Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rimóczi László
1 óra 5 ezer
 
Hé, tesó, nem érdekel egy kis esti örömködés? Nem drága, olcsó, elérhető. Hát, akkor meg minek botorkál a magadfajta ide? Ki, a kocsisorra?? Hadd mondom el gyorsan, mik a lehetőségek. Mert a kéj az van. A kéj az kell! Látom, te is ránéztél az előbb arra a kis szakállasra… ő a legkapósabb árum. Szókratésznek hívják. Ha elviszed, nem ám itatni! Vagy ha igen, ügyelj oda. Mert hajlamos a… az öngyilkosságra. De nem megijedni! Csak figyelni rá. Felviszed, hipót, sósavat, bürköt lakat alá, aztán mehet. Hatért elviszed két órára? Akció van. Útszéli kedvezmény. Csak neked. De várjál: ha a daimonról is beszél, az már extrának számít ám. Nem kell? Nem. Ha ő nem jön be, mert nem jön be, adom a Platónt: kiszívja az agyadat, bazmeg! Ki ám. Tudja, a dolgát! Na, szépen felviszed, lefekszel az ágyra, ő leül melléd egy székre, aztán… egy kis Állam, egy kis Timaiosz, utána a Phaidón és a Phaidrosz. A Gorgiasz, a Menón. Na, ha? Másfél órácska ötért, hm? Látom már, mi a bajod, hogy ókoriak. Ilyen igényesek vagyunk, he? Tee. Te. Te. Te… Te neked Nietzsche kell, tesó! Az aforisztikus cuccokra buksz. Egy kis individualizmus a meló után, he? Két sör, hat szofi, egy feles, aztán mehet egy kis egzisztencializmus, he? Értem én. Hát, akkor mehetünk ebbe az irányba. 15-ért elviheted egy órára Kierkegaard-ot és Schopenhauer-t… na, egy laza hármas? Schopi néha hajlamos elszállni, de ha metafizikázni kezd, csak cáfold meg a transzcendentális interszubjektivitásra vonatkozó fejtegetéseit. Nézd! Nézd a szemeit! Látszik, hogy most is gondolkodik valamin! Kicsit ingerült, amikor ír, de reggel elvettem tőle tollat, papírt, mindent! Az ott Kierkegaard mellette… na? Mellé Heidegger? Két egzisztencialista egy estére?
Adnám én Kantot is, úgymond, bonuszba, de egy egri vállalkozó már elvitte egész hétvégére. A gazdag kuncsaftok nem csak nekem, de nekik is jó, mert én kapom ugye a tarifájuk egy hányadát, de ők meg kapnak mellé apróbb ajándékokat, szabadkritikákat, disszertációkötést, egyetemi tanszéket… Kantot majd máskor, tesó. De ne mondj semmit, itt az egyik kötete A tiszta ész kritikája. Na, ebbe aztán minden benne van. Minden! Ha neked nem áll fel a kategorikus imperatívusz megalkotásától, a transzcendentális idealizmustól fel fog - akkorát spriccelsz, hogy a szemed kiugrik!
Tehát, Heidegger… 1 óra 5 ezer, de ha sietsz, egy kis bokorközi öröm sincs kizárva, ott, éppen ott, helyszínen fizetve 2.500. Egy egész éjszakára, Dallas-tól a Jó reggelt Magyarország!-ig, 20 ezer, de extra nélkül, mer a felárból eszik a család. A jattot is megtarthatja, hiszen neki kell hóban-télben-mikuláskor is kint állnia, szeressenek nálam dolgozni. Látom, te nem vagy erőszakos alkat. Ugyanis járnak ide olyan erőszakos alkatú személyek is. Aki felszedi itt, megáll a frankó Volvo, leviszi Fonyódra, ahol nem látom, jól elveri utána… Ha egyszer elkapom, felgyújtom a fejét, a papírjait, mindent. Verekedős, tettleg bántalmazós vágyai vannak, az oké, de tessék megbeszélni: akkor Platónt vigye, mit bánom én, ő bírja a verést, persze felárasan bírja csak. Kantot már megbeszélés után se verhetné. Kant szerint a vallás nem előfeltétele az erkölcsiségnek, Isten ideája nem szükséges ahhoz, hogy az ember felismerhesse kötelességét na, ha ennek a tételnek nekimész, az már feláras, mert nem bírja a kritikát.
Amit viszont nem szeretek, a hoppá-gruppen: amikor a kedves vendég, a tisztelt kuncsaft felviszi a lakásra, teszem azt, Heidegger-t, a kis gyanútlan persze, és hirtelen még 5 fej bukkan fel az ágy mögött. Hogy ingyen hallgassák! Azt már nem! Mert abból csak témázás és balhé van, aztán mehetek a fiúkkal nézeteltérést rendezni. Nem visszaélni.  
Biztonság is van. Jön a hatóság, mondom neki, 8 ezer naponta, behunyja a szemét és nincs témázás.
Jár erre egy kapucnis perverz… elbújik a bokrok között és sutyiban hallgatja, amint egymás között beszélgetnek az alkalmazottaim… Aztán belenyúl a gatyájába és megmarkolja a ceruzáját. Aztán elő is veszi és… jegyzetel! Az én kontómra! Hát, rögtön elzavarom. Nálam nincs free-lozófia!

 

rimoczi500.jpgRimóczi László 1979-ben született Budapesten. 2000-ben több humorlapnak írt, ezalatt forgatókönyvírást tanult. 2004-ben Dr. Nyershús néven jelent meg első kötete. 2005-ben csatlakozott a Budapest Shortfilm Festival csapatához, ugyanebben az évben megnyerte a francia NISI MASA forgatókönyvíró pályázatát. A Prae folyóirat rendszeres szerzője.