Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A  J  Á  N  L  Ó 

Próza: Kora gyermekkorától kezdve izgága, minden lében kanál fiú volt novella.jpgTóth Vendel. Állítólag ikergyerek lett volna, de már az anyja hasában se tűrte a konkurenciát, és addig mesterkedett, míg egyedül nem maradt. Ez nem rágalom, vagy rosszindulat, a bábaasszony mondta, aki a világra segítette. Az pedig nem hazudik. Állítólag olyan vörös volt, mint a róka, és üvöltött, akár a fába szorult féreg, amikor a Maris néni elvágta a köldökzsinórt. Aztán azzal kezdte a földi pályafutását, hogy lepisilte az öreganyját. Hát persze, mert ő meg ott toporgott körülöttük, mint a tojó galamb. Azon sopánkodott, hogy milyen nehezen vergődik a világra ez a szerencsétlen gyerek. Közben vizet melegített a fürdetéshez, meg pelenkát vasalt… Egyre azt hajtogatta, hogy mégis jobb lett volna, ha ez az Annus bemegy szülni a kórházba, mert ha rosszul fogják meg a gyerek fejét, ez is olyan hülye lesz, mint a szomszédék lánya. De hát ennek ugyan beszélhet az ember, olyan önfejű, mint az apja. A gyerek meg ripsz-ropsz lepisilte, és mehetett átöltözni. Ilyen, és hasonló pletykákat regéltek róla a ráérő vénasszonyok, holott mindenki tudta, és az anyakönyvi kivonatában is benne állt, hogy a városi kórházban született. No, de akit egyszer a pletyka szárnyára kap, az onnét le nem száll többé… − T. Ágoston László novellája
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: Jakab Zoltán: Négy vers * Czipott György négy verse
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Művészet-történés: Megtapasztalták már a bölcs elcsendesedés 030.jpgélményét? Kívánták már a zajos mindennapok, kötelező beszélgetések ellentétét? Talán napokig tartó némaságig is fokozták önnön magukkal folytatott kommunikációjuk igényét? Amikor csak a saját magukhoz intézett kérdések és válaszok, életre szóló döntések jelentőségére fókuszáltak! Ha igen, akkor képesek csak könnyen ráhangolódni Csatlós Kitti jelenlegi kiállításának műveire. – Ale Ildikó kiállításmegnyitó szövege
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: Kapui Ágota: Két vers
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Pünkösd: Pünkösdkor Isten egyszeriben egységet és közösséget teremt a spirit.jpgkülönféle nyelvű és gondolkodású emberek között, egyben talán közel hozza magához is mindazokat, akiket választ. Ugyanakkor útjukra indítja a világba apostolait, igéjét hirdetni megerősíti lelküket és elűzi félelmüket. Nagy és szent varázslat ez az ünnep, mely átlép minden rendet az egyházi világban is, mondják a teológusok. Benyik György professzorral Tráser László beszélgetett. (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: A Délvidék Kutatóközpont Alapítvány gondozásában 67.jpgjelent meg a Mózes Anita és Forró Lajos 67 évre titkosítva − a Martonosi Emlékház című könyve. A címadó emlékház Forró Lajos nagyszüleinek háza volt, amelyet a történész visszavásárolt és ott, ahol nagyapját a pincében a község több más lakójával együtt 1944-ben agyonverték, dokumentumtárat rendezett be. Az iratok képet adnak a Tito-partizánok népirtásának „rendjéről”. − Forró Lajost és Mózes Anitát Tráser László kérdezte.
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Képgaléria: Gyémánt István: Telepi esztétika
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: El-Tolódás − Diószegi Szabó Pál verse a a Csillagászat Napjára * Botz Domonkos: Egy fényképre
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Kultúreset: Tessék, most még a jós is, aki a misztikusan hangzó Stephanus jegyz.jpgművésznéven lopta be magát a közönség kegyeibe, majd lopta ki egy jóhiszemű asszonyság dugipénzecskéjét. A kiérdemesült tévéjós egyik laptárs szerint azért hunyt el élete delelőjén, mert – idézem – „érzékeny szervezete nem viselte el” a rá kirótt felfüggesztett börtönt. A jós halála mindegyre baljósabb tendenciákat körvonalaz a bulvár interpretációjában.  – Marton Árpád jegyzete
vekonyodo_vonal__3_.jpg
