Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Próza

Cikkek

Lukáts János: Nyavalyás

2012.02.19

Az óbudai mellékutcában, a vendéglő előtt többen is ácsorogtak. Ahogy közeledett, Lőrinc igyekezett azonosítani a fejeket. Mindenki meghízott, megöregedett, megkopaszodott! Ilyen osztályba jártam?! − rémült el magában, aztán ordítva belépett a falkába. Valaki hátba vágta, valakit hátba vágott. − Lukáts János elbeszélése

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Bene Zoltán: Szeged, havazás, együttérzés

2012.02.07

Szegeden is hideg van, egyre csak havazik, szánkón húzzák a gyerekeket az oviba. A járdák keskeny ösvényekké szűkültek, a buszmegállók környékén hóhegyek. Néhol hómátra, hótátra, máshol egyenesen hóhimalája. – Bene Zoltán tárcája

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Horváth Dezső: Mese a madzagvasútról

2012.02.06

Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, ott, ahol a kis malac túr, az üveghegyen is túl volt, de volt, volt egyszer egy madzagvasút. Itt ment el a kertek alatt. Mesés gyerekkorom óta tudtam, a madzag kötözésre való, a vasút pedig utazásra, de azt akkor tudtam meg, hogy a kettő egybe kapcsolható, amikor először mentem Pusztamérgesre. Ígéretes vőlegény voltam már, veretes vasutas családba benősülendő, csúfnéven említeni, amit mozdony húz, kerekeken gurul, és sínen jár, szentségtörésnek számított volna. Azt pedig kimondani, a MÁV annak a rövidítése, hogy Mászunk, Állunk, Várunk, dupla szentségtörésnek. − Horváth Dezső írása

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Boldog Zoltán: Szeged fehéren, feketén

2012.02.06

szt.istvanter.jpgVártam már ezt a havazást, mert talán néhány hétig láthatom, amint a Szent István téri víztornyot körülölelő hótakaró úgy veri vissza a fényt, hogy valami megmagyarázhatatlan glóriát rajzol az Öreg Hölgy sziluettje köré. Télen még a pátoszt is jobban szeretem. Minél nagyobb a hó, annál jobban elérzékenyülök, amikor látom a fehérséget, amelynek nagy részét saját kézzel rajzolom át törtfehérré a hólapáttal. — Boldog Zoltán jegyzete

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Rimóczi László: 1 óra 5 ezer

2012.02.04

Hé, tesó, nem érdekel egy kis esti örömködés? Nem drága, olcsó, elérhető. Hát, akkor meg minek botorkál a magadfajta ide? Ki, a kocsisorra?? Hadd mondom el gyorsan, mik a lehetőségek. Mert a kéj az van. A kéj az kell! Látom, te is ránéztél az előbb arra a kis szakállasra… ő a legkapósabb árum. Szókratésznek hívják. − Rimóczi László novellája

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Erdei Lilla: Kimaradt jelenetek

2012.02.03

A fotórealisztikus fal-, padló-, mennyezetfestményekre és egyéb optikai csalásokra épülő kocsmai dekoráció józanul még nagyon tetszett, de pár órával és tetemes mennyiségű piával később már kevésbé. Csak azért nem emlegettem fennhangon a trompe l’oeil vécéajtó ötletgazdájának a jó édes anyukáját, mert ha kinyitottam volna a számat, tutira odahányok a folyosóra. – Az emberek nem csípik – sóhajtott a srác, akivel a következő snittben megosztottam kifogásaimat. – Hát még ha tudnák, hogy ezt a lépcsőt, amin ülünk, eredetileg Escher nyomán terveztem! – Erdei Lilla kisprózái

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Bene Zoltán: Az utolsó levél

2012.01.26

Bene Zoltán: Az utolsó levél című novelláját Kátó Sándor színművész olvassa fel.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Trenka Csaba Gábor: Veszett és ártatlan

2012.01.20

Innen nézve még az is vicces, hogy Áprilisnégy útja, pedig az nem is út. Erki Zsuzsának az áprilisnégy sokkal inkább hatalmas, hamuval borított tér, megfeketedett testvérhullákkal. Magas házak szegélyezik, meg egy díszterem, ahol a kollektív szertartás alatt minden évben elájul néhány gyerek, fojtogatja őket a kék kisdobos nyakkendő, meg a piros úttörő, valamint a fehér ing és a díszbeszédek fülledt unalma. – Részlet Trenka Csaba Gábor készülő regényéből

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Deák-Takács Szilvia: Kucsma a diószekrényben

2012.01.17

Két, majdnem összeérő váll között látom meg, annyi ideje nem láttam ilyet, amennyi ideje elhatároztam, hogy lesz sajátom. Saját diófa szekrényem, épp ilyen erős, ilyen nyikorgós ajtajú, belső oldalán tükörrel, félgömblábakon fog állni – és saját kucsmám. – Deák-Takács Szilvia kisprózája

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

In memoriam Dr. Dobcsányi Ferencné

2012.01.15

df.jpgMegint egy név, amely odaátról integet immár.
Onnét, az öröklét meleg biztonságából.
Végigfutok a gyászhíreken, és tanár neve ötlik a szemembe. Tanár neve egy középiskolából, ahol két szép esztendőt töltöttem. Marton Árpád emlékezése Dr. Dobcsányi Ferencnére

 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32

Következő »