Horváth Mihály
Habsburg Rudolf hajóorvosának sírja a földeáki temetőben
A földeáki temető V. parcellájában egy elfeledett sírhely dr. Altschul Adolf (Izsák, 1838. január 26. – Földeák, 1921. augusztus 16.) császári és királyi tengerész főtörzsorvos földi maradványait őrzi. Meglepő a felfedezés: hogyan kerülhetett a tengerektől oly messze eső alföldi falu temetőjébe egy ismeretlen csengésű nevet viselő monarchiakori tengerésztiszt? Földeákkal kapcsolatos könyvekben csupán egyetlen, de annál érdekesebb említést ismerünk: Rácz Sándor A földeáki temető névvilága című kötetében állítja, hogy dr. Altschul Adolf Habsburg Rudolf (1858–1889) trónörökös kísérőorvosa volt.
A sírkövön feltüntetett halálozási dátum ismeretében a Csongrád Megyei Levéltárban kezdtem a kutatást. Az 1921. évi földeáki halálozási anyakönyv szerint: „Altschul Adolf ny. cs. és kir. tengerészeti főtörzsorvos Földeák T. 49. Halálozás dátuma: 1921. aug. 16. d.e. 11 óra. 83 éves. Apja: Altschul Márk, Anyja Ujházi Czecília. Aggkori végelgyengülés. Bejelentő: Meszlényi Antal. Anyakönyvvezető h.: Gilinger Lajos.” (Meszlényi Antal tanító volt Földeákon a huszadik század első felében.)
Tóth Tamás szegedi temetőkutató segítségével Altschul Adolf édesapjának gyászjelentésére is rábukkantam. Dr. Altschul Márk 1799-ben született és 1892-ben hunyt el Halason. 1875-ben megjelent adattár szerint a jeles orvostudor Pesten szerezte sebészi diplomáját. A gyászértesítőn a családtagok felsorolásában első helyre kerültek a fiai: Altschul Adolf tengerész főtörzsorvos, Altschul Henrik körorvos (1874-ben a Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda másodorvosa) és Altschul Ede gazdatiszt. És máris megvan a földeáki kapcsolat, mivel Altschul (Abonyi) Ede a Návay család intézője volt. Hogy nem csupán névazonosságról van szó, bizonyítja a Budapesti Hírlap 1900. február 21-én megjelent számának közlése, miszerint Altschul Ede, Sándor, Mária, Ilona, Etel, Erzsébet, Júlia és Dezső Abonyira magyarosította a vezetéknevét.
A Magyarország tiszti cím- és névtára kiadványsorozat 1894. évi kötetében a következőket olvashatjuk: „Cs. és kir. haditengerészet, Katonai kikötő parancsnokság Polában, Teng. Kórház, Főnök: Altschul Adolf dr., teng. főtörzsorvos.” A ma Horvátországhoz tartozó kikötővárosról így írt a Vasárnapi Könyv című hetilap 1916-ban: „Póla ma Ausztria és Magyarország legfontosabb hadikikötője. […] A katonai cél, melyet Póla szolgál, egészen különleges jelleget ad a városnak. Igazi haditengerészeti és katonai város. Mindenféle polgári üzem és foglalkozás háttérbe szorul a katonai érdekekkel szemben és bár van kikötője kereskedelmi hajók számára is, tengeri kereskedelme nem nagy jelentőségű. A katonai célt nemcsak hadikikötőjével szolgálja, hanem azzal is, hogy túlnyomó részben itt építik és szerelik fel hadihajóinkat.” A hatalmas flotta zavartalan üzemeltetéséhez szakszerű egészségügyi ellátásra is szükség volt. A XIX. század végén Altschul Adolf igazgatása alatt működő, 1861-ben épült, 500 ágyas hadikórház a szakellátások teljes körét felölelte, a sebészettől a fogorvosi ellátásig. Az intézmény egyben a haditengerészet orvosi továbbképző egysége is volt. Harminc orvos munkáját 330 fős egészségügyi személyzet segítette.
A pulai tengerészeti kórház a monarchia idején (forrás: delcampe.net)
Altschul Adolf, az Osztrák Császári Vaskorona-rend tulajdonosa a fentebb említett névtár 1900. évi kiadásában a „Felséges császári és királyi ház és udvartartása, Király Ő Felségének udvara” rovatban szerepel. Ez a közlés hihetőbbé teszi a bevezetőben említetteket, miszerint Altschul Adolf korábban Habsburg Rudolfnak lehetett kísérőorvosa. Ám a bizonyíték még hiányzott, egészen 2016 februárjáig, amikor végre sikerült az alábbi újságcikk segítségével bizonyosságot nyernem.
