Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A  J  Á  N  L  Ó 

Tudomány-történés: Egy újonnan induló folyóirat haszna, értékei csak később igazolódnak –olyasféleképpen, ahogyan az újszülöttekről állította hajdan Benjamin Franklin. Így lehet ez a szegedi Móra Ferenc Múzeum nemrégiben útjára indított periodikájával is. Kívánjunk a folyóiratnak és készítőinek sok sikert és számos olvasót! – A főszerkesztővel, Felföldi Szabolccsal Tráser László beszélgetett. (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Zene-történés: A Somogyi-könyvtár művészeti gyűjteménye Zenei Album 1910.jpgsorozatában koncerttel és kiállítással emlékezett meg Bartók Béla születésének 135. évfordulójáról, valamint szegedi fellépéseiről. A 2016. május 16-án elhangzott kamarahangversenyen szegedi zeneművészek tolmácsolták a zeneszerző műveit. A műsorban olyan darabok is megszólaltak, amelyeket annak idején Bartók előadásában hallhatott a Tisza Szálló közönsége. – Hegedűs Bernadett írása
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: Radnai István: Öntárlat – vers Pataki Ferenc festőművész 75. születésnapjára
vekonyodo_vonal__3_.jpg
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Próza: …mai világunkban fölfoghatatlan hatalom összpontosul láthatatlan cedulak_szepia.jpgkezekben, hisz végül is arra fordítják világunk s vele sorsunkat, merre akarják… tanerő „tanít” netán nevelni igyekszik, miközben a gyerek lelke már rég foglalt! A média szárnypróbálásának kezdetén Orson Welles Világok harca című rádiójátéka milyen rémületet váltott ki, nyomorult rádiójátékként! A mai filmtechnikával mit nem lehet elérni, van-e olyan gát, amit a mozi nem tud áttörni? Ha pl. az amerikai film az IS-től fog parázni, akkor a muszlimok eredendő bűnösök, amit Hollywoodban már rég gyakorolnak … irányítja valaki ezt a mai őrületet, amit megélünk évtizedek óta, vagy csak gomolyog magától? Globalizáció és még valaki 8. utas… Egyik verzió ijesztőbb, mint más. És a gyermeteg lelkűeknek minderről fogalmuk sincs, csak élvezik a kavargást. Ébren alvó boldogok… − Tráser László cédulái
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: Gyenge Zoltán új könyve folytatása a szerző gyzkepesmitosz2.jpgkorábbi, Kép és mítosz című munkájának. Az új kötetben, az előzőhöz hasonlóan, a görög mitológia és a képzőművészet a főszereplő. A mítosz, szemben a fogalmi gondolkodással, képekben, történetekben beszél, ezért önkéntelenül és természetesen adódik, hogy egy mítosz lényegéről szóló beszéd maga is képi (vagy képes) legyen, a történetek mellé helyezze a képzőművészet legfontosabb alkotásait. – Gyenge Zoltán Kép és mítosz II. című könyvéről, a szerzővel Tráser László beszélgetett. (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: Jagos István Róbert: Tudat alatt
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Próza: Ezek, itt, nem érett gyilkosok. Kölykök, suhanó-csecsemők. Köztük novella.jpgélek, gyakorolom a gondolkodást, de néha kizuhanok magamból, és ott állok egy másik percben, abban a képben, apával vagy Quinnel. És beindulnak az akkordok. Ott ült mellettem, szinte rajtam, a zongoránál, fehér széken, és hunyt szemmel bólogatott Mozart melódiája közben, és nincs ennek a börtön-világnak egy füldugasza, ami ezt a siketítő zenét elhallgattatná. De megszoktam, látja, dúdolom is, ütemben, szépen, egyszerűen. Majd az asztalon zongorázom le, tizenhét vagyok már, ennyi idő alatt megtanulhattam. És nagyítom, betorzítom az emlékeket, az őrületig satírozom, majd semmivé teszem egy fújással vagy kacajjal. – Makkai Flóra Ágnes novellája
