SzegediLap

Mintegy 700 Szegeden és Csongrád megyében ügynöki munkát végző személy névsora és az úgynevezett 6-os kartonjuk főbb adatai olvashatók Bálint László most megjelent, A hálózati nyilvántartás szereplői - Az államvédelmi és állambiztonsági hálózat nyilvántartása Szegeden és Csongrád megyében (1945-1990) című könyvében. Bálint László nyugállományú kémelhárító Szeged politikatörténetének számos eseményét földolgozta már, ezek között szerepelt beszervezők és tartótisztek számbavétele, s most következtek az ügynökök. A könyv címlapján utalás olvasható az összeállítás töredékes jellegére, mert ami most elénk került, az egykori listának csupán maradéka, töredéke a BM irattár ügynöki nyilvántartásának. − Bálint László ügynöknévsort tartalmazó könyve kapcsán Baradnay Gyula nyugalmazott szegedi sebész professzorral Tráser László beszélgetett.    

Noah Harari, a Jeruzsálemi Héber Egyetem Történettudományi Intézetének tanára meglehetősen sötét színekkel rajzolt képet fest legújabb, rendkívül nagy sikerű Homo Deus – a holnap rövid története című kötetében. Művében nem tesz kísérletet a holnap leírására, inkább fölmutatja, milyen fenyegető jelek mutatkoznak már ma a jövőnkre nézve. Kérdései mégis rendkívül gazdag tudás alapján tárják elénk azt a lehetséges holnapot, amely könnyedén meg is valósulhat. − Gyenge Zoltán filozófia professzor Tráser László kérdezte a könyv jövőképéről. (hanganyag)

Úgy tűnik, magától értetődik a szavak jelentése, azonban ha nem rutinból használjuk a szavainkat, ha mégoly óvatosan is, de rákérdezünk pontos, szabatos értelmükre, hatalmas területekre bukkanhatunk. Az SZTE BTK Filozófia Tanszéke és a Magyar Filozófiai Társaság a közelmúltban rendezte a Lábjegyzetek Platónhoz című konferenciasorozat idei ülését Szegeden, a SZAB székházában. A sorozat minden esztendőben egy-egy téma köré szerveződik, idén az idegen témáját járták körül az előadók. – Gyenge Zoltán filozófiaprofesszort kérdezte Tráser László.

Tavaly decemberben, 91 éves korában hunyt el Csongrád megye és Szeged évtizedeken át, 1985-ös nyugdíjazásáig szinte korlátlan hatalmú első embere, Komócsin Mihály pártvezető, előbb Rákosi, majd Kádár délalföldi helytartója, ahogy egy alkalommal Aczél György nevezte: egy vidéki nábob. Ő magát a szocializmus, a munkáshatalom elkötelezett hívének tartotta, aki soha nem látta a világot megengedő módban. – Tráser László beszélgetése Miklós Péterrel Komócsin Mihályról. (hanganyag)

Van, akinek életre szóló küzdelmet és (amennyiben nem megy) frusztrációt jelent, mások könnyedén megtanulják és alkalmazzák. Időről időre változik, sokak szerint nehéz, mások szerint nem jelent problémát – a közelmúltban tartották Gyulán a 30. Kárpát-medencei helyesírási versenyt középiskolásoknak, több mint 100 résztvevővel. A zsűri elnökét, Nagy Jánost, a Szegedi Tudományegyetem nyelvész professzorát Tráser László kérdezte. (hanganyag)

A Magyar Egyháztörténeti Munkaközösség szervezésében, a tavalyi év végén rendezett Papi sorsok a Gulágon című és témájú tanácskozást az idén folytatták Szegeden, ezúttal az Egyházak a szovjet büntetőtáborokban témával. Zombori István egyháztörténész, a szegedi konferencia házigazdája beszélt a tanácskozásról Tráser Lászlónak.

Szép hagyomány a felsőoktatásban az emlékezés a tudós tanárokra, akik különösen nagy hatással voltak tanítványaikra és azok neveltjeire. Egy-egy korszakos mester emlékét megőrizni akár több nemzedék számára is hasznos lehet. Szontágh Ferenc szülész-nőgyógyász professzor a kivételes orvos-tanárok közé tartozott, aki rajta hagyta kéznyomát a szegedi női klinikán és valóban több nemzedéknek szolgált szakmai-emberi útravalóval. Tanítványai és tisztelői megalapították a Szontágh Ferenc Asztaltársaságot, amiről Annus János megyei szülész főorvost kérdezte Tráser László. (hanganyag) 

Az iskolában régen még úgy tanultuk és ez máig sem változott: tanulni, öröklött magatartását célszerűen megválasztani és eszközt használni a magasan fejlett emlősök képesek. Olyan parányi rovarok, mint a hangyák szóba sem kerültek. Azonban két fiatal biológus, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének kutatói, Lőrinci Gábor és Maák István a hangyákat tanulmányozva meglepő eredményekre jutott, melyeket rangos nemzetközi szakmai folyóiratban közöltek. Tráser László kérdezte a kutatókat. (hanganyag)  

Az Árpád-házi királyok történetének föltárása, noha számos monográfia látott már napvilágot róluk, távolról sem fejeződött be, nem zárult le, hiszen az újabb és újabb fölmerülő kérdések további kutatómunkát kívánnak, jóllehet évszázadok óta folyik a munka. A legendás Árpád-ház történetét földolgozták történelmi regényekben, drámákban, sőt a mindmáig legsikeresebb magyar rockopera is innen veszi témáját. Nehéz feladat a magyar királyok históriáját kibogozni − derül ki Szabados Györgynek, a Szegedi Tudományegyetem történészének szavaiból, akit Tráser László elsőként arról kérdezett, miért ez a nagy bizonytalanság éppen az Árpád-házi királyok esetében? (hanganyag)

A Szegedi Tudományegyetem részvételével alakul meg a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ. Az Európai Uniós Horizont 2020 keretprogram Teaming pályázatán több mint 15 milliárd Forint támogatást elnyert projekt olyan orvosbiológiai kutatásokra koncentrál, amelyek a nem járványszerűen terjedő, de tömegeket érintő népbetegségekkel foglalkoznak, így például a rák, a magas vérnyomás, a reuma és a cukorbetegség. A pályázati projektről Tráser Lászlónak professzor dr. Bari Ferenc, az ÁOK dékánja nyilatkozott.