Szépirodalmi keresztmetszet a Városhoz kötődő szerzőktől
Szeged Antológia 2014
Szeged Antológia címmel jelent meg egy válogatás, amely 42 Szegedhez kötődő szerző szépirodalmi alkotását tartalmazza. A kötet bemutatója a 85. Ünnepi Könyvhét szegedi programsorozatának egyik záróeseménye volt június 17-én, kedden, a Városháza Dísztermében. A könyv a Dugonics Társaság gondozásában, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, a Szegedi Írók Társasága és a Magyar Írószövetség Csongrád megyei Írócsoportja közreműködésével, Szeged Megyei Jogú Város támogatásával jelent meg. A felelős szerkesztői feladatokat Tandi Lajos, a Dugonics Társaság titkára, a Szeged folyóirat főszerkesztője vállalta föl, társai pedig Diószegi Szabó Pál, a Szegedi Írók Társaságának és Bene Zoltán, a Magyar Írószövetség Csongrád megyei Írócsoportjának elnöke voltak.
 |
|
A bemutatón először a felelős szerkesztő, Tandi Lajos szólalt fel, mesélt a jelenlévőknek a kötet elkészülésének nehézségeiről és a némiképp „kalandos” előzményekről, méltatta a tavalyi évig összesen 16 alkalommal megjelent Szegedtől Szegedig antológiák szerkesztőit és készítőit, s egyben kifejtette, hogy ezzel az Antológiával valami új kezdődött el. Kiemelte továbbá a művészi, alkotói minőség, minőségi munka jelentőségét, s hogy ennek a szempontnak az érvényesülésében igen fontos szerepet játszott két szerkesztőtársa, akik nem engedték, hogy az antológiába bekerülő művek színvonala az általuk meghatározott mérce, nívó alá essen.
Másodikként Diószegi Szabó Pál beszélt az Antológiáról. Megjegyezte, hogy „nem kell számon kérni tőle valamiféle tematizáltságot”, ez az idő rövidsége és a beérkezett anyagok sokszínűsége miatt nem volt járható út, hiszen nem fölkérésre születtek a művek, mint például a Szeged effekt antológiák esetében, hanem egy retrospektív, a szó szoros értelmében válogatás-könyv született. Rámutatott továbbá, hogy a válogatásban túlsúlyban van a költészet, és afölötti személyes örömét is kifejezte, hogy a klasszikus versformák is megjelennek.
Végül Bene Zoltán kapott szót, aki ismét hangsúlyozta a kötet újszerűségét, vagyis hogy független és más szemléletű, mint a 16 esztendőt megért Szegedtől Szegedig antológiák. Kiemelte továbbá, hogy ez egy „vidéki antológia”, legalábbis vidéken megjelenő, ennek minden jellemző sajátságával. Ugyancsak hangsúlyozta a Tandi Lajos által is említett minőségi elvárást, s elárulta, hogy bizony nem minden beérkezett alkotás került be a kötetbe. Elmondta, hogy „a Szeged Antológia nem kívánja a színe-javát megmutatni az elmúlt esztendők irodalmi termésének, hiszen nem Év versei, nem Körkép, nem Év novellái, nem Szép versek. A Szeged Antológia ambíciója nem több, mint keresztmetszetet nyújtani nevesebb és kevésbé neves, idősebb és fiatalabb szerzők elmúlt években született műveiből, akiket egyetlen biográfiai adat fűz össze: közük van a vidék ama pontjához, amit a térképeken Szeged néven jelölnek.”
A Szeged Antológia szerzői: Árpás Károly, Árva Dalma, Bátyi Zoltán, Becsy András, Bene Zoltán, Bogoly József Ágoston, Boldog Zoltán, Czilczer Olga, Csontos Márta, Diószegi Szabó Pál, Erdei Lilla, Grecsó Krisztián, Hajdú Róbert, Horváth Dezső, Horváth Péter, Janáky Marianna, Kaiser László, Kecsmár Szilvia, Latzkovics Miklós, Lázár Bence András, Lesi Zoltán, Lucz István Ádám, Molnár H. Magor, Nagy Bandó András, Pajor László, Papp Andrea, Pavlovits Miklós, Pintér Lajos, Podmaniczky Szilárd, Polner Zoltán, Radnai István, Rigó Béla, Simai Mihály, Simon Adri, Szepesi Attila, Szilasi László, Szív Ernő, Tarnai László, Temesi Ferenc, Trenka Csaba Gábor, Turi Tímea és Veszelka Attila. – Az írok, költők és publicisták igen széles és színes köre ez. Az antológia tehát jól ismert nevek és „ifjú titánok” munkáit egyaránt tartalmazza, mindössze két vezérelvet szem előtt tartva: a szegedi kötődést és a változatos minőséget. A kötet küllemében is ezt sugallja: borítóján a Szegedre utaló, gondosan megszerkesztett, fekete SZ betű a mozdíthatatlan, fix, közös pontot jelképezi, míg az antológiára utaló játékos, kalligrafikus, piros A betű a lehetőségek végtelenségét, az impressziók sokszínűségét hirdeti.
Szöveg és fotó: Fábián Attila
Fábián Attila 1973-ban született Szegeden. Angol nyelvi fordítóként és tolmácsként dolgozik, Szegeden él.Korábban a SzegediLapon: Szegedi Írók Napja 2014-ben is; Szpész Kauboly; Lapszámbemutató a Somogyi-knyvtárban; Babzsákolás; Megemlékezés Ottlik Gézáról...; Irodalmi szövetség