Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


„Játsszunk lakodalmast!” 
7 kérdés Novák Ferenchez
 
„Játsszunk lakodalmast!” – kiáltotta a bezúduló gyermeksereg egyik tagja, és máris még egyszer annyi táncos növendék szaladt fel a Szabadtéri színpadára. „Nyolcvanat kértem, és 190 lett belőle. Hát, ez csoda a városban, hogy 190 néptáncos gyereket ki tudnak állítani egy produkcióhoz!” – nyilatkozta Novák Ferenc, a Hegyen-völgyön lakodalom rendezője a július 13-i premiert követő napon. A Kossuth-díjas koreográfus nyolcvanadik születésnapja alkalmából kapott felkérést a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóságától az idei évadban egy dramatizált táncmű megrendezésére. A választás a Hegyen-völgyön lakodalomra esett, melyet negyven évvel ezelőtt, 1972-ben adtak elő először, majd 1983-ban ismét a Szabadtérin.
 
Képiró Ágnes: Hogyan került kapcsolatba a néptánccal?
 
portre.jpgNovák Ferenc: Teljes véletlenséggel. 1949-ben jelentkeztem egyetemre, de akkor deklasszált elem voltam, így nem vettek fel. Dolgoztam egy gyárban Budapesten, ahol a szervezeti titkár mondta, hogy szervezzek kultúrcsoportokat. Tánccsoportot is szerveztem, de nem álltam be a táncosok közé, mivel nem táncoltam soha. Mikor az első fellépés lett volna, akkor egyszer csak szólt a tanárnő, hogy négy pár van, de az egyik fiúnak ráesett egy vas a lábára, és nem tud fellépni, így nem lesz népi tánc. Éppen Sztálin születésnapjára esett az első fellépésünk, s mondtam neki, hogy a népi táncnak meg kell lennie, majd én beállok. Hát beálltam. Ettől kezdve állandóan piszkáltak, hogy menjek, mert gyorsan tanultam, s aztán bekerültem az Építők együtteséhez. Így kezdődött.

hegyenvolgy-004.jpg

Képiró Ágnes: A korábbi időszakokban, gyermek- és ifjúkorában milyen szerepet játszott az életében a tánc?

Novák Ferenc: Az erdélyi Besztercére jártam gimnáziumba, voltak csíki gyerekek az osztályban és a szünetekben gyakran verték a székely verbunkot. Ezt látva mi polgárgyerekek mondtuk: „na, gyertek, hülyüljünk a csíkiekkel együtt”, s aztán ott roptuk velük… De ez nem volt komoly. Évekkel később, mikor egyszer Molnár Istvánnak, a híres mesternek megmutattam, hogy én azért ott a folyosón tanultam ám, teljesen odavolt. Azt mondta, hogy ezt a fiút fel kell gyűjteni, csak akkor még én nem tudtam, hogy ez valami érték.

hegyenvolgy-008.jpg

Képiró Ágnes: Hosszú évekig volt a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál művészeti vezetője és több mint 40 éves szakmai kapcsolat fűzi a Szegedi Szabadtéri Játékokhoz. Hogyan jellemzi ezt az időszakot?

Novák Ferenc: Én majdnem szegedi polgárnak érzem magamat, nemcsak a Nemzetközi Szakszervezeti Fesztivál – mert ezt így hívták – művészeti vezetője voltam, hanem itt előadtuk az István, a királyt, a Szarvassá változott fiakat, amelyet Markó Ivánnal együtt koreografáltuk. Itt nagyon sok másfajta siker is volt. Otthon érzem magamat ebben a városban. Ültem a rendőrségen is 24 órát: a rendőrök elkezdték verni a gyerekeket, amikor énekeltek hajnalban az utcán. Egy fesztiválvárosban fantasztikus csoda, hogy énekelnek a gyerekek, és az egyik rendőrnek kivettem a gumibotot a kezéből. Fiatal voltam, s felderítőként szolgáltam, úgyhogy egy tohonya rendőr kezéből kivenni a gumibotot akkor nekem semmi volt.

hegyenvolgy-011.jpg

Képiró Ágnes: A Hegyen-völgyön lakodalmat 40 éve, illetve 29 évvel ezelőtt is bemutatták a Dóm téren. Az idei darab azonban csak a címében utal a két korábbi előadásra. Teljesen megváltozott a dramaturgiája, akkor szimfonikus zenekar, most kibővített folk zenekar adta a talpalávalót. A gyermekszereplők is az új rendezői koncepció által kerültek be az előadásba?

Novák Ferenc: Egy megismételt Hegyen-völgyön lakodalomban voltak gyermekszereplők, amikor a fiam 13 éves volt. Akkor volt négy kisvőfély, tehát Péter táncolt már ezen a színpadon 1983-ban. Az egy más áttételű lakodalom volt, s úgy gondoltam, mikor az idei előadás forgatókönyvét írtam, hogy megkezdem az egészet egy gyereklakodalommal: a gyerekek eljátszanak egy lakodalmat, és utána egy szerelmi kettőssel előrevetítem, hogy egy szerelemről van szó.

hegyenvolgy-016.jpg

Képiró Ágnes: Milyen szempontok alapján választotta ki a mostani előadásban résztvevő művészeket?

