Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Képiró Ágnes
John Lennon, a képzőművész
 
Ha a világ bármely pontján elhangzik John Lennon neve, az emberek rögtön zenei pályafutására asszociálnak. Kevesen tudják, hogy a legendás Beatle már jóval a zenélés előtt hódolt a képzőművészetnek. Tanulmányokat folytatott a liverpooli művészeti akadémián 1957-60 között, tevékenysége azonban a Beatles „berobbanásakor” háttérbe szorult, de nem hagyott fel vele végérvényesen.
– 1968-tól kezdődően újra visszatért a művészetbe, képzőművészettel kezdett el foglalkozni, festményeket is készített, melyekből nem sokat ismerünk. Amennyire lehet tudni ezek viszonylag klasszikus vagy konzervatívabb festmények voltak. Talán kevésbé értékesek, de mivel nem ismerjük igazából ezt az anyagot, ebből azért nehéz lenne messzemenő következtetéseket levonni. Az látszik, hogy a rajz és a grafika viszont újból elkezdte érdekelni. – nyilatkozta Nátyi Róbert művészettörténész, a REÖK Palota kurátora.
2012. január 28-án nyílt „The Art of John Lennon” kiállítás illeszkedik abba a sorozatba, melynek részeként évente egy-két nemzetközileg elismert művész grafikai anyagát mutatják be a Regionális Összművészeti Központban. A tárlat anyagát egy német magángyűjtő, Michael-Andreas Wahle gyűjteményéből válogatták. Magyarországon mindeddig egy alkalommal láthatta a nagyközönség Lennon grafikáit, 1994-ben a Ludwig Múzeum a Bag One sorozatra építve csinált egy kiállítást. Míg az kifejezetten grafikai kiállítás volt, az idei nemcsak grafikára, hanem a lennoni jelenségre is koncentrál. Az anyagnak körülbelül a harmada Lennon saját kezű alkotása, a többi része az pedig valamilyen módon Lennonhoz köthető: fényképek, plakátok, arany- és platinalemezek és személyes tárgyak, valamint róla készült képzőművészeti alkotások.
 

01.jpg

A litografált sorozatokat is bemutató terem,
előtérben Lennon alumíniumból készült „önarcképével”
 
A REÖK Palota első emeletének négy termében látható a gyűjtemény tematikus csoportosításban. A kiállítótérbe belépve zenei pályájának kezdetét bemutató fényképek és a Cynthia Lennon által hitelesített szignálatlan szürreális állatfirkái láthatóak néhol több, máshol kevesebb lábbal mint ahogyan annak a valóságban lennie kell. A szomszédos kisebb teremben lemezek, lemezborítók és Yoko Ono Lennon New York-i életét bemutató kiállításának plakátja fogadja a szemlélőt valamint itt látható az Annie Liebovitz által készített utolsó fotográfia. Továbbhaladva egy másik teremben a személyes tárgyakat bemutató tárlót már a Yoko-időszak szignózott grafikai lapjai veszik körül. Leghíresebb közülük a Bag One sorozat, melyet mitikus szerelmének készített nászajándékba 1969-ben. Lennon szabad kézi rajzait 300 példányban litografálták, amelyhez Ted Lapidus divattervező készített egy fehér bőrtokot. Az anyag kifejezetten grafikai kollekcióként állt össze, a sorozatot be is mutatták Londonban a New Bond Street egyik galériájában, amely mindössze egy napig volt látható. A Scotland Yard a grafikai lapok erotikus és polgárpukkasztó tartalma miatt bezáratta a tárlatot.
A Bag One-on kívül bepillantást nyerhetünk még a The First One és a This is My Story sorozat lapjaiba, valamint a fiával, Sean-nal közösen készített derűs rajzok litografált változataiba. Utóbbiak érdekessége, hogy a Lennon által 1977 és 1979 között készített grafikákhoz kisfia adott címeket. A szignált lapokat vörös pecséttel hitelesítette, melyen japán betűkkel írva a következő felirat olvasható: „Like a Cloud, Beautiful Sound”. A kiállított anyagban helyet kapnak azok a művészek is, akik Lennonnal vagy életművével érintkezésbe kerültek: így láthatjuk az utolsó kiállítási térben többek között a Sárga tengeralattjáró vezető grafikusának, Heintz Edelmann-nak műveit, Andy Warhol: Warhol és Lennon találkozása című litográfiáját, valamint Sean Lennon önarcképét is.
 

02.jpg

A. Curann liverpooli szobrának másolata
 
Felvetődik a kérdés, hogy a látható Lennon által készített anyag mennyire tekinthető valóban képzőművészeti alkotásnak és mennyire csak egy híres ember munkái, aki műkedvelőként csinált ezt-azt, de a hírneve miatt „közkincs”-csé vált?
– Lennon esetében egy olyan emberről van szó, aki a 60-as 70-es évek gondolkodását valamilyen módon formálta. Innentől kezdve nyilván egy jelentős személyiség esetében, mindenféle szellemi tett vagy cselekvés valamilyen módon felértékelődik. Azt gondolom, hogy nem szabad és nem is kell túlértékelnünk ezt a tevékenységét. A műkedvelő szintnél azért többet tudott, hiszen képzőművészeti tanulmányokat is folytatott, még hogyha ezzel utána intenzíven kevésbé is foglalkozott. 1968 után eljutott kiállításokig, sokszorosították is az anyagát. Ekkor kezdtek mappákat készíteni belőlük, mint amilyen a kiállításon látható a Bag One című sorozat is. Érezhető, hogy kacérkodott valamilyen szinten a képzőművészet gondolatával, vélhetően Yoko Ono is hatott rá. Nem érdemes keresnünk rajzaiban azt a fajta forradalmiságot, amit a zenei életben betöltött. De Lennont nem a képzőművészete miatt kedveljük és szeretjük. Ez csak egy adalék lehet és a kiállítás is ezzel a céllal készült: John Lennonnak egy másik, a magyar közönség előtt egy kevésbé ismert arcát is megmutatni – válaszolta Nátyi Róbert.
 
Az egészen 2012. május 6-ig megtekinthető 80 tárgyból álló kiállítási anyag relikviái és karikaturisztikus rajzai képesek magukkal ragadni a látogatót, legyen szó Beatles vagy Lennon rajongóról, a képzőművészet szerelmeséről vagy csupán érdeklődő szemlélőről.

 

 

szegedilapba.jpgKépiró Ágnes 1981-ben született Mátészalkán, 2004 óta él Szegeden. Főiskolai tanulmányait a Nyíregyházi Főiskolán rajz, történelem és vizuális kommunikáció szakon végezte, utóbbin alkalmazott grafikára specializálódva. Egyetemi diplomát szerzett 2006-ban a Szegedi Tudományegyetem történelem szakos bölcsész és tanár szakán valamint 2010-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetemen vizuális nevelőtanár szakon művészeti rajz, művészettörténet és ábrázoló geometria szakos középiskolai tanárként. 2006 óta a hódmezővásárhelyi Eötvös József Székhelyintézmény tanára, emellett képzőművészeti tevékenységet is folytat, elsősorban grafikusként. 2010 óta a Madách Irodalmi Társaság tagja, Az ember tragédiája és a Madách-életmű illusztrációinak és alkalmazott művészeti megközelítésének feldolgozásával foglalkozik valamint Kass János grafikusművész emlékének méltó ápolásával. Érdeklődése kiterjed az alkalmazott művészetek egyéb területeinek elméleti megközelítésére és a kultúraközvetítő publikálásra is.