Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Wilhelm József
Ádvent
 
A fény vadhajtásai mámorozzák a lágyuló sötétséget,
a csend ölünkbe bújva, tágra nyílt szemmel fürkészi pillantásunkat,
azt meséli:
valahol egy fényes csillagot keresnek,
és akinek sikerül megfognia,
az valójában egy angyal talpát csiklandozza,
aki ettől úgy nevet,
de úgy:
hogy a csönd az ölünkben mosolyra kerekíti arcát,
cuppog,
majd kacagni kezd oly hirtelen,
hogy azon nyomban el is pilled,
elszenderedik,
nagyokat szuszogva belénkfészkelődik,
helyet szorít magának,
és fülel,
mi meg puhán, ringatva átöleljük,
úgy vigyázzunk rá,
de úgy,
pont úgy:
ahogy egy alvó szívének dobbanásait
őrizni kell!

 

wilhelmjozsef.jpgWilhelm József a németországi Tübingenben született, különféle, többek között magyar, német, horvát, szlovák és miegymás génekkel kezelt ősök örököseként az 1970-es esztendőben. A Bácska Doroszló nevű falujában él. Történelemre okítja diákjait, ezen felül a művelődést szervezné olykor. Az írás élete kedves, de nem meghatározó része. Verseit, prózáit a Kilátó, a Napút, a Sikoly, a Képes Ifjúság, a 7 Nap, a Családi Kör és a Dunatáj közölte, valamint a Kartc Irodalmi és Művészeti Online Folyóirat.

  A SzegediLapban korábban: Módhatározó