SzegediLap

Egy napon meglátogattuk a völgyben élő 101 éves asszonyt, és megkértük, hogy tanítson meg minket szőni, hiszen életének minden percét szövéssel töltötte. Ez alakalommal is szövőszékhez ült, és közben mesélni kezdett egy történetet, amit addig soha sem hallottunk. Azért volt ez különös számunkra, mert egész életünkben Sibundoy-völgyben éltük, itt születtünk és életünk minden pillanata itt zajlott… de ezt a történetet soha, senkitől sem hallottuk. Az idős asszony elmesélte, hogy amikor 1902-ben megérkezett a völgybe, kilenc évesen, egy camsa indián asszony – aki szolgálóként dolgozott a családjánál – vigyázott a gyerekekre, köztük rá is. Mivel abban az időben még nem volt elektromos áram, esténként a tűz mellett leültek a család tagjai és történeteket meséltek. Egyik este a camsa asszony egy történetet mesélt arról, hogyan született az élet, a bolygók, a csillagok és minden, ami a világon létezik… – Mario Camilo Barrera Guerrero, Molnár Gábor és Balla Zsuzsanna cikke a Sibundoy-mítoszról…

…a ma dúló összecsapások nagyobb része a láthatatlan háttérben zajlik. Ma úgynevezett aszimmetrikus háborúk folynak, melyekben a frontális összecsapások alkalmával olyan fegyvereket vetnek be, amelyeknél ügyelni kell arra, hogy a méregdrágán kiképzett katonák, és az óriási pénzösszegeket elnyelő hipermodern fegyverek nehogy az ellenség kezébe kerüljenek. Ezért is kerülik a szemtől-szembe való harcot. A fent felsorolt fegyverek közé tartoznak a különféle robotgépek, a drónok, továbbá a mikrohullámmal, lézerrel, elektrosokkal működő bénító, vakító, égető fegyverek, továbbá egy ország infrastruktúráját megbénító különleges bombák, hálók. A jelenleg folyó frontális harcok a mai összecsapások látványos, de mind kevésbé döntő részét képezik a háborúknak. Ma az igazi összecsapások az élet minden területén elképzelhető eszközökkel folynak: a látható médiaháborútól, a láthatatlan pénzügyi spekulációkon keresztül, a tömegek elbutító befolyásolásán át egészen az egészségügyi manipulációkig és visszaélésekig. Ide sorolható az is, hogy a mobiltelefonok, Internet révén követhetőek lettünk, úgy fizikai értelemben, mint érdeklődési köreinket tekinthetően is. − Wilhelm József áttekintése a hadviselés történetéről

Magonyné Dr. Varga Emőke a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Kar Tanító- és Óvóképző Intézetének főiskolai tanára, valamint a Málnási Bartók György Filozófiai Doktori Iskola oktatója. Fő kutatási területe az irodalom és a képzőművészet határvidéke, az illusztrációk világa, különösen pedig Kondor Béla és Kass János munkássága. Varga Emőke legutóbbi, a L’Harmattan gondozásában megjelent, Az illusztráció – a teóriában, a kritikában, az oktatásban című kötete kapcsán válaszolt hét kérdésünkre.

…Amíg az őskortól a XX. század kezdetéig egy-egy használati tárgyat úgy állítottak elő, hogy azok legalább egy emberöltőt, de többnyire több generációt is kiszolgáljanak, addig a gyáripari termelésre való átállással, a mérhetetlen profit, haszon utáni vágyakozással, sor került arra, hogy a közfogyasztási cikkek, termékek élettartamát tudatosan lerövidítették. Érthetőbben fogalmazva, a különféle árúkat az 1929-es gazdasági világválság óta tervszerűen úgy gyártják, hogy azok a lehető legrövidebb idő után hasznavehetetlenné váljanak, és a szemétre kerüljenek, hogy helyettük újabbakat vásároljunk, ami a gyártó számára hasznos… − Wilhelm József írása

A „Nyilvánosságtól elzárt 1848-49-es kultúrkincsek bemutatása a nagyközönségnek” elnevezésű projekt keretében Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum főépületében kapott helyet a Volt egyszer egy múzeum – válogatás az egykori Aradi Ereklyemúzeum kincseiből címet viselő kiállítás. A tárlatot Dr. Kedves Gyula ezredes, hadtörténész, az 1848/49-es forradalom szakértője, a Hadtörténeti Múzeum főigazgató-helyettese rendezte. A kiállításról Dr. Tóth István történészt, a Móra Ferenc Múzeum főmuzeológusát, a tárlat kivitelezőjét kérdeztük.

94 esztendeje annak, hogy Szeged az 1918. novemberi belgrádi katonai egyezmény értelmében francia megszállás alá került. E több mint egy éves időszak Magyarország történetének olyan meghatározó eseményeihez kapcsolódott, mint a polgári demokratikus forradalom, a proletárdiktatúra valamint az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása és berendezkedése... − Nagy Miklós tanulmányának ötödik, egyben befejező része.

94 esztendeje annak, hogy Szeged az 1918. novemberi belgrádi katonai egyezmény értelmében francia megszállás alá került. E több mint egy éves időszak Magyarország történetének olyan meghatározó eseményeihez kapcsolódott, mint a polgári demokratikus forradalom, a proletárdiktatúra valamint az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása és berendezkedése... − Nagy Miklós tanulmányának negyedik része.

94 esztendeje annak, hogy Szeged az 1918. novemberi belgrádi katonai egyezmény értelmében francia megszállás alá került. E több mint egy éves időszak Magyarország történetének olyan meghatározó eseményeihez kapcsolódott, mint a polgári demokratikus forradalom, a proletárdiktatúra valamint az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása és berendezkedése... − Nagy Miklós tanulmányának harmadik része.

94 esztendeje annak, hogy Szeged az 1918. novemberi belgrádi katonai egyezmény értelmében francia megszállás alá került. E több mint egy éves időszak Magyarország történetének olyan meghatározó eseményeihez kapcsolódott, mint a polgári demokratikus forradalom, a proletárdiktatúra valamint az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása és berendezkedése... − Nagy Miklós tanulmányának második része.

94 esztendeje annak, hogy Szeged az 1918. novemberi belgrádi katonai egyezmény értelmében francia megszállás alá került. E több mint egy éves időszak Magyarország történetének olyan meghatározó eseményeihez kapcsolódott, mint a polgári demokratikus forradalom, a proletárdiktatúra valamint az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása és berendezkedése... − Nagy Miklós tanulmányának első része.