SzegediLap

Gondoltak-e már arra, hogy az ókori feliratok a mai modern média első lépései voltak, sőt e tekintetben az ősemberek barlangrajzai még messzebb nyúlnak az időben, hiszen a média az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszköz. A latin medium szó jelentése valaminek a közepe; köz; közjó; közvagyon. A szó többes száma media. – Wilhelm József írása

Böde László, szegedi származású világutazó, civilben nyugdíjas mozdonyvezető, aki egy ötvenfős görög falu mellett él két sátorban, a tengerparton. A helyiek befogadták, ő maga pedig otthon érzi magát közöttük. Rendhagyó sors az övé, különös történet egy emberről, aki megtalálta önmagát. Böde Lászlóval Tráser Lászlóval beszélgetett.

Ha meghallgatják ezt a kissé rendhagyó monológot, talán egyszeriben elnehezül a lelkük. Vers prózában? Vagy semmi különös, manapság ilyen a világ, világunk? Julesz János Tráser László mikrofonja előtt mesélt...

1913. június 15–20. között nagyszabású eseménysorozat zajlott Budapesten, a Nők Nemzetközi Választójogi Szövetségének VII. kongresszusa. A Zeneakadémia épületében tartott világkongresszuson az öt földrészről érkezett 3000 résztvevő mintegy 8 millió nőt képviselt. A tanácskozásokat és előadásokat délutáni városnézések követték. Az esemény nagyságát jól érzékelteti, hogy egy-egy ilyen körutazáshoz 250 fogatra és automobilra volt szükség, a Dunán három hajó szállította a kongresszus résztvevőit, 230 újságíró tudósított az eseményekről. – Csizmadia Edit írása

Betegágyak őrzői címmel jelent meg Szekszárdi Miklós szerkesztő, tv-riporter könyve a szegedi egyetemi klinikák ápolóiról. Aki volt már ilyen helyen bennfekvő, tudja, milyen sajátos világ ez, a maga meghatározó szereplőivel, belső szabályaival, többnyire csendes, de olykor drámaian kiéleződő feszültségeivel. Nehezebb és derűsebb napok váltakoznak, sokaknak gyógyulást, másoknak keserves sorsot, ismét másoknak nagy önfegyelmet követelő megbékélést hozva. Szekszárdi Miklós rendkívül érdekes leírásai a betegszobák életéről a Medicina Kiadó gondozásában jelent meg. A szerzőt Tráser László kérdezte. (hanganyag)

Pünkösdkor Isten egyszeriben egységet és közösséget teremt a különféle nyelvű és gondolkodású emberek között, egyben talán közel hozza magához is mindazokat, akiket választ. Ugyanakkor útjukra indítja a világba apostolait, igéjét hirdetni megerősíti lelküket és elűzi félelmüket. Nagy és szent varázslat ez az ünnep, mely átlép minden rendet az egyházi világban is, mondják a teológusok. Benyik György professzorral Tráser László beszélgetett. (hanganyag)

Tessék, most még a jós is, aki a misztikusan hangzó Stephanus művésznéven lopta be magát a közönség kegyeibe, majd lopta ki egy jóhiszemű asszonyság dugipénzecskéjét. A kiérdemesült tévéjós egyik laptárs szerint azért hunyt el élete delelőjén, mert – idézem – „érzékeny szervezete nem viselte el” a rá kirótt felfüggesztett börtönt. A jós halála mindegyre baljósabb tendenciákat körvonalaz a bulvár interpretációjában. – Marton Árpád jegyzete

Bari Ferenc professzor, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja a napokban tért haza kínai útjáról, melynek során Sanghajban meglátogatott több egyetemet is és tárgyalt felsőoktatási vezetőkkel. Útjának tapasztalatairól, eredményeiről kérdezte Tráser László. (hanganyag)

Vojislav Šešelj vajda hágai fölmentése kétségtelenül rövid és hosszú távon egyaránt rontott a vajdasági magyarok közhangulatán, de ma már rendkívül sokat számít az erős anyaországi háttér, ami korábban nem volt jellemző, mondja Forró Lajos történész, a szegedi székhelyű Délvidék Kutatóközpont alelnöke, akivel Tráser László beszélgetett.

Gyékényből szőtt álmok címmel mutatta be első könyvét a közelmúltban Török Gizella gyékényszobrász, a tápai Heller Ödön Művelődési Házban. Az albumban több tucat gyékényszobor látható, az eredeti szobrok pedig megcsodálhatóak a művelődési ház állandó kiállításán. Több gyékényszobor a világ más országaiban is járt már vendégségben, így az Ohio állambeli Toledóban, de Japánban és a Közel-Keleten is láthatták az érdeklődők Török Gizella alkotásait. Török Gizella művei állandó kiállításon láthatók a tápai művelődési házban. Az alkotóval Tráser László beszélgetett.