Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A  J  Á  N  L  Ó 

Próza: Az ősz mosolyog ránk. Nem gúnyosan, csak ahogy a hódítók holtag.jpgszoktak: megnyugodva. Mert végre megnyerte a csatát, és kilökdöste a nyarat hosszú hónapokra a szegedi körtöltésen, éppen úgy, mint a mártélyi holtág ladik evezőjével karcolt vizéről, a csongrádi Kőrös-torokból, vagy Makóról, ahol pár hete még diákok zsivajától volt hangos a Maros partja. – Bátyi Zoltán tárcája
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Színház-történés: Jászai Mari egyszer azt mondta: a színész, ha lelép a thelater.jpgszínpadról, egyszeriben olyan lesz, mint a tavalyi felhő… Balog József, a Maszk Egyesület elnöke, a szegedi 26. Thealter fesztivál házigazdája ugyan nem idézi ezt a keserves igazságot, de amikor arról beszél, hogy a siker az élőké, akkor megerősíti érvényességét. A közönség persze nyer a színész sikerén, s végső soron miatta történik minden: a nézőért. Balog József színész-rendezőt Tráser László kérdezte. (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: Egy tudós tanár, a honfoglalás-kori, középkori kotetcimlap_ertekertelem.jpgMagyarország történelmével foglalkozó akadémikus, Kristó Gyula halála után egy évtizeddel megjelentek az emlékiratai, az Érték és értelem. Maga a professzor akarta így, ő kívánta az évtizednyi távolságot. A karcsú kötet – amely nem csak személyes vallomás, de egyúttal korrajz is – még annak is izgalmas olvasmány, aki nem ismerte személyesen a szereplőket.  Egy már-már legendás egyetemi karról, a szegedi bölcsészet rendszerváltás előtti korszakáról szól, egy „középkorász” nézőpontjából. Igaz, ő volt A Kristó, már életében példázat. A kort jellemzi, hogy a politika nem támogatta a középkor kutatását, mondván: az időszakban a magyar állam, reakciós, elnyomó politikát gyakorolt… – Petrovics Istvánnal, az SZTE docensével Tráser László beszélgetett (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Irodalom-történés: Hogy Sánta Ferenc nem csupán jó író, hanem nagy, santa_ferenc.jpgsőt korszakos író, ezt az 1954-es induláskor sejteni lehetett, a közel két évtizedes aktív munkássága, melynek során – Németh László szép szavával élve – fényre bábáskodta remekműveit: novelláit és három regényét, igazolta a jóslásokat: hihetetlen rövid idő alatt lett élő klasszikus. Az egyetemes magyar irodalom, a magyar prózairodalom legnagyobbjai közé került, szinte a művek megszületésétől, ezt csak az nem ismerte föl, aki vagy nem akarta, vagy egyszerűen nem volt értéke a minőséghez… – Kaiser László írása
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Film-történés: Pacsirta, Szegénylegények, Szerelem, Mephisto, Saul fia. 12.-kep-az-arany-palma-dij.jpgCsupán néhány a cannes-i filmfesztiválon díjazott magyar alkotások közül. A Festival de Cannes a világ legismertebb és legnagyobb presztízsértékkel bíró filmes találkozója, amelyet minden év májusának második felében tartanak a francia Riviéra híres üdülőhelyén. A filmfesztivál ötlete hetven éve fogalmazódott meg az akkori szervezőkben. Ennek apropóján készített kiállítást a Somogyi-könyvtár, saját dokumentumaiból válogatva. A filmes szakkönyveket és -folyóiratokat, fotóalbumokat és DVD-ket fölsorakoztató tárlat a fesztivál történetét és a magyar filmesek sikereit mutatta be. – Kocsis Katalin írása
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Film-történés: 70 éve, augusztus 30-án született tragikus sorsú, body_gabor.jpghatalmas tehetségű magyar filmrendező, Bódy Gábor, aki az 1980-as esztendők elején több alkalommal tartott előadást Szegeden, az akkori József Attila Tudományegyetemen Ez a nagy tehetségű, komoly fölkészültségű, szikrázó szellemű filmrendező, vagy ahogy önmagát nevezte: „kinematográfus, azaz képíró”, elméleti és gyakorlati munkásságában „csupán” a tartalomnak és a formának üzent hadat. Elutasította a magyar filmnek a hatvanas években kialakult fikciós típusait és a hagyományos narratív formát. – Kaiser László írása a 70 éve született Bódy Gáborról
