SzegediLap

Kezemben kék zászlóval állok az Alsóvárosi Művelődési Ház színpadán (a színpad is a nézőtér része), és a többi nézővel együtt, zászlómat lengetve kiáltom: hajrá Csabagyöngye! Szombat este van. Odakint viharfelhők gyülekeznek, néha villámlik, a távolban dörög az ég. A Csabagyöngye tizenegy játékosa már a pályán melegít, feszült várakozás. Minarik Ede kisétál a nézők sorai közé, szerényen, arcán egy félmosollyal. Néhány másodpercig sütkérezik, élvezi a szimpátiát. Aztán csendre inti, leülteti híveit. A papírzászló kezemben önkéntelenül meg-meglengeteti magát, de gondolataim már másutt járnak. – Petró János tárcája