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Próza: …a nép bölcs döntést hoz a népszavazásokon. A nép, az istenadta, a cedulak_szepia.jpglegszűkebb önérdeke szerint dönt. Amit hallani, látni szeretne, az vezérli. A sokaság nem okosabb és nem is bölcsebb, s nem is lehet az, mint alkotórészei: az egyének. De miért is lenne ez másként? Mitől volna a tömeg – bölcs? Az első kortes ad mindenkinek egy arany krajcárt. Jön nyomában a második, mondván: adja kend vissza azt az egy arany krajcárt, ímhol adok érte kettőt – ha gazdámra voksol! Miért ne adnák neki azt az első krajcárt… Jókai is, Mikszáth is megírta már… – Tráser László cédulái
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Bátyi Zoltán anyák napi novellája: Egy mondat az anyákról * Kaiser László: Versek Anyák Napjára
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Irodalom-történés: William Shakespeare (1564-1616) halálának 400. 9_wurtz_szonettek.jpgévfordulójáról kiállítással emlékezett meg a Somogyi-könyvtár. A 2016. március 17-én megnyílt tárlat válogatást ad az angol irodalom legkiemelkedőbb drámaírójának életművéből, műveinek régi magyar kiadásaiból a 19. század közepétől a 20. század elejéig. A könyvritkaságokból készült összeállítást a kötetek 20. századi illusztrációi egészítik ki. A tárlat 2016. május 4-ig tekinthető meg a könyvtár földszinti kiállítóterében. – Kocsis Katalin és Kórász Mária írása
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Próza: …Ezen a ponton újabban rendszeresen megkísértette a feleség-gyerek-autó szentháromság, villanásnyi kis életképek formájában, amit szicilia.jpgazon nyomban el is hessegetett. Végül is volt ő már apa számtalanszor. Karácsonyozott már mindenféle családnál. (Igaz, közös megegyezéssel hangsúlyozott vendégként.) Vagdalt már hagymát a vasárnapi ebédhez, a szombat délutántól hétfő reggelig tartó szeretkezés és televideózás szünetében. (Szintén valamelyik ideiglenes lánynál.) Focizott már gyerekekkel, a focipályából kinőtt pálmafákat kerülgetve Hondurasban, El Ga’a homokdombjain Algériában, fenyegető felhők alatt Bretagne sziklás óceánpartján. (Igaz, nem a saját fiai voltak, de akár lehettek volna.) Sírt már a vállán kamaszlány, szerelmi bánattól haldokolva. (Mondjuk, nem a saját lánya volt, de nem mindegy?) Pont olyan vagyok, mint a többiek, hajtogatta magában nevetve még mindig… – részlet Trenka Csaba Gábor készülő regényéből
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: Válságos állapotba került az egyik legnagyobb nevtelen.jpgmúltra visszatekintő tudomány, a bölcsesség szeretete, azaz a filozófia. Mára ugyan sokféle formában használjuk a kifejezést, beszélünk üzletfilozófiáról, életfilozófiáról, művészetfilozófiáról, de az eredeti fogalmat ritkán használjuk – talán csak a szaktanárok és hallgatóik. A Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének néhány munkatársa úgy látja, tudományuk számára végveszélyt jelent a mostani állapot, mert ha az emberek úgy érzik, nincs szükségük erre a tudományra, akkor elfelejtik. Ezért internetes blogot indítottak, SZTElozófia Műhely címmel, amellyel azt szeretnék megmutatni, hogy „a filozófia nem érthetetlen zagyvaság”, nem „úri passzió”, amint nem is a „szolgalelkűek ciripelése egy rejtett zugban” hanem (mint írják): az ember lényegi szükséglete. – Tráser László kérdezte Gyenge Zoltán professzort, a szegedi filozófiai tanszék vezetőjét.
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: Olyan korszakban élünk, amelyet egyszerre csd_filozofiaamindennapokban.jpgjellemez kevesek mérhetetlen gazdagsága és tömegek elképzelhetetlen nyomora. Olyan korszakban élünk, ahol egyfelől az automatizált robotokkal folytatott termeléssel elképesztő hatékonyságot érünk el, másfelől emberek milliói végeznek ókori technikai színvonalon álló, emberpusztító rabszolgamunkát. Európában látszatra mindenütt megengedő módban folyik a politizálás, valójában azonban a felelőtlenségbe hajló tolerancia határozza meg még a fontos döntéseket is, miközben az életünk szinte minden területén megjelent már a szellemi és a fizikai agresszió. Ebben a roppant bonyolult, ellentmondásos közegben mond véleményt közéleti kérdésekről Csejtei Dezső, szegedi filozófia professzor. A Magyar Nemzetben az elmúlt öt évben közölt cikkeinek gyűjteményes kötete – Filozófia a mindennapokban címmel – a napokban jelent meg. – Csejtei Dezsővel Tráser László beszélgetett (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: Bíró Tímea: Elzárt, Lejtő * Kapui Ágota: Kimondhatatlan, Voltak
