Lepahin-Papp Tímea
„Suba gubával” avagy rangon aluli házasságok a századfordulón
A Nyári fivérek és a grófkisasszonyok
A századforduló párválasztására alapvetően a tradicionális házasságok voltak jellemzőek. A múlékony érzelmeket nem tartották megbízható alapnak egy család kialakításához. Akadt azonban néhány, a korabeli kedélyeket felborzoló, rangon alulinak számító kivétel. Ezek közül is külön kiemelkednek a muzsikus cigányokkal szerelembe esett úri hölgyek történetei.
Szécsi Noémi Normaszegő menyasszonyok című cikkében azt írja, hogy a szigorúan ellenőrzött körülmények között mozgó közép- és felsőbb osztálybeli nők útja egyébként alig keresztezhette az olyan férfiakét, akikkel nem volt ajánlatos házasodniuk. A muzsikus cigányok azonban bejáratosak voltak ezekbe a háztartásokba, hiszen ők gondoskodtak az említett osztályok szórakozásáról.
A külföldön gyakran megforduló, ott sikert arató cigányprímások és zenekarok okkal voltak népszerűek. Játékuk technikai színvonalával, zenélés közbeni fegyelmezettségükkel megérdemelték az elismerést. Eredetiségük pedig leginkább a kotta nélküli játékból adódik: sokkal inkább tudták alkalmazni a hatáskeltés apró fogásait, és a szemkontaktus is jobban tartható volt így a közönségükkel – fogalmazza meg sikerük titkát Sárosi Bálint A cigányzenekar múltja című kötetében.
A korabeli beszámolókból pedig az is kiderül, hogy ezek a muzsikusok jól öltözött, deli, csinos férfiak voltak, akik kifogástalanul tudtak viselkedni.
A Somogyi-könyvtár Végletes „végzetes” szerelmek című kiállítása ezekből a rangon aluli házasságokból szemezget a Házasság Hete alkalmából. A kiállítást február 22-ig tekintheti meg a közönség. A tárlókban idézett históriák közül a soproni Nyári fivérek lányszöktetéseit elevenítjük fel a korabeli országos sajtóhírek segítségével.
Münchenből az Ezüst utcába
Festetics Vilma grófnő egy előkelő leánynevelő intézetben tanult Münchenben, amikor amerikai barátnőivel betért a Savoy szállóba (más források szerint a Hotel Wittelsbachba), ahol épp Nyári Rudi cigányprímás és bandája muzsikált. A zenész rögtön észrevette, hogy a fiatal hölgy feltűnően érdeklődik a játéka iránt, és ettől kezdve csak neki muzsikált. A két fiatal hamar szerelemre lobbant, és sűrű levélváltások kezdődtek közöttük. Nyári Rudi három hónapot zenélt Münchenben, majd visszatért szülővárosába, Sopronba, de továbbra is kapcsolatban maradt a grófkisasszonnyal. A mit sem sejtő család időközben talált egy rangban Vilmához illő férjjelöltet, akivel hamar el is jegyezték, bár a korabeli cikkek alapján úgy tűnik, hogy a leány soha nem tekintette ezt a bizonyos grófot igazi vőlegényének.
Tolnai Világlapja 1907. március 24.
Amint Festetics Vilma nagykorú lett, Sopronba utazott kedvese után az Ezüst utcába. Az 1907-es újságok tanúsága szerint a lovagias Rudi arra az időre, amíg Vilma hozzájuk költözött, másutt bérelt lakást, és csak látogatóba járt haza, nehogy veszélybe sodorja menyasszonya erkölcseit. Polgári házasságot 1907. március 19-én kötöttek, majd néhány hónap múlva, augusztus 29-én megtartották szerény násznép előtt a templomi esküvőt is.
Tolnai Világlapja 1907. március 24.
Hogy mekkora szenzációt keltett ez a házasság, azt jól tükrözi, hogy Nyári Rudit olyan szerződéssel várták külföldre 1908-ban, amelyben kikötik, hogy fellépésein meg kell jelenjen a felesége is.
Tolnai Világlapja 1907. március 24.
Az idill mindössze két évig tartott, 1909 februárjában szomorú fordulatot vett a nyilvánosság érdeklődésével kísért házasélet. A grófnő várandós lett, ám gyermekével együtt belehalt a szülésbe. A nem mindennapi házasság végére pontot tett a halál, de a história egy hosszú örökösödési perrel folytatódott.
Vilma halála után a budapesti, Molnár utcai háza Rudira szállt. A Festetics család azonban ebbe nem volt hajlandó belenyugodni, és jogi úton próbálták visszaszerezni az ingatlant. A bíróság végül 1918-ban a család javára döntött, és a ház átkerült Vilma grófnő időközben született öccsének, Festetics Pálnak a nevére.
Nyári Rudiról a későbbiekben nem sokat tudni, 1917 júliusában Az Est című lapban megjelent egy hír, miszerint újranősülni készül. Ugyanez a lap 1938-ban már tudni vélte, hogy Rudi Zürichben él, és egy artistaközvetítő cég főnökének lányát vette feleségül.
A jótékony cigányherceg
Tíz évvel testvére után, 1917-ben Rudi bátyja, Nyári József szintén egy grófnőt vezetett oltár elé. A harmincnégy esztendős prímás és hét évvel idősebb felesége, Wratiszlav Margit grófnő először Prágában találkozott, ugyanis a hölgy családjának Csehországban és Lengyelországban voltak birtokai. Nem sokkal később a bécsi Lurion-kávéházban keresztezte a sors újra útjukat, ahol Józsi hónapokig zenélt.
Nyári Józsefné, Wratislav Margit (Az Est 1936. február 8.)
1917. július 10-én szöktek meg. Sopronban ugyanabba az Ezüst utcai házba mentek, ahová annak idején Festetics Vilma is megérkezett Nyári Rudihoz. Másnap délutánra már házasok voltak.
A feleség családja részéről óriási volt a felháborodás, és kitagadták a szerelmes Margitot. A házasság ennek ellenére jól sikerült. 1919 júniusában, Bécsben megszületett egyetlen fiuk, ifjabb Nyári József (más forrásokban Nyári Rudi).
Ifjabb Nyári József (Az Est 1936. február 8.)
A zenész végigmuzsikálta Európát, felesége pedig mindenhová vele tartott. Fiuk közben Bécsben nevelkedett. Jó reklám volt ez Józsinak, akit a korabeli sajtó csak cigányhercegnek nevezett. Hírnevét a muzsikus sokszor jótékonyságra használta, többször szervezett hangversenyeket szegény magyar gyerekek javára.
Nyári József (Színházi Élet 1926/46. szám)
A grófnő 1928-ban bekövetkezett halála után a sors megismételte önmagát. A grófi család és Nyári Józsi örökösödési perbe kezdett, amelynek tárgya egy ezerholdas birtok és egy bécsi bérpalota volt. A bírói döntés értelmében amint közös fiuk, ifjabb Nyári Józsi nagykorúvá lesz, kézhez kaphatja majd ezeket az ingatlanokat.
Lepahin-Papp Tímea könyvtár-történelem szakon végzett a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. 2006 óta dolgozik a Somogyi-könyvtárban.