Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A  J  Á  N  L  Ó 

Próza: ...megrendítő képek afrikai elefántokról, amint két halott társuk cedulak_szepia.jpgnapszítta koponyáit, agyarait csendben simogatják hosszú ormányukkal. Valóban, talán emlékeznek és búcsúznak. Felidézik néhai társaik alakját és… De akkor mi, fejlett, gondolkodó lények miért vagyunk ilyen megveszekedetten egymás ellen fordult, ön és közveszélyes őrültek? Tényleg megzakkantunk, vagy csak folyton azok kerülnek hatalomra? Miért nem emlékezünk elődeinkre és tanulunk hibáikból? Miért nem becsüljük meg azt a különleges, felfoghatatlan kincset, hogy itt lehetünk Isten csodálatos kertjében… még életben… – Tráser László cédulái
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Irodalom-történés: Hogy összevethessük jelenünk nyelvhasználati a--rnye--kcsu--szda-bori--to--.jpgtrendjeivel, s hogy megfejthessük Czipott György, Árnyékcsúszda című új kötetének titkát, érdemes verseinek nyelvi rokonságára vetnünk egy pillantást. Opusainak nyelvi modalitását a modernitás kezdeteit reprezentáló Ady Endre nyelvhasználati törekvéseiből eredezteti. Ady az őt megelőző népiesek hangját frissítette, alakította egy új korszak igényeinek megfelelően. Bár azóta Ady megszólalásmódja is a tegnap világának a részévé vált, gesztusával az újítás poétikai funkciójára vetett fényt, ösztönözve a mindenkori új idők új dalainak megkomponálását. Ez ugyanakkor óhatatlanul az újdonsággal szembeni idegenségérzet megjelenésének a kockázatával is jár. Hiszen az újszerű nyelvi alakváltozatoknak az újdonságot magát kell megjelenítenie. Az új társadalmi, poétikai helyzet felmutatását vállaló versnek tehát, ezt a korszerűséggel járó kockázatot is vállalnia kell. – Bereti Gábor recenziója Czipott György kötetéről
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: Wilhelm József: Alapvonatkozás, Őrláng
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Színház-történés: Két Radnóti-díjas versmondó rendre különleges ydrfhsh.jpgestékkel lepi meg közönségét határon innen és túl. A Nem mondhatom el… – ismerős versek című, dramatizált összeállításukban Tóth Péter Lóránt és Hajvert Ákos klasszikus költők, köztük József Attila, Ady Endre vagy éppen Radnóti Miklós verseit tálalják, nem szokványos módon. Az egymásra felelve, egymásba fűzve előadott verseket videóbejátszásokkal teszik még színesebbé: a kivetítőn úgynevezett flashmobokat láthatunk, melyeknek szereplői olyan járókelők, akik váratlan pillanatokban felcsendülő klasszikus zenei alkotásokat hallgatnak a metrón, a pályaudvaron, a téren… Az akció célja, hogy megmutassa, az elmúlt század költeményei milyen jól megférnek a jelen korral. A két versmondót Vincze Renáta faggatta szegedi, Millenniumi Kávéház-béli vendégszereplésük alkalmával.
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: Paulovics Tamás: Pannon lankákon; A tenger
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Próza: Nevenincs egy olyan hely, ahol csak hétköznapok vannak. Na, nem utca.jpgmindenkinek, csak a Jánosoknak, a Béláknak, a Máriáknak és az Erzsébeteknek, és sorolhatnám még azokat a neveket, akik az elszürkülés gépies állapotában élik le életüket hétfőtől hétfőig, aztán a következő hétfőig, és így tovább egészen karácsonyig. A karácsony is egy hétköznap csak fenyővel, a húsvét ugyanolyan, mint a többi, csak egy kis sonkával, tojással… És jóval több alkohollal, mint a szokványos hétköznapokon. És akkor utána megint reggel lesz és este, és folytatódik a betegállományig, a kemoterápiáig, a szívgörcsig, az infarktusig, májcirózisig, a gutaütésig és a halálig. Na ott lesz vége… − Kapui Ágota novellája
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: A szegedi tudományosság eddig számos nemzetközi vigh-laszlo-2012.jpgsikert ért el, ezzel is igazolva eredményességét, erejét. A dicső múlt folytatását tekintve kétséget is érez, ugyanakkor reménységet is Vígh László akadémikus, Széchenyi-díjas kutatóvegyész, biokémikus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének kutató professzora, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnökhelyettese, akit a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából kérdezett Tráser László. – A tudomány helyzete Szegeden. Beszélgetés Vígh Lászlóval
