Jagos István Róbert
Törött lovak
akkor indultunk el
amikor még hinni mertünk
s egymás tenyeréből ittunk
áldomást minden lányra
amikor még közös volt NŐ
és rejtett hervadása
szerelem volt minden
az idő
a táj
az éjszaka neszei
a tékozlásaink önpusztító
csókjai
ma törött lovak vagyunk
patáinkból szivárog a vér
fogaink csorbult pirulák
titokban zablára vágytunk
nyeregre nőre
aki megül és betör
helyette avas istállók
beszakadt teteje alatt ázunk
zihál az önfeladás
tajtékos hátamon
Depravatione
Csak pár emelet, semmi több.
’sten félrenézése csupán.
Szakadt tapéták mindenütt,
minden ajtó mögött halál.
Habarcs mögül bomlik az félsz.
Szagokat izzadó falak
között is nyugovóra térsz,
ahogy a fejletlen szavak.
Romló szájban szakadnak el
csillanó kényes idegek.
Én azbeszt vagyok, te panel
s a liftek is túl hidegek.
Vállamra valami ráült.
Valami zord balsejtelem.
Anyámra apám ma ráhűlt,
nem tudom eddig éltek –e?
Tonnákat nyomnak a szavak
a ki nem mondhatatlanok.
Tested fagyos, már nem ragad.
Elmentek a halhatatlanok.
Jagos Isván Róbert 1974 tavaszán született Orosházán. Élete nagy részét Hódmezővásárhelyen élte le, ezer szállal kötődik az Ady által csak paraszt Párizsnak nevezett városhoz. Jelenleg Szegeden lakik, nős, két gyermek édesapja. Alkotásaim megtalálhatók több országos irodalmi portálon is. 2009. óta tagja a Kárász Körnek 2011-től az egyik alelnöki posztot is betölti. 2010-ben, barátaival megalapította a Dél-Alföldi Művészeti Kört, amelynek elnöke. 2013-ban rádióműsort (KULT-ÓRA) is szerkesztett, illetve vezetett a hódmezővásárhelyi Radio X-ben.