Juhászné Lengyel Ildikó – Rafai Mária
Elindultam szép hazámból…
Magyar festők a nagyvilágban
Kiállítás a Somogyi-könyvtárban
2012 .október 25. és november 18. között
„Elindultak szép hazájukból”, hogy ismeretlen, új vidékeket, más arcokat, számukra egzotikus eseményeket fedezzenek fel. Magyar festők a 19. századtól indultak útnak – a középkori céhlegények szokásait követve – tanulni, tapasztalatokat szerezni, szerencsét próbálni a világ számos helyére. Ki gondolná, hogy ismert magyar művészeink éltek hosszabb ideig, gyakran életük végéig az angol királyi udvarban, Itália távoli, felfedezetlen vidékein vagy éppen az orosz cár fényes udvarában?
A Somogyi-könyvtár kiállítása azoknak a magyar művészeknek a munkásságából villant fel érdekes epizódokat, akik életük jelentős szakaszát, szakaszait töltötték külföldön, akiknek gyakran távoli helyeken teljesedett ki egyéniségük, művészi útjuk.
A 19. században idősebb Markó Károly az első „nagy utazók” közé tartozott. A magyar tájképfestészet megteremtőjeként vált ismertté, emellett foglalkozott történelmi témákkal is. Életének számottevő hányadát különböző itáliai városokban töltötte, ahol a szép tájak fontos művek alkotására inspirálták. Népszerű tájképfestőink közül Telepy Károly is hosszabb ideig élt először Itáliában (Velencében, Rómában), majd Németország városaiban: Drezdában, Berlinben, Münchenben.
Paál László, a költői ihletettségű, őstehetséggel megáldott tájképfestő ugyancsak először Németországba, majd Hollandiába ment, hogy végül a festők paradicsomában, a franciaországi Barbizonban találja meg témáit és otthonát. Képeiben a szülőföld, a vadregényes Erdély emlékképei is életre kelnek érzelemgazdag, változatos módon.
Brocky Károly arcképfestőként lett világhírű. A bécsi udvar után a londoni királyi családban – Viktória királynő uralkodásának idején – és az angol főnemesség körében ért el nagy sikereket. Angol arisztokraták kastélyaiban, palotáiban és az Egyesült Királyság nagy közgyűjteményeiben ma is nagyszámú alkotása található.
Zichy Mihály munkásságát sokan ismerik hazájában (Arany János és Petőfi verseihez, Madách Az ember tragédiájá-hoz készült illusztrációit sokan látták, sokak számára alapélmény), de azt kevesen tudják, milyen egzotikus helyeken dolgozott és élt hosszú évtizedekig. Az orosz cári udvarban kapott rajztanári állást, ám nem kellett sokáig várnia arra, hogy – miután munkásságát megismerte a cár és környezete – hivatalos udvari művésszé nevezzék ki. Kalandozásai közben Grúziában is megfordult, ahol a nemzeti eposznak, Rusztaveli A tigrisbőrös lovag című művének vált elismert illusztrátorává. Olyannyira, hogy a grúzok a mai napig saját művészüknek tekintik…
Ejtsünk szót még Szeged leghíresebb, ám kevéssé ismert „világjáró” festőművészéről: Tóth-Molnár Ferencről. Szegedi és budapesti tanulmányok után, Munkácsy pártfogása mellett, elsősorban portrékat festett. Főműve a Tanyasi temetés című nagyméretű alkotás, amely a szegedi Móra Ferenc Múzeumban található, ahogy rajzainak, plakátterveinek jelentős része is. A századfordulót követően Berlinbe költözött, ahol a haláláig tartó évtizedekben sikeres tollú és termékeny illusztrátorként dolgozott. Ismert műve A király megnyitja a Somogyi-könyvtárat című képe, melynek eredetije megtekinthető a tárlaton.
A 20. század magyar festészetének történetét is értékes adalékokkal gazdagítják azok a monográfiák, amelyek az elmúlt években kerültek a magyar könyvpiacra, s megismertetik az érdeklődőket olyan művészekkel, akik alkotó éveiket, vagy azok jelentős részét hazájuktól távol töltötték.
Indulásuk ugyan szinte minden esetben a budapesti Képzőművészeti Főiskola vagy/és a nagybányai iskola, illetőleg ezek erős kisugárzása, de az itáliai tanulmányutak, valamint a Párizsban virágzó avantgárd mozgalmak, az izmusok és saját művészi invencióik sajátos egyéni stílust, ismertséget és sikereket hoztak számukra Nyugat-Európában.
|
|
|
Kevesen tudták róluk, hogy magyarok, s mi magyarok keveset tudtunk felőlük.
A tárlaton kiállított kötetekben a kíváncsiak ismerkedhetnek munkásságukkal, életükkel és halálukkal.
Tihanyi Lajossal például, akit már itthoni alkotói korszakában a pszichológiai portré mesterének tartottak. Vajon hányan tudják, hogy a Pére Lachaise temetőben nyugszik, s hogy nem más, mint Károlyi Mihály búcsúztatta és sírjánál ott állt a művészbarát, a Szegedről elszármazott Csáky József szobrászművész?
Hantai Simon művészete a 60-as, 70-es években a szintén biatorbágyi születésű költőbarát, Juhász Ferenc versesköteteinek borítóin jutott haza. Az íráshoz fűződő különleges kapcsolatát mutatja Derridával, a világhírű francia filozófussal való kapcsolata. – S ha már könyvek és festők kapcsolatáról beszélünk, Csernus Tibor, a 2007-ben elhunyt világhírű festő első párizsi éveiben a híres Gallimard kiadónak tervezett könyvborítókat, többek között Albert Camus könyveihez...
De olyan emigránsokról is tudunk, akik kis nyugat-európai kitérő után Európai keleti fertálya felé indultak, azzal a meggyőződéssel, hogy művészetüket a születő új politikai-társadalmi rendszer szolgálatába állítsák. Uitz Béla – akinek rézkarcai már 1916-ban díjat nyertek nemzetközi kiállításon és a Tanácsköztársaság Vörös katonák előre! című, közismert plakátját készítette – negyvennégy évig alkotott, tanított a Szovjetunióban.
A fentiekben a teljesség igénye nélkül soroltunk kuriózumokat, életrajzi, művészettörténeti érdekességeket azokból a művészi albumokból és folyóiratokból, amelyek a Somogyi-könyvtár Elindultam szép hazámból… Magyar festők a nagyvilágban címet viselő, a Magyar Festészet Napja alkalmából összeállított kiállításán szerepelnek.
Juhászné Lengyel Ildikó magyar-történelem-könyvtár szakos bölcsészdiplomával huszonkét éve munkatársa a Somogyi-könyvtár művészeti részlegének. A művészetek iránti érdeklődése vitte erre a pályára, szaktájékoztatóként igazi szellemi kihívásnak tartja az információ-keresést és -közvetítést.
A szerző írása korábban a SzegediLapon: A florális szecesszió Szegeden
Rafai Mária Győrben született, Szombathelyen végzett könyvtár-magyar, majd a Szegedi Tudományegyetemen magyar szakon. Az irodalom mellett érdeklődési körébe tartoznak más művészeti ágak: zene, színház, film, képzőművészetek. Mindezek napi munkájának is részei a Somogyi-könyvtár művészeti részlegében.