Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 
Marton Árpád
Ha szabad, maradok!
– múltidéző képeslap-gyűjtemény százéves újdonságokkal –
 
Mégiscsak nőnemű, immár kétségbevonhatatlanul. Mármint a Tiszát ezüst nyakékként viselő, napfényes szülővárosunk, Szeged. Tartogatna-e máskülönben ennyi meglepetést még minekünk is, akik, úgy hisszük, valamennyi arcvonását ismerjük már?

borito.jpg

A Temesvári-házaspár által frissen közreadott képes album, a Szabó Lászlótól megalapozott sokezres képeslap-gyűjtemény reprezentatív kivonata az ellenkezőjéről győz meg. Pedig több hasonló kiadvány kínálja magát az elmúlt másfél évtizedből, és mégis: az új kötet háromszáz képének legalább fele újdonságként hat a boldog olvasóra. Aki levelezőlap-olvasóvá is válik némiképpen, Simoncsics János képaláírásainak hála. Szeged félhivatalos sétálgatója ugyanis veszi a bátorságot, és merész műfaji újítást hajtva végre, a képeslap-üzeneteket idéző megjegyzéseket fűz a kollekció ritkaságaihoz. S hogy milyen is egy vérbeli üdvözlőlapi szöveg? Rövid, jól értesült, közvetlen és kicsit bizalmaskodó. Ekként, hogy a száz év távolából kézbesített lapok szöveges kiegészítése üde, szórakoztató szegedi sétává alakul múltbeli árnyak és fények, rendezett terek és fásításért sóhajtó köztelkek közt, ki-kitekintve a képbeli jelenből az olvasás idejébe, csipkelődő, szeretetteljes, máskor bennfentes tudnivalókkal kárpótolva a címzettet a tér- avagy (ez esetben jobbára) időbeli távolságért.
 
8-10.jpg
 
11-12.jpg
 

1-o..jpg

Számomra a Fogadalmi templomot a még érintetlen Rozália-kápolnával és ipartestületi székházzal együtt levevő, álló alakú lap az abszolút újdonság. Melléje sorakoznak föl a várkioszkban berendezett Bitó-féle halászkert, a Royal „modern” interieurjeit mutató, a Kecske-trafik oldalából egy letűnt palánki délelőttöt elevenítő, a partfürdői lapok. A rakparti, a hídfő környéki képek között is számos akad, amely új leshelyről láttatja e máskülönben jól dokumentált színhelyeket. Elbűvölő ritkaságokat kapunk idealizált városképekből is – szívemhez a Monte Carlo-i stílben kivilágított Kass-vigadó ábrázolása áll a legközelebb, ábrándos nyáréji hold alatt, imbolygó villanyoskocsi lámpavilágával. S hogy a képek életképeknek se maradjanak híjával, kalauzunk emitt hiteles beszámolót idéz egynémely „lampionos dalárda” látogatásáról, amott hitelesre stilizált lajstromot vesz föl az éjszakai Szeged hajdanvoltjáról: „bohémokról, lumpokról, spiccesekről, tütüzőkről” és egyéb hasonszőrű dorbézoló elemekről. A bevezető képzeletbeli sétát kínál karosszékünkben. Most, hogy idetelepedtem a géphez, úgy érzem, nem fotelomból keltem föl. Inkább a Dugonics téri Baross vagy a Klauzál téri Ströbl-féle kávéház vasszékéről, netán az Európa Szálló „csinos nyári étkezőhelyének” egyik pálmája alól. Bizony, jólesnék mármost egy fagylalt Heintzmann György ligeti „czukrászati pavilonjában”. Üsse kő, ha lekéssük is az utolsó vonatot vissza, a mába: az Indóház tér kétes garnészállói közül nagyvilági kényelemmel emelkedik ki a Bors-Bristol Szálloda. Kellemes maradást!  
 
Üdvözlet Szegedről – Múltidéző séta képeslapokkal. Cinema Szeged Kft. 2013.
(A kötet megvásárolható lesz a Hídi Vásár alkalmával, az Oskola utcai könyvsátorban.)
 
 
martonarpii.jpgMarton Árpád a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán (1994) és a Szegedi Hittudományi Főiskolán (1995) végzett. 1992-től 2001-ig a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójának szerkesztője, majd szerkesztő-rendezője. 1998 és 2002 között több színházi produkció vetített látványterveit készítette el (Kajak-Kenu VB gálája a Szegedi Szabadtéri Játékokon, Anna Karenina a Kisvárdai Várszínházban, majd a Ferencvárosi Nyári Játékokon). 2001-től tárcái és cikkei jelennek meg a Délmagyarország, a Szegedi Élet és az Új Ember című lapokban. 2003 óta állandó szerzője a Szegedtől Szegedig antológiának. 2005-től számos kulturális eseményt szervezett a Móra Ferenc Múzeum közművelődési munkatársaként, köztük az első szegedi Múzeumok Éjszakáját. 2004-től alapító munkatárs a Magyar Katolikus Rádióban (szerkesztő – Zenei Kincsestár, A vasárnap muzsikusa; műsorvezető – Szépség-Szalon); számos kulturális és portréműsort készített, 1000-nél több zenei műsora között a Mozart teljes életművét bemutató, Mozart-galaxis című, rádiótörténeti jelentőségű sorozattal. 2001 és 2006 között tagja volt a H.S.D. Magyar Rendezők Társaságának, 2006 óta a MAKÚSZ Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének valamint a Szegedi Írók Társaságának. Könyvei: Musical Kalauz. (Móra, Bp. 1998); „Ő muzsikál rajtam keresztül” – beszélgetés Rév Lívia zongoraművésszel (Kairosz, Bp. 2007); „Hazavár az Isten” – beszélgetés P. Nemeshegyi Péter dogmatikaprofesszorral (Kairosz, Bp. 2008); „A művész Isten szolgája” – beszélgetés Tokody Ilona operaénekessel (Kairosz, Bp. 2008); A felettes Mi – kulturális és médiaetika egyetemi tankönyv (Gerhardus Kiadó, Szeged, 2009); A Mozart-galaxis (Gerhardus Kiadó, Szeged, 2009).