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: Czipott György: Most és mindörökre – és más versek
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Kultúreset: Rendkívül sok az életet nehezítő előítélet a romákkal szemben shure_mikrofon_55s.jpgúgy a baráti közösségekben, mint a párkapcsolatokban, s nincs ez másként a diplomás emberré vált romák esetében sem. Részben oka ennek a kisebbségi társadalmi csoportokkal kapcsolatos tudatlanság. Deák Orsolyával, a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium tagjával és Szverle Szandrával, a Szegedi Tudományegyetem kisebbségpolitika mesterszakos hallgatójával Tráser László beszélget ezekről a kérdésekről. – Előítélet, tudatlanság (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Kultúreset: A földeáki temető V. parcellájában egy elfeledett sírhely dr. a-csaszari-jacht--a-miramar--forras--www.mlorenz.at---.jpgAltschul Adolf császári és királyi tengerész főtörzsorvos földi maradványait őrzi. Meglepő a felfedezés: hogyan kerülhetett a tengerektől oly messze eső alföldi falu temetőjébe egy ismeretlen csengésű nevet viselő monarchiakori tengerésztiszt? Földeákkal kapcsolatos könyvekben csupán egyetlen, de annál érdekesebb említést ismerünk: Rácz Sándor A földeáki temető névvilága című kötetében állítja, hogy dr. Altschul Adolf Habsburg Rudolf (1858–1889) trónörökös kísérőorvosa volt. – Habsburg Rudolf hajóorvosának sírja a földeáki temetőbenHorváth Mihály írása
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Próza: …Márpedig egy huszonhárom éves lány körül gyakran adódnak novella.jpggondok. Szerelem, hát persze, hogy a szerelem. Az apja óvja, félti, mint az apák általában. A múltkor is, amikor a belvárosban kigyulladt az a diszkó, vagy mi a fene, ahol nem volt kellő vészkijárat, és négy lányt agyontapostak a pánikban menekülők. Egész éjjel szaladgált ismerőstől ismerősig a lányát keresve, a Bellácska meg éppen a barátja karjaiban szundikált. Mármint az akkori barátja karjaiban. Aztán kiderült, hogy az a fiú más lányokkal is szokott ismerkedni, meg aki nem akar vele lefeküdni, azt jól megpofozza, meg kábítószert kever az italukba, meg ilyenek… – T. Ágoston László novellája
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: Cserháti Ferenc könyve Magyarok a bajor b289229.jpgfővárosban címmel jelent meg a METEM (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség) Alapítvány gondozásában. A szerző „a gondjaira bízott müncheni magyar közösség múltjának megismerését” tartotta szem előtt a kötet írása közben, kivált a helyi egyházközség 1945 utáni életének, szereplőinek alapos feltérképezését és leírását. Cserháti püspök munkája a bajor fővárosban és annak tágabb környezetében élő és dolgozó magyarok – 56-os menekültek és régtől ott élők, akár százados gyökerekre visszatekintők − krónikája. Tráser László kérdéseire Zombori István szegedi egyháztörténész mint a kötet kiadói szerkesztője mutatja be a vaskos könyvet dióhéjban. (hanganyag)  
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: Vízió halottak napján – Kaiser László verse * Diószegi Szabó Pál: Alsóvárosi Golgotám
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Művészet-történés: A Forgóajtó című tárlat négy kiállítója közül három img_9100.jpgkiállítótárs egykor kisiskolásként kopogtatott be szüleivel a művészeti iskola és Ale Ildikó műtermének ajtaján. Az első pillanattól kezdve mindhárman különleges erővel, érdeklődéssel és kitartással adták át magukat a megoldandó képi feladatoknak, amelyeket Ale Ildikótól kaptak. A festőművész a művészetek sokszínűségét kínálta számukra, hogy teljességként tapasztalhassák és élhessék meg azt munkáikban. Közös „tanár-tanítvány” kiállításukkal az együtt töltött örömteli tanulmányi éveket idézik fel és a jelen eredményeire irányítják a figyelmet. – Először Ale Ildikó kiállításmegnyitó szövegét, majd tanítványai előadásait olvashatják.
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Új galéria: Stock János: Ősz
