Botz Domonkos
A kukkoló
Két szöszi hentergett önfeledten,
Bontogattak bozontos kagylót
Ajkaik a hatalmas királyi ágyban;
– Micsoda erkölcsök! – így
Egy öregúr, a szemközti lakásban.
A távcső lencséjében hamvas combok,
Tövükben vékony ujjak matattak,
Kutattak erős hímtag hiányában;
- Micsoda erkölcsök! – így
Egy öregúr, a szemközti lakásban.
Közben csoda történt; valami
Rég nem érzett melegség támadt,
Mára már gyöszös ágyékában;
– Édes kicsi lányok! – lihegte
Egy öregúr, a szemközti lakásban.
Köszvényes keze ölében matatott,
Meredten figyelte a lüktető ablakot,
Hol a két szöszi zihált az ágyban;
– Édes kicsi lányok! – fújtatott
Egy öregúr, a szemközti lakásban.
Sosem látott műanyag játékok,
Színes kiegészítők, testükben ki-be jártak,
És feltámadt a múlt a szürke nadrágban;
– Drága kicsi lányok! – kapkodta a levegőt
Egy öregúr, a szemközti lakásban.
És most, talán utoljára, feltört a láva
A kigombolt nadrágban, miközben
Erős szorítást érzett gyenge mellkasában;
És köszönés nélkül ment el
Egy öregúr, a szemközti lakásban.
Botz Domonkos író, újságíró, a Szilaj Csikó című újság rovatvezetője, külső munkatársa a Külváros című hetilapnak, a Kanadában megjelenő Tárogatónak és az Amerikai Magyar Naplónak. Publicisztikai anyagai, versei, novellái folyóiratokban, magazinokban, antológiákban jelennek meg.
A szerző írása korábban a Szegedilapon: A vadászó Diána...; Isten markában; Thaiföld –a mosoly országa. II. rész; Thaiföld –a mosoly országa. I. rész; Hirtelen felindulásból; Három vers; Vers Pilinszky János emlékére