SzegediLap

Egy világlátott jazzénekes szavai következnek, amelyek képet festenek az emberről, a művészről, korunk énekeséről, aki ezt a rendkívül gyorsan változó világot mutatja meg, ahol élünk. Harcsa Veronika folyvást újabb utakra lép, követi pályája kihívásait. A dalszerző-énekest Tráser László kérdezte. (hanganyag)

A Somogyi-könyvtár művészeti gyűjteménye Zenei Album sorozatában koncerttel és kiállítással emlékezett meg Bartók Béla születésének 135. évfordulójáról, valamint szegedi fellépéseiről. A 2016. május 16-án elhangzott kamarahangversenyen szegedi zeneművészek tolmácsolták a zeneszerző műveit. A műsorban olyan darabok is megszólaltak, amelyeket annak idején Bartók előadásában hallhatott a Tisza Szálló közönsége. – Hegedűs Bernadett írása

Fáradhatatlan tanító – jellemezhetnénk Pleskonits András tanár urat, más néven Plesit vagy éppen Dr. Rockot, a jó zene apostolát, aki lankadatlan a zene népszerűsítésében, előad, muzsikál, kurzust tart, szervez, beszélget. Mindezt a zene jegyében és a zenéért. Dr. Rockot Tráser László kérdezte.

Gyémánt István szegedi televíziós operatőr az ausztrál őslakók „istenekkel társalkodó” hangszerét készítette el immár két tucatnál is több példányban. A zeneszerszámot egy hangutánzó kifejezéssel didzseridunak nevezik az ötödik kontinens lakói. Az ősi aboriginál hangszer voltaképpen egy faág, melynek a belsejét eltávolítják. A didzseridu egyik vége szűkebb, a másik vége tágabb, némiképp tölcsér alakú. Eredetileg eukaliptuszból készül, de ma már készítik más keményfából, illetve bambuszból is. Megszólaltatása és játékmódja a körlégzés technikájának elsajátítását igényli. A különös hangszer készítőjével, Gyémánt Istvánnal Tráser László beszélgetett.

Varjasi Gyulát, a szegedi Fogadalmi templom kórusvezetőjét 25 éves munkássága alkalmából nemrégiben levélben köszöntötte Ferenc pápa. A díszoklevelet Kondé Lajos, a Dóm plébánosa adta át. A díszes, bekeretezett díszoklevélen Ferenc pápa Isten áldását kéri a kórusvezetőre, aki egyáltalán nem számított ekkora meglepetésre negyedszázados munkájáért. Mint elmondta, a 30 fős kórushoz kötődő egyik legszebb emléke, amikor 1994-ben beneveztek egy nemzetközi versenyre és egy 15 perces műsort adhattak Rómában, a Szent Ignác- templomban. – Varjasi Gyula karnagyot Tráser László kérdezte, először Ferenc pápa elismeréséről (hanganyag)

Szegeden szinte egyszerre robbant be a közfigyelembe, de legalább is sokunk érdeklődésébe, a Régi Zongoristák Klubja időről-időre jelentkező műsora. Újabban ritkán hallani róluk, a „régi zongoristákról”, ezért kérdezte meg Tráser László az egyik alapítót, dr. Polgár Gyula zongoraművészt. A beszélgetést a régi időkkel indították... (hanganyag)

A 19 éves hölgyek egészen kis hányada tesz le egy kész operettet az asztalra, s még kevesebb akad közöttük, akik kisvártatva már a bemutatóra készülhetnek. Iván Sára, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának hallgatója ebbe az egészen kicsike hányadba tartozik: a Szegedi Nemzeti Színházban már folynak a próbák, készülnek az bemutatóra, ami 2015 január 3-án esedékes. – A fiatal művészt Tráser László kérdezte. (hanganyag)

November elején ismét megrendezték a fennállásának ötödik évtizedében járó Szegedi Jazz Napokat, szokásos helyszínén: az IH Rendezvényközpontban. A fesztivál idén is hozta a megszokott színvonalat, olyan fellépőkkel, mint Bill Frisell, Balázs Elemér, vagy a magyar származású Steve Kuhn, aki idén járt először hazánkban. – Petró Julianna a Szegedi Jazz Napokról

Harcsa Veronika mára a hazai jazz énekművészet egy kiemelkedő művelője. Októbertől rendszeresen fellép majd Berlinben is. Idei nyári munkájáról és terveiről Tráser László kérdezte. 

Réti Csaba (1936-2009) Liszt-díjas opera-énekes, Érdemes Művész 4 évtizeden keresztül erősítette a Szegedi Nemzeti Színház társulatát, 32 évadon át pedig vezető magánénekes. 61 főszerepet alakított operákban, félszáznál több kisebb szerepet játszott el és 44 oratórium tenor szólistája volt. Számos alkalommal szerepelt a Magyar Állami Operaházban és sikerrel énekelt Európa számos színpadán. Ugyan kiváló méltatással fogadták fellépéseit a zenekritikusok, összegző kötet mégsem jelent meg munkásságáról. Ezt a hiányt kívánja pótolni Kiss Ernő. Tráser László először a kötet címének indoklását kérte a könyv szerkesztőjétől. Miért volt Réti Csaba A leghűségesebb tenor?