Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Próza

Cikkek

Lukáts János: Szemedben a halál

2012.01.13

…Nyír Bandi sikoltva kapott az arcához. Ujjai között előbuggyant a vére, végigfolyt a karján, amint fájdalmában összegörnyedt, véres lett az inge is. Osztálytársai riadtan állták körül. – Jól vagy? – kérdezte Balogh Tomi és megérintette Bandi vállát, de Nyír Bandi nem felelt…. – Lukáts János elbeszélése

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Taba Yago: Nem történt semmi

2012.01.10

Hazaérve egy pillantással felmérte a helyzetet, és reménytelennek találta. Damasztterítős asztalt körbeülő rokonok, ajándéközön − így szokták ilyenkor mások. Sebaj, nem megírta Butler, mekkora csapás egy normális keresztény nagycsalád? − vigasztalta magát. Eltüntette az éjszakai pogácsasütésből visszamaradt tepsiket, aztán gyorsan átküldött egy e-mailt. Biztos, hogy negyed hétkor ér a géped Budapest fölé? Hiszen csak ezerötszáz valahány kilométer. Hátha még megkapja, hátha még otthon van. Vagy már a repülőtéren üldögél, és a szemüvege mögül morózusan figyeli a tarkabarka tömeget. A tekintete éles, átható, a jobb szeme egy kicsit erősebben fókuszál, mint a bal; fáradt, nem tudott aludni a félig kiürített lakásban, aggódott és emésztette magát, de azért ápolt és jól öltözött, mint mindig. Taba Yago novellája

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Szappanos Gábor: A pattogó labda

2012.01.07

Büdöstalpú Bendegúz, a „Bivalyterenyei Tormaklub” NB IV-es focicsapatának jobbszélsője apai örömök elé nézett. Nem várt gyereket, ezért amikor megtudta a nagy hírt, vidáman belerúgott az asszony gömbölyödő hasába. – Így edződik a gyerek, hadd tanulja meg a saját bőrén, hogy kell rúgni a labdát! – magyarázta a feleségének, majd boldogan tovább harapdálta a kert sarkában frissen ásott tormát, és elfintorodott. „Az orromat is tisztítsa…” – böfögte föl a mellbevágó tormabűzt az asszony képébe. A nyers torma rágcsálása amolyan helyi szokás volt a klub tagjai között, mint amilyen a bagórágás, csak sokkal egészségesebb. Szappanos Gábor novellája.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Árpás Károly: Félrehajlanak az ágak

2012.01.05

Árpás Károly novellafüzérének újabb darabja.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

T. Ágoston László novellája

2012.01.03

A villamoson ült, ölében tartva a táskáját, és a le-felszálló utasokat bámulta. Igen, bámulta, mert lényegében ugyanazok a megfáradt, semmitmondó arcok voltak, amelyeket évek óta látott maga körül hazafelé, meg munkába menet, mégis idegenek. Például az a nő, ott a kapaszkodónál. Időtlen idők óta ott áll, és időtlen idők óta azt a színehagyott, kopott barna táskát hordja a vállán. A haja, a frizurája se változik. Az a másik meg ott, a gyerekkel az ölében. Vajon mióta ül ott az a gyerek? Hová mehetnek, és miért nem szállnak le sehol? Ugyanabban a ruhában, ugyanúgy bámulnak ki az ablakon. Furcsa… Soha nem növi ki a ruháját az a gyerek? T. Ágoston László novellája

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Deák-Takács Szilvia karcolata

2011.12.31

Volt abban valami jó. Pontosan emlékszem, leszaladunk a kertbe, nem is így helyes, hanem a szilvásba – így hívjuk, kertnek a dombig, aztán szőlőnek és csak a háztól egészen messze eső részt nevezzük szilvásnak. Deák-Takács Sziliva karcolata

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Molnár H. Magor tárcája

2011.12.29

Egy motel recepciósát kérem meg, hogy hívjon nekem taxit, Érmindszentre készülök, lekéstem ugyanis azt a buszt, amely az Ady-konferencia résztvevőit szállította Nagykárolyból a szülőfaluba. A tizenkét legszebb magyar vers címet viselő sorozat aktuális középpontjában a Kocsi-út az éjszakában áll, mely költemény alapgondolata a történet szerint épp ezen az útszakaszon született meg. Milyen szép is ez, gondolom, de azért előzetesen megkérdezem a sofőrt, hogy mennyi lesz a fuvardíj. Molnár H. Magor írása

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Trenka Csaba Gábor: A fehér inges kislány

2011.12.27

A labirintusok mindig az idők túlsó végére vezetnek, ahonnan visszanézve gyanús emlék minden, ami saját múltunkból, vagy bárki más múltjából visszamarad. Figyeld, ahogy halkan sziszeg az utolsókori szél, amint a port sodorja. Ha van bátorságod magadra maradni, és végigmégy a körkörös romokon, a megoldhatatlan labirintusok közepén igazi, otthonos, ámbár továbbra is megoldhatatlan útvesztőket találsz. Olyan, mint a vihar szeme. Látszólag mozdulatlan, de figyelj jobban... és akkor meglátod. Részlet Trenka Csaba Gábor készülő regényéből.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Andor Csaba: Szégyenlős férfiak

2011.12.20

Andor Csaba karcolata a szégyenlős férfiakról…

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Kettes villamos

2011.12.06

Kettes villamos, Szeged / Bene Zoltán jegyzete

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32

Következő »