Fővárosi Lapok, 1879. április 18. (Lelőhely: Somogyi-könyvtár)
A Miramare gőzöst, a császári család luxusjachtját 1872-ben építette a londoni Samuda Brothers at Poplar cég. A 85 méter hosszú, 1830 tonnás, kétkéményes, háromárbocos, 160 fő által ellátott, lapátkerekes hajót kettő könnyű ágyúval is felszerelték. Rudolf az említett spanyolországi kirándulása után két évvel, körbehajózva a Földközi-tengert egészen a Vörös-tengerig jutott. (Ekkor nem Altschul Adolf, hanem bizonyos dr. Hirsch volt a hajóorvos.) A trónörökös 1883-ban megjelentette útinaplóját Utazás a Keleten címmel. Rudolf édesanyja, Erzsébet királyné (Sissi) is sok ezer tengeri mérföldet megtett a Miramar fedélzetén. A 17 csomó (31 km/h) elérésére képes, 450 lóerős gőzgép hajtotta jacht 1920-ban háborús jóvátételként Olaszországba került.
A császári jacht, a Miramare (forrás: www.mlorenz.at)
Altschul Adolf nem véletlenül kerülhetett a császári család közvetlen közelébe. 1860-ban Pesten orvosi diplomát szerzett, majd egy évig Hajdúböszörményben praktizált. 1861. március 27-én szegődött a monarchia haditengerészetéhez. 1864-ben részt vett a porosz–osztrák–dán, majd 1866-ban az olasz–porosz–osztrák háborúban. Az 1869-es dalmát konfliktust is háborús szolgálatai között jegyzik. Kartotékján a nyelvismeret rovatban a magyar, a német és a francia nyelv szerepel. Továbbképzéseken, kollégáihoz hasonlóan hadi sebészettel, törvényszéki elmegyógyászattal, tengeri egészségtannal, a forró égöv egészségtanával, bakteriológiai, vegyészeti ismeretekkel bővítette ismereteit. Altschul Adolf végigjárva a tengerészorvosi hierarchiát (korvettorvos, fregattorvos, sorhajóorvos), karrierje csúcsán az ezredesi szintnek megfelelő I. oszt. tengerész főtörzsorvosként szolgált. A monarchia haditengerészeténél ennél már csak egy magasabb rang létezett: a tengerész vezértörzsorvos (tábornokorvos). 1895-ben vonult nyugdíjba. 1904-ig Pólában a Maximilian utca 4. szám alatt található tiszti szállás volt az otthona.
A humán tudományok iránt is érdeklődő idősödő orvost a Magyar Nyelv című folyóirat 1905-ben a Magyar Nyelvtudományi Társaság tagdíjfizetői között említi. Ekkor, és bizonyíthatóan még 1911-ben is Triesztben lakott a Torre bianca utca 31. szám alatt. 1919-ig nyomon követhető a tagsága, de ekkor már lakcím feltüntetése nélkül. Így nem derül ki, hogy a világlátott, háborúkat megjárt, királyi körben mozgó agg főorvos mikor volt kénytelen örökre hátat fordítani a tengernek, hogy a gyökeresen más miliővel rendelkező alföldi kis faluba, Földeákra költözzön testvéréhez. Katonai adatlapjain nőtlennek jelölték. Magányosságáról tanúskodik, hogy idős korában a testvéréhez költözött.
Fénykép tudomásom szerint nem maradt fenn Altschul Adolfról. Az évtizedeken át ismeretlen, már-már a teljesen elgazosodott sírhelye (Kocsis István helyi lakosnak köszönhetően) jelenleg felújítás alatt áll, hogy tovább őrizhesse emlékét a majd száz éve elhunyt jeles katonaorvosnak.
(Mészáros Eriknek köszönöm az adatgyűjtésben nyújtott segítséget.)
A sír az újrafelfedezés előtt…
… és 2016-ban (fotók: Horváth Mihály)
Horváth Mihály 1975-ben született Makón. Földeáki származású, másfél évtizede Szegeden él. A Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Karán szerzett könyvtárosi diplomát 2000-ben. 1998-óta a Somogyi-könyvtár munkatársa. 2005 óta jelennek meg Földeák község helytörténetével foglalkozó írásai a falu lapjában és a makói Marosvidékben. Évtizedes kutatómunkája után 2012-ben megjelent A régi Földeák a korabeli sajtóban 1853–1945 című bibliográfia, közel másfél ezer újságcikk leírásával. Szerkesztésében került kiadásra 2014-ben Kajszi Olga 1940-ben papírra vetett Földeák község leírása című munkája.
A szerző írása korábban a Szegedilapon: A „halál-motorbicikli”