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: A kommunista rezsimek mindenhol, így hittanakatakombakban.jpgMagyarországon is első számú ellenségükként kezelték az egyházakat, közülük is leginkább a katolikus egyházat. Az egyházak elleni „harcra” teljes állami apparátus jött létre, amely igényelhette a belső elhárítás és a rendőri szervek akár fegyveres segítségét is. Az Állami Egyházügyi Hivatal a politikai terror különféle szakaszaiban, a Rákosi- és Kádár-korban rafinált taktikákat és eszközöket is alkalmazott. Mezey András történész, az SZTE Klebelsberg Könyvtárának munkatársa érdekfeszítően írja le az állami apparátus sok tragédiát előidéző működését a vallásos fiatalok körében. – Mezey András: Hittan a katakombákban – A Csongrád megyei nem hivatalos ifjúság-pasztorizáció története 1946-1980 című könyvéről a szerzővel Tráser László beszélget (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Kultúreset: A Szent István tér, közepén az Öreg Hölggyel, azaz a több filmscreen.jpgmint 100 éves víztoronnyal, Szeged egyik legpompásabb látványossága. Magyarország legidősebb, még működőképes vasbeton víztornya egy igazi túlélő, a háborús sérüléseket sikerült elkerülnie. Szerkezetében számottevő átalakítások nem történtek, leszámítva az 1959-ben és '60-ban végzett homlokzati felújítást. Egy 2003-as szakértői vizsgálat azonban kimutatott néhány, a korral járó problémát, így 2005-ben és 2006-ban rekonstrukciós munkálatokat végeztek rajta, és maga a tér is újjászületett. Galyas Richárd filmjéből kiderül, hogy legyen bár szép vagy borús az idő, legyen akár nappal vagy éjszaka, a tér mindig lenyűgöző látványt nyújt. Kisfilm a szegedi Szent István térről
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: Néha úgy tűnik, hogy a természeti törvények a images.jpgtársadalmi folyamatokra is érvényesek, például, amikor egy irgalmatlan mennyiség magába nyeli a más jellegű kisebb tömeget. Fordítva is megtörténhet a dolog, de ritkábban. A kérdés mindig az, hogy hol található az a kritikus pont, amikor a sokáig alig észlelhető változás döbbenetes sodrású lavinává lesz? Többnyire bele sem gondolunk abba, hogy a különböző területek sajátságos népesedési eltérései súlyos megrázkódtatásokat válthatnak ki. Pedig a történelem számos elgondolkodtató példával szolgálhat tanulságul. – Wilhelm József írása a népesedési eltérések globális veszélyeiről
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Kultúreset: A diktatúra emberellenes, összegzi tapasztalatait a sok éven át ilia-mihaly.jpgmegfigyelt, lehallgatott Ilia Mihály irodalomtörténész professzor, a Tiszatáj egykori legendás főszerkesztője. Főállású ügynökökre, megzsarolt, jelentésre kényszerített emberekre néz vissza a Tanár úr, negyedszázaddal az akták lezárása után. Kesernyésen jegyzi meg, hogy levelei másolatát az Állambiztonsági Levéltár őrzi. A történészekre vár a feladat: feldolgozni a Kádár-kori kultúrpolitika történetét. Eközben a besúgók, a jelentők sírba viszik a titkaikat…  – Tráser László beszélgetése Ilia Mihállyal (hanganyag)
 

A SzegediLap impresszuma

2014.08.21

SzegediLap kulturális és művészeti portál

E-mail: szegedilap@szegedilap.hu

Szerkesztik: Bene Zoltán (főszerkesztő), Pusztai Virág, Képiró Ágnes, Petró János és Marton Árpád (szerkesztők); Tráser László, Fábián Attila és Szécsi Imre (munkatársak)

Alapítva: 2011. november 6.

A SzegediLapot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság CE/53700-2/2013 számú határozatával vette nyilvántartásba.

Kiadja az Areión Kulturális Egyesület.

 A SzegediLap működését a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.

nea-01.jpg