Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tudomány-történés

...Szegediszciplína...

 

Cikkek

Egy igazi rejtvényfejtő - Vámos Hanna

2013.08.27

A közelmúltban végzett szegedi latintanárnő, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem doktorandusz hallgatója, Vámos Hanna és munkatársa fejtette meg Kazinczy Ferenc barátjának, a szabadkőműves Pálóczi Horváth Ádám, kétszáz év előtt élt költőnek többszörösen kódolt latin nyelvű naplószövegét. Az írás a szabadkőművesek képzelt nagymestereit taglalja, méghozzá szórakoztató módon – ám a megfejtéshez vezető munka ettől még kőkemény... – Tráser László beszélgetése 

 

Wilhelm József: Egy modernkori babona

2013.06.23

A „nocebo" szót a múlt század 60-as évei óta ismerik. Míg a placebo szó szó szerinti jelentése: „tetszeni fogok", addig a nocebo jelentése: „ártani fogok", pontosabban megfogalmazva a placebo hatás alapja a pozitív elvárás, a pozitív hozzáállás a kezelés eredményességéhez, és ennek a fordítottja a nocebo hatás, ami a gyógyítás hatékonyságát kérdőjelezi meg, vagy úgy, hogy felnagyítja a gyógyszerek mellékhatásait és valódi rosszullét tüneteket gerjeszt, vagy úgy hogy bizalmatlanul kezeli magát a gyógymódot, az orvost, aminek következtében a gyógyhatás hatékonysága csökken. − Wilhelm József írása 

 

Évfolyamtársak. Beszélgetés Baradnay Gyulával és egykori évfolyamtársaival

2013.05.22

Baradnay Gyula sebész, címzetes egyetemi tanár vált idén Szeged díszpolgárává. Ezt követően a hagyomány szerint örökbefogadott egy könyvet a Somogyi-könyvtárban. Az örökbefogadott könyv a Differenciáldiagnosztikai kalauz, melynek szerkesztői Szarvas Ferenc, Lonovics János és Vécsei László orvosprofesszorok. Az orvosi szakkönyvnek tavaly jelent meg ötödik, bővített kiadása. – Tráser László az ünnepelttel és megjelent évfolyamtáraival, köztük a könyv egyik szerkesztőjével beszélgetett. 

 

Hány éves az államiságunk?

2013.04.29

Ezeréves államiságunk. Szent István állama. Megszokott kifejezések, így tanultuk az iskolában, legföljebb nem Szent Istvánként, „csak” I. Istvánként, vagy pőrén: István királyként (elvégre nálunk gyakran változnak a nevek, elnevezések). Az ezeréves államiság azonban egy ideje viszonylag sztenderd szókapcsolat. Ám az idők változnak, s most ez is megkérdőjeleződött. Igaz, nem csak a miénk, magyaroké... – Tráser László a történészek között folyó „államtalanítási-vitáról” Szabados Györgyöt, a SZTE oktatóját kérdezte. 

 

Wilhelm József: A milánói edictum

2013.04.03

A keresztény egyház az idén ünnepli annak a rendeletnek az 1700. évfordulóját, amely anno biztosította a Római Birodalmon belül a felekezet egyenjogúságát a többi hivatalos vallással, azaz „bevett” vallássá tette a kereszténységet. (…) A Római Birodalomban a kereszténység terjedése fokozatosan ment végbe, de ahol meggyökeresedett, ott többnyire kiirthatatlanná vált, a keresztényüldözések ellenére is. Maga a keresztényüldözés változó formában volt jelen a mindennapokban, hol fellángolt, hol csillapodott, a császárság aktuális politikai helyzetétől, a császárok személyes beállítottságától függően. Az első keresztényüldözés Néró császár idejében folyt, de Traianus császár már korlátozta a keresztények elleni vádemelést, és ezt Hadrianus csak tovább szigorította. Később változott a helyzet, Marcus Aurelius megengedte a keresztényüldözést, Decius császár pedig nyíltan fellépett a keresztények ellen. Az üldözések ellenére a keresztények száma fokozatosan növekedett. Különféle becslések alapján a számuk a következőképpen alakulhatott: az I. század végén tízezren, a II. század végén százezren, a III. század végén már kétmilliónyian lehettek. – Wilhelm József a milánói edictumról 