Novák Ferenc: A fiamra, Novák Péterre azért került sor, mert nem találok színészt, aki így énekel, így táncol és így beszél. A musical színészek között van egy-kettő, aki elég jól táncol, de nem néptáncolt. Egy kalotaszegi legényest eltáncolni, bármilyen jó táncos egy musical színész, három év. Úgyhogy ez meghatározta a dolgot, ráadásul egy jó színpadi jelenség is. Csuja Imréről a filmjei alapján gondoltam, hogy ő egy olyanfajta figura, aki joviális vőfélyt alakít. Telitalálat, nekem a lányomék ajánlották és még gondolkoztam kicsit. Majd megnéztem még egyszer valamelyik filmjét, és aztán mondtam, hogy mégis őt kérem fel a vőfély szerepére. Herczku Ágnes tanítványom volt, táncosból lett énekes lány, most megy felfelé a csillaga. Ezt a produkciót egy tanítványi rendszer csinálta meg. Az első tanítványok, Foltin Jolán és Stoller Antal, aztán jöttek következőek, Horváth Csaba és Makovinyi Tibor, majd a még fiatalabbak, Lengyel Szabolcs és a helyi Tanács István. Nem az én dicsőségem egyedül ez az előadás.

hegyenvolgy-020.jpg

Képiró Ágnes: Bár a népi tradíciók napjainkban is mindannyiunk életében szerepet játszanak, mégis marginális terület a néptánc. Ön szerint mi ennek az oka?
 
Novák Ferenc: Ez a kultúrpolitikának a kérdése. Az elmúlt húsz évben tényleg marginálissá vált egy kicsit. De hál’ Istennek nem lehet agyonütni, hiába vették el a legtöbb pénzt ettől, hiába követte el ez a kormány azt az etikátlan dolgot, hogy pont a néptáncosoknak nem adta meg a korkedvezményes nyugdíjat. Négy balett együttes kapta meg, s a nemzeti kultúrát ápoló néptáncosok nem! Nem lehet agyonverni ezt a szakmát. A külföldi kollegák nem akartak a szemüknek hinni, hogy egy városból 190, és ha akartam volna, 300 gyereket hoznak egy produkcióhoz. Mindenre rácáfolt, hogy az egyetlen telt háza volt a Szabadtéri Játékoknak az idén. Hallottam olyan hangokat a premier után a nézőtéren, „nézzük meg, hogy van-e jegy, mert holnap is eljönnénk”. Ez nem akármilyen látvány volt. A külföldi kollegák és vezetők el vannak ájulva, nem tudták elképzelni, hogy egy ilyen összejön. Úgy is kezdték, ez első két próbán lehetett látni, hogy jó, jó megcsináljuk, de hát… Aztán mikor látták, hogy mi bontakozik ki belőle, még a román srácok is azt mondták, hogy soha nem tanultak ennyit, mint ebből.

hegyenvolgy-023.jpg

Képiró Ágnes: Milyen szakmai tevékenységek várnak Önre az elkövetkezendő időszakban?
 
Novák Ferenc: Mindig adódnak szakmai feladatok, van amikor tanítványoknak átadok ötleteket. Csinálják. Néprajzban is nagyon sok hallgatónak adok disszertációhoz ötletet. Ha jönnek, hogy segítsek, főleg a dramaturgiai kérdésekben, akkor nagyon szívesen segítek.
 
Képiró Ágnes
Fotók: Fábián Attila
(Novák Ferenc portréját a szerző készítette)
 
 
szegedilapba.jpgKépiró Ágnes Mátészalkán született, 2004 óta él Szegeden. Főiskolai tanulmányait a Nyíregyházi Főiskolán rajz, történelem és vizuális kommunikáció szakon végezte, utóbbin alkalmazott grafikára specializálódva. Egyetemi diplomát szerzett 2006-ban a Szegedi Tudományegyetem történelem szakos bölcsész és tanár szakán valamint 2010-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetemen vizuális nevelőtanár szakon művészeti rajz, művészettörténet és ábrázoló geometria szakos középiskolai tanárként. 2006 óta a hódmezővásárhelyi Eötvös József Székhelyintézmény tanára, emellett képzőművészeti tevékenységet is folytat, elsősorban grafikusként. 2010 óta a Madách Irodalmi Társaság tagja, Az ember tragédiája és a Madách-életmű illusztrációinak és alkalmazott művészeti megközelítésének feldolgozásával foglalkozik valamint Kass János grafikusművész emlékének méltó ápolásával. Érdeklődése kiterjed az alkalmazott művészetek egyéb területeinek elméleti megközelítésére és a kultúraközvetítő publikálásra is.