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: Nagy Imre és kora címmel rendezett tudományos rainermj.jpgkonferenciát az egykori politikusról elnevezett országos Társaság a szegedi egyetemen. A tanácskozás megtartásához Nagy Imre születésének 120. és az 1956-os forradalom 60. évfordulója szolgált apropóul. A tudományos tanácskozás nyitó előadását Rainer M. János történész professzor tartotta Nagy Imre, 1956 és a szocializmus címmel. – Rainer M. Jánost Tráser László kérdezte. (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Kultúreset: Betegágyak őrzői címmel jelent meg Szekszárdi Miklós medicina-20160504-766-betegagyak.jpgszerkesztő, tv-riporter könyve a szegedi egyetemi klinikák ápolóiról. Aki volt már ilyen helyen bennfekvő, tudja, milyen sajátos világ ez, a maga meghatározó szereplőivel, belső szabályaival, többnyire csendes, de olykor drámaian kiéleződő feszültségeivel. Nehezebb és derűsebb napok váltakoznak, sokaknak gyógyulást, másoknak keserves sorsot, ismét másoknak nagy önfegyelmet követelő megbékélést hozva. Szekszárdi Miklós rendkívül érdekes leírásai a betegszobák életéről a Medicina Kiadó gondozásában jelent meg. Szekszárdi Miklóst Tráser László kérdezte. (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers:  El-Tolódás − Diószegi Szabó Pál verse a a Csillagászat Napjára * Botz Domonkos: Egy fényképre
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Irodalom-történés: 2015-ben az 1948-ben született Szvetlana alekszijevicsnobel2015845x475webhir1-1400x843.jpgAlekszijevics fehérorosz írónak ítélték eddigi munkásságáért az irodalmi Nobel-díjat. Ez a könyve lezárja a hasonló módszerrel készült regényciklust, Az utópia hangjait.  Akár a katonanőkről (A háború nem asszonyi dolog), akár Az utolsó tanúkról, akár az afganisztáni háborúban elesett katonákról (Fiúk cinkkoporsóban), akár az első atomreaktor-katasztrófáról (Csernobili ima), akár, mint ebben a kötetben, a Szovjetunió bukása utáni életről ír, a dokumentumpróza igen erős vonulatát folytatja. Ebben nemcsak orosz és más népek irodalmából vett példákat követhet, de fehérorosz képviselőjét, Alesz Adamovicsot a mesterének vallja. Módszere az, hogy őszinte odafigyeléssel, diktafonnal a kezében olyan embereket hallgat meg, akik részesei, tanúi voltak a nagyító alá vett eseménynek. – Somi Éva olvasónaplója Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink című regényéről.
vekonyodo_vonal__3_.jpg
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Próza: Kora gyermekkorától kezdve izgága, minden lében kanál fiú volt novella.jpgTóth Vendel. Állítólag ikergyerek lett volna, de már az anyja hasában se tűrte a konkurenciát, és addig mesterkedett, míg egyedül nem maradt. Ez nem rágalom, vagy rosszindulat, a bábaasszony mondta, aki a világra segítette. Az pedig nem hazudik. Állítólag olyan vörös volt, mint a róka, és üvöltött, akár a fába szorult féreg, amikor a Maris néni elvágta a köldökzsinórt. Aztán azzal kezdte a földi pályafutását, hogy lepisilte az öreganyját. Hát persze, mert ő meg ott toporgott körülöttük, mint a tojó galamb. Azon sopánkodott, hogy milyen nehezen vergődik a világra ez a szerencsétlen gyerek. Közben vizet melegített a fürdetéshez, meg pelenkát vasalt… Egyre azt hajtogatta, hogy mégis jobb lett volna, ha ez az Annus bemegy szülni a kórházba, mert ha rosszul fogják meg a gyerek fejét, ez is olyan hülye lesz, mint a szomszédék lánya. De hát ennek ugyan beszélhet az ember, olyan önfejű, mint az apja. A gyerek meg ripsz-ropsz lepisilte, és mehetett átöltözni. Ilyen, és hasonló pletykákat regéltek róla a ráérő vénasszonyok, holott mindenki tudta, és az anyakönyvi kivonatában is benne állt, hogy a városi kórházban született. No, de akit egyszer a pletyka szárnyára kap, az onnét le nem száll többé… − T. Ágoston László novellája
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: Jakab Zoltán: Négy vers * Czipott György négy verse
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Művészet-történés: Megtapasztalták már a bölcs elcsendesedés 030.jpgélményét? Kívánták már a zajos mindennapok, kötelező beszélgetések ellentétét? Talán napokig tartó némaságig is fokozták önnön magukkal folytatott kommunikációjuk igényét? Amikor csak a saját magukhoz intézett kérdések és válaszok, életre szóló döntések jelentőségére fókuszáltak! Ha igen, akkor képesek csak könnyen ráhangolódni Csatlós Kitti jelenlegi kiállításának műveire. – Ale Ildikó kiállításmegnyitó szövege
