SzegediLap

Szeged, a fénnyel rajzolt város címmel készítette el legújabb albumát Dusha Béla fotóművész. Egy várost bemutatni talán könnyebb idegeneknek, mint saját lakóinak, ám Dusha Béla a szegedieket is képes elbűvölni sajátos látásmódjával. Azoktól, akik a fénnyel rajzolt városban élnek, talán az a legnagyobb elismerés, ha rácsodálkoznak a képekre, mondván, ugyan naponta járnak a fotókon ábrázolt dolgok mellett, mégsem látták soha ennyire szépnek azokat… − A fotóművészt Tráser László kérdezte. (hanganyag)

Megtapasztalták már a bölcs elcsendesedés élményét? Kívánták már a zajos mindennapok, kötelező beszélgetések ellentétét? Talán napokig tartó némaságig is fokozták önnön magukkal folytatott kommunikációjuk igényét? Amikor csak a saját magukhoz intézett kérdések és válaszok, életre szóló döntések jelentőségére fókuszáltak! Ha igen, akkor képesek csak könnyen ráhangolódni Csatlós Kitti jelenlegi kiállításának műveire. – Ale Ildikó kiállításmegnyitó szövege

Előadásokon és fotótárlaton keresztül mutatkozik be a Szegedi Akadémiai Bizottság Fotóművészeti Munkabizottsága, két helyszínen: a Móra Ferenc Múzeumban és a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Informatikai Központjában. A részben egyetemi oktatókból szerveződött munkabizottság képeinek egyik jellemzője: elfordulni napjaink fényképezési divatjaitól. A mikéntről Dobóczky Zsolt, a munkabizottság tagja beszél Tráser László mikrofonja előtt.

A Föld másik felén él és dolgozik egy fiatal szegedi festő, Bubla Éva. Aminek ott részese, sőt cselekvő tagja, az mifelénk nem megszokott, még szavakat is alig lehet rá találni, hiszen a környezetszennyezés ellen, a szemetelés ellen kampányol, indonéz iskolákban, falvakban. És hol ebben a művészet, jelesül a festészet? Mint fogalmaz: alkalmazott művészetet művelnek a barátaival. Tráser László kérdezte a néhány hétre hazalátogató festőt, Bubla Évát.

Régi korok kiváltságos művészete volt az oltárképfestés. Aki ilyen fölkérést kapott, rangos mecénások támogatását bírta. Manapság hazánkban a legtöbb vidéki katolikus egyházi intézmény, ha új templom építésébe is fog, az fölemészti minden pénzét, így az oltárképfestő legföljebb a fölhasznált anyag árának megtérítésére számíthat. Amennyiben a helyi egyházközség a finanszírozó, még nehezebb a pénzügyi helyzet. Sonkodi Rita festőművész, a szegedi egyetem tanítóképző intézetének tanára szerint, az Isten házában dolgozó művész alkotómunkája magában hordozza fizetségét. – Sonkodi Ritát oltárképeiről kérdezte Tráser László.

Kass János, a galériateremtő címmel nyílt fotótárlat a Kass nevét viselő Széchenyi téri galériában. A 2016 áprilisáig megtekinthető kiállításon életkép-fotókat láthat a néző, amelyek Kass Jánost, a magyar művészeti közélet szereplőjét, az alkotóművészt mutatják, egyúttal végigkísérve gazdag életútját is. Tráser László a megnyitó előtt Bánki Verát, Kass János özvegyét kérdezte…

A Somogyi-könyvtár kiállítása a magyar grafikai plakát 130 évéből idéz meg neves alkotókat és emlékezetes műveket. A tárlat 2015. november 12-től december 9-ig látható a könyvtár földszinti kiállítóterében. A könyves történeti áttekintést szegedi alkotók művészi plakátjai teszik teljessé. A bibliotéka helyismereti gyűjteménye közel húszezer plakátot őriz. A most bemutatott, 1910 és 1959 között készült alkotások némelyike képzőművészeti és egyben helytörténeti kuriózum. – Csizmadia Edit és Nagy Katalin írása

A Somogyi-könyvtár a zene világnapját (október 1.) megelőlegezendő, kamaratárlatot nyitott szeptember 7-én, Muzsikáló festészet címmel. Ennek apropóján gondoltuk végig, milyen formában jelenhet meg a zene a festészetben. A legszembetűnőbb természetesen a hangszerek ábrázolása, de számos alkalommal előfordul, hogy egy zenemű festőket ihlet meg, vagy fordítva, festményhez születik zene (gondoljunk csak Muszorgszkij  Egy kiállítás képei című művére). Mi most az első témakörrel foglalkozunk, mikor a kép szemlélője első pillantásra is láthatja, hogy a képnek valami köze van a zenéhez. De mi? – Kocsis Katalin írása

A szegedi Reök-palota szecessziós stílusú százados termeiben diadalmas, legyőzhetetlen kaliforniai életérzés uralkodik. A világhírű pop-art művész, Mel Ramos pin-up lányai pózolnak, emblematikus amerikai termékeket karolva, oly eleven erővel, mintha nem is telt volna el fölöttük négy évtized. Pedig a 60-as években születtek, s azóta hirdetik az amerikai tömegkultúra győzelmét a világ felett. A REÖK kiállításaira Herczeg Tamás igazgató invitálja a látogatókat; a kérdező Tráser László. (hanganyag)

William Turner angol romantikus festő születésének 240. évfordulóján a Somogyi-könyvtár művészeti albumaiból rendezett kiállításon mutatták be az alkotó életművét. Turner, John Constable-lel és Boningtonnal együtt a XIX. századi modern festészet irányzatainak elindítója, hatással volt a barbizoni iskolára és az impresszionistákra is  A tárlatot március 3-ig láthatta a közönség. – Kocsis Katalin írása