Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Wilhelm József
Valamit kezdeni kellene, ki kellene kezdeni
vagy el kellene kezdeni
olvasni a Mennyi semenni című verseskötetet
 – azaz tudom a pillanatot, amikor nem hibbantam meg,
sőt…
...jókor jött versek…
 
A jó vers tartalmazza a lélekutazás lehetőségét, ám Vass Tibor legújabb kötetének versei ennél egy magasabb szintű kalandozásba, a szellemi izgatottság, zavarodottság, feleszmélés és megvilágosodás zord, egyben fanyar humorú világába engednek szakadatlan bepillantásokat a befogadónak.

vass_mennyi-semenni.jpg

A Mennyi semenni című kötet közlésvilágának nyelvezete hasonló azon gyermekek nyelvezetéhez, akik már folyékonyan beszélnek ugyan, de még nincs megfelelő szókincsük ahhoz, hogy a körülöttük és bennük zajló világot megfogalmazzák, bár mégis gond nélkül teszik ezt úgy, hogy a számukra ismert szavakból megfelelő fogalmakat zutyulnak össze olyan könnyedséggel, hogy a felnőttek elképedve figyelik ezen megnyilatkozásaikat – ugyanis ebben a még gondtalan kisgyermekkorban semmilyen lét-szabvány nem korlátozza őket ebbéli tevékenységükben. Vass Tibor felnőttként – miután ráeszmélt erre a lehetőségre – tudatosan használja is, miáltal kifejezésmódjának egyedisége mély, ősi, ösztönös nyelvi végtelenségek felé nyit, és versei ettől válnak izgalmas kortárs költészetté. A versek olvasása hihetetlenül komoly játék, édes gyötrődés, humoros bizonytalanság és súlyos szembesülés, amikor is a szavak, kifejezések mesterien átgondolt, többszörösen megfontolt ficamai nemcsak az eredeti jelentést, hanem a sorok közötti olvasatot is folyamatosan felülírják, átírják, újraértelmezik, pontosabban értelmetlenné teszik az olvasó szövegbeli berögződéseit, kliséit, gondolatvilágának, attitűdjének merevségeit. E versek olvasása állandó szellemi kihívás és folyamatos harc a szavakból kitüremkedő érzelmekkel.
A versek a lélek intim színházába, szívházába, szívvészébe csalogatva döbbentik meg, szembesítik az olvasót az intertextualitás fergeteges pompájával, miközben az olvasó kitárulódik önmaga előtt a költő látszólagos vagy tényleges kitárulkozódása által. Az olvasó felül és oldalnézetből, belülről és kívülről is láthatja önmagát, mint egy álomittas állapotban kialakuló szürrealizmusba itatott Picasso-képet, és egyszerre gyermekien őszintén nevethet, netalán felnőttesen fanyaloghat a versek által előidézett gondolatainak fordulatain. És mindeközben nem lehet eléggé csodálkozni azon a könnyedségen, játékosságon és ötletességen, ami a költő frenetikus szógyurmái által folyamatosan az olvasóra zúdul.
Ha beszélhetünk irodalmi drogról, akkor ez egy újfajta piaci termék, aminek minősége nem kétséges – eladhatósága annál inkább. A kötet egyedüli veszélye a szóvarázslatok okozta értelmezészavarokból csigázhat elő. – Abban az esetben, ha az olvasónak nincs elég mersze, tudása, humora, kreativitása megérteni, elfogadni a közlendőt. A bizonytalanságokkal való szembesülés mindig is kényelmetlenséget okozott, így igazi bátorságra volt szükség e kifinomult, nyelvgyötrő, kíméletlenül lecsupaszító szógyurma versek megírásához is, amiképpen olvasásuknál sem hiányozhat a megmérkőzéshez szükséges merészség.
A mai szellemi fogyókúra (korr.: fogyótúra) korában, világában igazi hizlaló csemegére bukkanhat az olvasó Vass Tibor Mennyi semenni című verseskötetének olvasásával. Tessenek „csepülni nagyzoló szócseppentőket”.
 
(Vass Tibor: Mennyi semenni. Versek, Spanyolnátha Könyvek 9., Hernádkak, 2012)

 

wilhelmjozsef.jpg

Wilhelm József a németországi Tübingenben született, különféle, többek között magyar, német, horvát, szlovák és miegymás génekkel kezelt ősök örököseként az 1970-es esztendőben. A Bácska Doroszló nevű falujában él. Történelemre okítja diákjait, ezen felül a művelődést szervezné olykor. Az írás élete kedves, de nem meghatározó része. Verseit, prózáit lapunk mellett a Kilátó, a Napút, a Sikoly, a Képes Ifjúság, a 7 Nap, a Családi Kör és a Dunatáj közölte, valamint a Kartc Irodalmi és Művészeti Online Folyóirat. A Szeged effekt 2 antológia szerzője.