Wilhelm József
Elakadva
Hiába,
ilyenek:
esetlenül szerencsétlenek,
szerencsétlenül esetlenek,
ha rájuk nyitottak,
fanyarul legyintettek,
de a cellaremény még élt,
leegyszerűsítették őket egyetlen vacak tényre:
kínokban mászók,
csak megállt a szívük,
nyákos lett általuk a múlt,
kisodródtak a történelemből,
koholmányok felfuvalkodott iramába vesztek,
emlékük elakadva feszül
a homályba vesző tömegsírjaik felett,
elkapta őket
az alkalom szülte erőszak,
a burjánzó
halálsuhintás.

A SzegediLapban korábban: Módhatározó, Ádvent, Hivatásos lelki barátok