 

A valláskutató mint légtornász

2013.04.03

Máté-Tóth András professzor, a szegedi egyetem Vallástudományi Intézete igazgatója egy közelmúltbeli beszélgetésben a valláskutatót a légtornászhoz hasonlította. Tráser László arra kérte a kutatót, fejtse ki ezt a párhuzamot. Mint hallhatjuk, Máté-Tóth András valójában mélyebb és messzebb terjedő gondolatokat érint a hasonlat kibontásakor. 

 

Bibó István: Centenáriumi sorozat (két interjú)

2013.03.20

A közelmúltban mutatták be a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában Bibó István munkáinak Centenáriumi sorozatát, a szerző születésének 100. évfordulója alkalmából. A 12 kötetes gyűjtemény először ad alkalmat arra, hogy a szerző jószerével teljes életművét tanulmányozhassuk, gondolatait maradéktalanul megismerjük. Tráser László először ifj. Bibó Istvánt kérdezte, majd a Centenáriumi sorozat szerkesztőjét, Dénes Iván Zoltán professzort. 

 

Marjanucz László 1848/49-ről

2013.03.14

nemzeti-szinu-kokarda.jpg

„A negyvennyolcas törvények egyértelműen nemzeti társadalmat hoznak létre” – A százhatvanöt évvel ezelőtti nap, 1848. március 15-e Magyarország és a magyar nemzet újkori történelmének egyik legfontosabb, szimbolikus dátuma. A forradalom és szabadságharc kezdő időpontja egyik legfelemelőbb nemzeti ünnepünk. A forralom évfordulójához közeledve Tráser László Dr. Marjanucz László történészt, az SZTE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszékének tanszékvezető docensét kérdezte. 

 

Wilhelm József: A nagyvárosok...

2013.02.26

A demográfusok állításai szerint a most folyó évtizedben kerül sor arra, hogy a világ lakosságának fele már városokban él majd. Hogy ez az emberiség fejlődése szempontjából kedvező vagy kedvezőtlen, azt az elkövetkező évszázadok fogják megválaszolni, ha addig meg nem fordul az ember önpusztító tevékenysége, mert egyes tudósok a túlvárosiasodás következményeiként ezt a lehetőséget is fenntartják. Bár már az ókorban is léteztek városok, ezek azonban többnyire csak katonai és közigazgatási központok voltak, míg a mai, a modern városok gyökerei inkább a középkori városokig vezethetők vissza. Mikor, hogyan és miért keletkeztek a középkori városok, és mi tette őket különlegessé, értékessé? Mitől működtek jobban, mint a mai megapoliszok? – Wilhelm József írása 

 

A Sibundoy-mítosz

2012.12.20

Egy napon meglátogattuk a völgyben élő 101 éves asszonyt, és megkértük, hogy tanítson meg minket szőni, hiszen életének minden percét szövéssel töltötte. Ez alakalommal is szövőszékhez ült, és közben mesélni kezdett egy történetet, amit addig soha sem hallottunk. Azért volt ez különös számunkra, mert egész életünkben Sibundoy-völgyben éltük, itt születtünk és életünk minden pillanata itt zajlott… de ezt a történetet soha, senkitől sem hallottuk. Az idős asszony elmesélte, hogy amikor 1902-ben megérkezett a völgybe, kilenc évesen, egy camsa indián asszony – aki szolgálóként dolgozott a családjánál – vigyázott a gyerekekre, köztük rá is. Mivel abban az időben még nem volt elektromos áram, esténként a tűz mellett leültek a család tagjai és történeteket meséltek. Egyik este a camsa asszony egy történetet mesélt arról, hogyan született az élet, a bolygók, a csillagok és minden, ami a világon létezik… – Mario Camilo Barrera Guerrero, Molnár Gábor és Balla Zsuzsanna cikke a Sibundoy-mítoszról…

 

« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10

Következő »