SzegediLap

...A háborúk, a járványok, a civilizációs népbetegségek, az éhínségek, a fertőzött ivóvíz, a rossz életkörülmények, az egyre súlyosbodó természeti katasztrófák következtében milliók halnak meg évente, de még így is túl gyorsan szaporodik a Föld lakossága. Ám nem csak ennek következményeként tűnnek el erdőhektárok százai, lesznek terméketlenné mezőgazdasági területek, terjeszkednek a sivatagok és szűkül az ivóvízkészlet, hanem azért is, mert a liberális piacgazdaság egyenlőtlenné tette a Földet termelésének elosztását. A vagyon, a fogyasztás ott akkumulálódik, halmozódik a mértéktelenségig, ahol nem kellene. Egyes állítások szerint a világ vagyonának 50%-a 62 család birtokában van. Még, ha nem is igaz az állítás, akkor is azt bizonyítja, hogy teljesen felborult a javak elosztásának a módja. A szegények rétege nem csak amiatt növekszik, hogy körükben nagyobb a születési arány, hanem azért is, mert a középréteg egyre rohamosabban csúszik a semmibe. – Wilhelm József írása

Sokan kérdezhetik, vajon mi lehet a valós oka annak, hogy már csaknem társadalmi szintű méreteket ölt a szinglilétet élők száma? Egyáltalán tudatosan választják ezt az életformát, vagy csak kényszerből élnek egyedül ezek az emberek? Mivel magyarázható ez a társadalmat már erősen befolyásoló jelenség? – Dobó Mariann írása

A felvilágosodás volt az a kor, melynek jelmondata a következőképp hangzott: „Merj gondolkodni”! Ez a korszak egy olyan szellemi mozgalom kora volt, ami Angliából indult útnak a XVII. század végén, de Franciaföldön teljesedett ki, és egészen a XIX. század elejéig tartott. A felvilágosodás híres tudósai közül egy azonban nem csak az evilági dolgok törvényszerűségeit akarta megismerni, feltárni, hanem a túlvilágot is. Élete elején még ő is a szokványos, tudományos életpályán mozgott. Csak később alakult másképp a sorsa. – Wilhelm József írása

Sz. Tóth Gyula (aki annak idején a szegedi JATÉ-n szerzett diplomát)  immár egy évtizede osztja meg az olvasókkal benyomásait és reflexióit a világ dolgaira. Az általa leírtak voltaképpen mindannyiunk élményei. Hiszen valamennyien találkozunk hasonló helyzetekkel, esetekkel. Sz. Tóth Gyula ugyanis a köznapokról ír, olyan eseményeket idéz föl, amelynek bármelyikünk tanúja lehet, ám koránt sem biztos, hogy a köznapok embere a szerzőhöz hasonló alapossággal végiggondolja, és szélesebb összefüggéseiben is megvizsgálja a tapasztaltakat. – Oláh András recenziója Sz. Tóth Gyula kötetéről

A századforduló párválasztására alapvetően a tradicionális házasságok voltak jellemzőek. A múlékony érzelmeket nem tartották megbízható alapnak egy család kialakításához. Akadt azonban néhány, a korabeli kedélyeket felborzoló, rangon alulinak számító kivétel. Ezek közül is külön kiemelkednek a muzsikus cigányokkal szerelembe esett úri hölgyek történetei. – Lepahin-Papp Tímea írása

Egy új külsejű magyar kártya lapjait a néphagyomány leghíresebb betyáralakjai díszítik, a gyergyóalfalvi képzőművész, Vargyas Ildikó képzőművész alkotásai. A legendák szerint a betyár nem egyszerűen rabló, hanem magányos hős, aki egymagában vagy néhány társával együtt az egész Világ ellen lázad, bünteti a kegyetlen hatalmasokat és gazdagokat, egyben segíti a megalázott szegényeket – írja Kürtössy Péter: Betyárkártya című könyvének ajánlójában Andrásfalvy Bertalan néprajztudós. – Tráser László interjúja a betyárkártyáról Vargyas Ildikóval és férjével. (hanganyag)

Rendkívül sok az életet nehezítő előítélet a romákkal szemben úgy a baráti közösségekben, mint a párkapcsolatokban, s nincs ez másként a diplomás emberré vált romák esetében sem. Részben oka ennek a kisebbségi társadalmi csoportokkal kapcsolatos tudatlanság. Deák Orsolyával, a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium tagjával és Szverle Szandrával, a Szegedi Tudományegyetem kisebbségpolitika mesterszakos hallgatójával Tráser László beszélget ezekről a kérdésekről. (hanganyag)

A földeáki temető V. parcellájában egy elfeledett sírhely dr. Altschul Adolf császári és királyi tengerész főtörzsorvos földi maradványait őrzi. Meglepő a felfedezés: hogyan kerülhetett a tengerektől oly messze eső alföldi falu temetőjébe egy ismeretlen csengésű nevet viselő monarchiakori tengerésztiszt? Földeákkal kapcsolatos könyvekben csupán egyetlen, de annál érdekesebb említést ismerünk: Rácz Sándor A földeáki temető névvilága című kötetében állítja, hogy dr. Altschul Adolf Habsburg Rudolf (1858–1889) trónörökös kísérőorvosa volt. – Horváth Mihály írása

120 évvel ezelőtt, 1896-ban ünnepelte Magyarország az államalapítás ezredéves évfordulóját. A Somogyi-könyvtár kiállítása a millennium alkalmából rendezett, egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat eseményeit eleveníti fel a könyvtár dokumentumainak tükrében, kiemelve a szegedi történéseket. A Millennium 120 című tárlat 2016. október 5-től november 30-ig tekinthető meg a bibliotéka földszinti kiállítóterében. – Csizmadia Edit írása

1956 hangulatát, a forradalmi mozgalom lelki erejét jól példázza a következő történet, melyről főszereplője évtizedeken át hallgatott. Baradnay Gyula szegedi sebészprofesszor meséli el, egyszer életében miként fogott fegyvert, majd miként vált meg tőle. A professzort Tráser László kérte emlékei felidézésére. (hanganyag)