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: Kapui Ágota: Két vers
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: A Délvidék Kutatóközpont Alapítvány gondozásában 67.jpgjelent meg a Mózes Anita és Forró Lajos 67 évre titkosítva − a Martonosi Emlékház című könyve. A címadó emlékház Forró Lajos nagyszüleinek háza volt, amelyet a történész visszavásárolt és ott, ahol nagyapját a pincében a község több más lakójával együtt 1944-ben agyonverték, dokumentumtárat rendezett be. Az iratok képet adnak a Tito-partizánok népirtásának „rendjéről”. − Forró Lajost és Mózes Anitát Tráser László kérdezte.
vekonyodo_vonal__3_.jpg
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: Olyan korszakban élünk, amelyet egyszerre csd_filozofiaamindennapokban.jpgjellemez kevesek mérhetetlen gazdagsága és tömegek elképzelhetetlen nyomora. Olyan korszakban élünk, ahol egyfelől az automatizált robotokkal folytatott termeléssel elképesztő hatékonyságot érünk el, másfelől emberek milliói végeznek ókori technikai színvonalon álló, emberpusztító rabszolgamunkát. Európában látszatra mindenütt megengedő módban folyik a politizálás, valójában azonban a felelőtlenségbe hajló tolerancia határozza meg még a fontos döntéseket is, miközben az életünk szinte minden területén megjelent már a szellemi és a fizikai agresszió. Ebben a roppant bonyolult, ellentmondásos közegben mond véleményt közéleti kérdésekről Csejtei Dezső, szegedi filozófia professzor. A Magyar Nemzetben az elmúlt öt évben közölt cikkeinek gyűjteményes kötete – Filozófia a mindennapokban címmel – a napokban jelent meg. – Csejtei Dezsővel Tráser László beszélgetett (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: Bíró Tímea: Elzárt, Lejtő * Kapui Ágota: Kimondhatatlan, Voltak
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: A kommunista rezsimek mindenhol, így hittanakatakombakban.jpgMagyarországon is első számú ellenségükként kezelték az egyházakat, közülük is leginkább a katolikus egyházat. Az egyházak elleni „harcra” teljes állami apparátus jött létre, amely igényelhette a belső elhárítás és a rendőri szervek akár fegyveres segítségét is. Az Állami Egyházügyi Hivatal a politikai terror különféle szakaszaiban, a Rákosi- és Kádár-korban rafinált taktikákat és eszközöket is alkalmazott. Mezey András történész, az SZTE Klebelsberg Könyvtárának munkatársa érdekfeszítően írja le az állami apparátus sok tragédiát előidéző működését a vallásos fiatalok körében. – Mezey András: Hittan a katakombákban – A Csongrád megyei nem hivatalos ifjúság-pasztorizáció története 1946-1980 című könyvéről a szerzővel Tráser László beszélget (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Kultúreset: A Szent István tér, közepén az Öreg Hölggyel, azaz a több filmscreen.jpgmint 100 éves víztoronnyal, Szeged egyik legpompásabb látványossága. Magyarország legidősebb, még működőképes vasbeton víztornya egy igazi túlélő, a háborús sérüléseket sikerült elkerülnie. Szerkezetében számottevő átalakítások nem történtek, leszámítva az 1959-ben és '60-ban végzett homlokzati felújítást. Egy 2003-as szakértői vizsgálat azonban kimutatott néhány, a korral járó problémát, így 2005-ben és 2006-ban rekonstrukciós munkálatokat végeztek rajta, és maga a tér is újjászületett. Galyas Richárd filmjéből kiderül, hogy legyen bár szép vagy borús az idő, legyen akár nappal vagy éjszaka, a tér mindig lenyűgöző látványt nyújt. Kisfilm a szegedi Szent István térről
 

A SzegediLap impresszuma

2014.08.21

SzegediLap kulturális és művészeti portál

E-mail: szegedilap@szegedilap.hu

Szerkesztik: Bene Zoltán (főszerkesztő), Pusztai Virág, Képiró Ágnes, Petró János és Marton Árpád (szerkesztők); Tráser László, Fábián Attila és Szécsi Imre (munkatársak)

Alapítva: 2011. november 6.

A SzegediLapot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság CE/53700-2/2013 számú határozatával vette nyilvántartásba.

Kiadja az Areión Kulturális Egyesület.

 A SzegediLap működését a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.

nea-01.jpg