SzegediLap

A szegedi tudományosság eddig számos nemzetközi sikert ért el, ezzel is igazolva eredményességét, erejét. A dicső múlt folytatását tekintve kétséget is érez, ugyanakkor reménységet is Vígh László akadémikus, Széchenyi-díjas kutatóvegyész, biokémikus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének kutató professzora, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnökhelyettese, akit a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából kérdezett Tráser László.

Cserháti Ferenc könyve Magyarok a bajor fővárosban címmel jelent meg a METEM (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség) Alapítvány gondozásában. A szerző „a gondjaira bízott müncheni magyar közösség múltjának megismerését” tartotta szem előtt a kötet írása közben, kivált a helyi egyházközség 1945 utáni életének, szereplőinek alapos feltérképezését és leírását. Cserháti püspök munkája a bajor fővárosban és annak tágabb környezetében élő és dolgozó magyarok – 56-os menekültek és régtől ott élők, akár százados gyökerekre visszatekintők − krónikája. Tráser László kérdéseire Zombori István szegedi egyháztörténész mint a kötet kiadói szerkesztője mutatja be a vaskos könyvet dióhéjban. (hanganyag)  

A Bibliát olvasva képet kaphatunk az ókori kelet egyes népeinek életéről és azon erkölcsi kérdésekről, amelyek foglalkoztatták őket. Talán meglepő, de ma is ugyanazokkal, de legalábbis kísértetiesen hasonlókkal találkozunk szembe. Jézus életének történetei azt is megmutatják, miképpen segítette ő az emberek közötti szembenállás feloldását, a halálos küzdelmek elkerülését. A Biblia-kutatók Szegeden tartott idén nyárvégi tanácskozásán igyekeztek tanulságokat leszűrni ebből, hogyan is végezte ezt a munkát Jézus, hogyan követhetnénk ma a példáját? − Benyik György teológus professzort Tráser László kérdezte.

Borbándi Gyula, nyugat-európai emigrációban élő társadalomkutató szerint Vladár Gábor politikailag a Bethlen István nevével jelzett irányzathoz tartozott, és náci-ellenes beállítottsága alapján került az igazságügyi törvényelőkészítő osztály éléről 1944 nyarán az igazságügy miniszteri székbe. A nyilas hatalomátvételéig töltötte be ezt a posztot. A Lakatos-kormány tagjaként október 14-én még utoljára engedélyezte a baloldali sajtó megjelenését, betiltotta a szélsőjobboldali lapokat és rendeleteket adott ki a politikai foglyok szabadon bocsátásáról. A Rajk-pör évében nyugdíjától megfosztották és kitelepítették Tomorra, egy Miskolc közeli zsákfaluba, ahol 70 évesen favágásból élt. Félig vakon írta meg élettörténetét, az írás megjelenését azonban már nem élhette meg – 1971-ben meghalt. Emlékét a 2015-ben, az Igazságügyi Minisztérium által alapított Vladár-emlékdíj őrzi. A közelmúltban látott napvilágot a Vladár Gábor emlékkötet is, melynek előszavában Trócsányi László igazságügy miniszter méltatja szakmai-emberi érdemeit a „majdnem elfelejtett” jogásznak. – Révész Béla jogtörténésszel, a tanulmánykötet szerkesztőjével Tráser László beszélt. (hanganyag)

Egy tudós tanár, a honfoglalás-kori, középkori Magyarország történelmével foglalkozó akadémikus, Kristó Gyula halála után egy évtizeddel megjelentek az emlékiratai, az Érték és értelem. Maga a professzor akarta így, ő kívánta az évtizednyi távolságot. A karcsú kötet – amely nem csak személyes vallomás, de egyúttal korrajz is – még annak is izgalmas olvasmány, aki nem ismerte személyesen a szereplőket.  Egy már-már legendás egyetemi karról, a szegedi bölcsészet rendszerváltás előtti korszakáról szól, egy „középkorász” nézőpontjából. Igaz, ő volt A Kristó, már életében példázat. A kort jellemzi, hogy a politika nem támogatta a középkor kutatását, mondván: az időszakban a magyar állam, reakciós, elnyomó politikát gyakorolt… – Petrovics Istvánnal, az SZTE docensével Tráser László beszélgetett 

A lézer a központi témája a Lamelis elnevezésű nyári egyetemnek, amelyre 20 diák érkezett Szegedre. A kurzus 10 napon keresztül tart, ez idő alatt a hallgatók betekintést nyernek a modern lézertechnológiába, annak elméleti és gyakorlati oldalába egyaránt. A tudományismertető munkáról prof. dr. Bari Ferencet, az SZTE ÁOK dékánját kérdezte Tráser László.

Az igazságügyi tárca működését és az igazságszolgáltatás pártirányítását mutatja be az Iratok az Igazságügyi Minisztérium történetéből 1944-1990 című 3 kötetes munka, amely Révész Béla, a Szegedi Tudományegyetem docense szerkesztésében jelent meg. A mintegy 1000 oldalas, 250 dokumentumot tartalmazó kiadvány szerkesztője elmondta: az Igazságügyi Minisztérium 1944 és 1990 közti időszakából egy kilométernyi, sok tízezer irat található a Nemzeti Levéltárban. Révész Béla felhívta a figyelmet arra, hogy még a legnehezebb időkben is voltak olyan jogászok, akik hivatásukhoz méltóan próbáltak eljárni. Példaként idézte a kötetből azt az 1950-ben írt levelet, melyben egy szekszárdi járásbíró szóvá tette, hogy az ügyész fenyegetések kíséretében adta tudtára, milyen büntetést vár el egy „árdrágító” ügyében. Tráser László a máig alig ismert, titkosan működő „koordinációs bizottságról” kérdezte Révész Béla szerkesztőt. Ez a bizottság számos közügyben utasította és ajánlások által „orientálta” a bíróságokat.   

Egy újonnan induló folyóirat haszna, értékei csak később igazolódnak –olyasféleképpen, ahogyan az újszülöttekről állította hajdan Benjamin Franklin. Így lehet ez a szegedi Móra Ferenc Múzeum nemrégiben útjára indított periodikájával is. Kívánjunk a folyóiratnak és készítőinek sok sikert és számos olvasót! – A főszerkesztővel, Felföldi Szabolccsal Tráser László beszélgetett.

Gyenge Zoltán új könyve folytatása a szerző korábbi, Kép és mítosz című munkájának. Az új kötetben, az előzőhöz hasonlóan, a görög mitológia és a képzőművészet a főszereplő. A mítosz, szemben a fogalmi gondolkodással, képekben, történetekben beszél, ezért önkéntelenül és természetesen adódik, hogy egy mítosz lényegéről szóló beszéd maga is képi (vagy képes) legyen, a történetek mellé helyezze a képzőművészet legfontosabb alkotásait. – Gyenge Zoltán Kép és mítosz II. című könyvéről, a szerzővel Tráser László beszélgetett. (hanganyag)

Nagy Imre és kora címmel rendezett tudományos konferenciát az egykori politikusról elnevezett országos Társaság a szegedi egyetemen. A tanácskozás megtartásához Nagy Imre születésének 120. és az 1956-os forradalom 60. évfordulója szolgált apropóul. A tudományos tanácskozás nyitó előadását Rainer M. János történész professzor tartotta Nagy Imre, 1956 és a szocializmus címmel. A történészt Tráser László kérdezte. (hanganyag)