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Kultúreset: 120 évvel ezelőtt, 1896-ban ünnepelte Magyarország az 04_kepeslap_szoregi_csata_v.jpgállamalapítás ezredéves évfordulóját. A Somogyi-könyvtár kiállítása a millennium alkalmából rendezett, egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat eseményeit eleveníti fel a könyvtár dokumentumainak tükrében, kiemelve a szegedi történéseket. A Millennium 120 című tárlat 2016. október 5-től november 30-ig tekinthető meg a bibliotéka földszinti kiállítóterében. – Csizmadia Edit írása
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: Szakadék fölött – Szabó Mihály verse
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Próza: Az irodalmi Nobel-díjat odaítélő bizottság 2016-os üzenetét már a nobelprize2016-lit.jpgbejelentést követő percekben is sokan értelmezték, ám az első reakciók az általánosabb, filozofikus meglátást nélkülözték, maradtak a mindennapok szűk látásmódjánál. Az üzenet lényege (meglátásom szerint) az volt, hogy minden látszat és baljós előjel ellenére, a világköltészet egyelőre még mindig nem ért véget, pedig egyszer már lezárulni látszott. Érdemes tehát verseket írni, hiszen lám, sok-sok évnyi szünet után, ismét költői művet (amennyire meg tudom ítélni, nem konkrét művet, hanem életművet) díjaztak Stockholmban. – Andor Csaba tárcája
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Próza: Az ősz mosolyog ránk. Nem gúnyosan, csak ahogy a hódítók holtag.jpgszoktak: megnyugodva. Mert végre megnyerte a csatát, és kilökdöste a nyarat hosszú hónapokra a szegedi körtöltésen, éppen úgy, mint a mártélyi holtág ladik evezőjével karcolt vizéről, a csongrádi Kőrös-torokból, vagy Makóról, ahol pár hete még diákok zsivajától volt hangos a Maros partja. – Bátyi Zoltán tárcája
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: Borbándi Gyula, nyugat-európai emigrációban élő társadalomkutató szerint Vladár Gábor politikailag a Bethlen István nevével jelzett irányzathoz tartozott, és náci-ellenes beállítottsága alapján került az igazságügyi törvényelőkészítő osztály éléről 1944 nyarán az igazságügy miniszteri székbe. A nyilas hatalomátvételéig töltötte be ezt a posztot. A vladargabor.jpgLakatos-kormány tagjaként október 14-én még utoljára engedélyezte a baloldali sajtó megjelenését, betiltotta a szélsőjobboldali lapokat és rendeleteket adott ki a politikai foglyok szabadon bocsátásáról. A Rajk-pör évében nyugdíjától megfosztották és kitelepítették Tomorra, egy Miskolc közeli zsákfaluba, ahol 70 évesen favágásból élt. Félig vakon írta meg élettörténetét, az írás megjelenését azonban már nem élhette meg – 1971-ben meghalt. Emlékét a 2015-ben, az Igazságügyi Minisztérium által alapított Vladár-emlékdíj őrzi. A közelmúltban látott napvilágot a Vladár Gábor emlékkötet is, melynek előszavában Trócsányi László igazságügy miniszter méltatja szakmai-emberi érdemeit a „majdnem elfelejtett” jogásznak. – Révész Béla jogtörténésszel, a tanulmánykötet szerkesztőjével Tráser László beszélt. (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: Egy tudós tanár, a honfoglalás-kori, középkori kotetcimlap_ertekertelem.jpgMagyarország történelmével foglalkozó akadémikus, Kristó Gyula halála után egy évtizeddel megjelentek az emlékiratai, az Érték és értelem. Maga a professzor akarta így, ő kívánta az évtizednyi távolságot. A karcsú kötet – amely nem csak személyes vallomás, de egyúttal korrajz is – még annak is izgalmas olvasmány, aki nem ismerte személyesen a szereplőket.  Egy már-már legendás egyetemi karról, a szegedi bölcsészet rendszerváltás előtti korszakáról szól, egy „középkorász” nézőpontjából. Igaz, ő volt A Kristó, már életében példázat. A kort jellemzi, hogy a politika nem támogatta a középkor kutatását, mondván: az időszakban a magyar állam, reakciós, elnyomó politikát gyakorolt… – Petrovics Istvánnal, az SZTE docensével Tráser László beszélgetett (hanganyag)
 

A SzegediLap impresszuma

2014.08.21

SzegediLap kulturális és művészeti portál

E-mail: szegedilap@szegedilap.hu

Szerkesztik: Bene Zoltán (főszerkesztő), Pusztai Virág, Képiró Ágnes, Petró János és Marton Árpád (szerkesztők); Tráser László, Fábián Attila és Szécsi Imre (munkatársak)

Alapítva: 2011. november 6.

A SzegediLapot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság CE/53700-2/2013 számú határozatával vette nyilvántartásba.

Kiadja az Areión Kulturális Egyesület.

 A SzegediLap működését a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.

nea-01.jpg