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Zene-történés: Egy világlátott jazzénekes szavai következnek, amelyek harcsa-veronika-original-5551.jpgképet festenek az emberről, a művészről, korunk énekeséről, aki ezt a rendkívül gyorsan változó világot mutatja meg, ahol élünk. Harcsa Veronika folyvást újabb utakra lép, követi pályája kihívásait. A dalszerző-énekest Tráser László kérdezte. (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Kultúreset: Gondoltak-e már arra, hogy az ókori feliratok a mai modern media.jpgmédia első lépései voltak, sőt e tekintetben az ősemberek barlangrajzai még messzebb nyúlnak az időben, hiszen a média az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszköz. A latin medium szó jelentése valaminek a közepe; köz; közjó; közvagyon. A szó többes száma media. – Wilhelm József írása
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Próza: …napok óta olvasok egy Neumann János mondatot döbbenettel: „A cedulak_szepia.jpgmatematikában az ember nem megérti a dolgokat, hanem megszokja.” Ezt a néhány szót sem igen lehet megérteni. Neumann János mondta ezt? A matematikára, aminek egyik briliáns művelője volt? Nem megérteni „csak” megszokni? Mintha azt jelentené, nem fárasztani elmém, fogyasztani időm, hogy mások után loholjak, elfogadom és megyek tovább a magam útján… De akkor hol marad az egész? Az más dolga lenne, meg különben sincs elég erőm és életidőm „mindenre” még arra sem, amit szívesen megnéznék, bőséggel elég feladatot jelent saját utam követése… A mondat kísértetiesen emlékeztet saját érzéseimre a könyvolvasással. Már nincs annyi időm utána menni minden érdekesnek, teljesen elég a sajátom, ami leszűrődött, odasodort magához, belenőtt az életembe, és mostanra velem maradt. Ismerem korlátaimat? – Tráser László cédulái   
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Próza: Pista nagyon unta már, hogy hetek óta üres tarisznyával tér haza a horgaszbot.jpgfolyóparti horgászatokról. No, de ez még a kisebbik baj lett volna, hiszen bárkivel megeshet, hogy elpártol tőle a szerencse. A nagyobbik az volt, hogy a felesége, a lepcses szájú Annus telekiabálta a várost, hogy ő bizony nem engedi meg az urának, hogy befizesse a horgászengedély felemelt árát, mert ez a szerencsétlen még arra se képes, hogy egy húszcentis keszeget megakasszon. Bezzeg mások ötkilós pontyokat, meg tizenöt kilós csukákat visznek haza. Így aztán ő mehet a piacra a halászlébe valóért... – T. Ágoston László novellája
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Kultúreset: Böde László, szegedi származású világutazó, civilben nyugdíjas fejlec-3243.1.jpgmozdonyvezető, aki egy ötvenfős görög falu mellett él két sátorban, a tengerparton. A helyiek befogadták, ő maga pedig otthon érzi magát közöttük. Rendhagyó sors az övé, különös történet egy emberről, aki megtalálta önmagát. Böde Lászlóval Tráser Lászlóval beszélgetett. (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Próza: A városközponttól már fél kilométerre járt, amikor talált novella.jpgegy padot; leült, hogy kifújja magát. Élvezte a napsütést, a városnak ezen a részén is elevenen élő idilli hangulatot. A távolból egy régi ismerős tűnt fel. Mészáros Laci bácsi volt az, a matektanár. Zoli már húsz éve nem látta. Az iskolapadban annak idején még pofont is kapott tőle, amitől eleredt az orra vére. – Dinók Zoltán novellája
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: Móger Tímea: Fészekhagyó * Itt van a Nőm… – Diószegi Szabó Pál verse
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Kultúreset: 1913. június 15–20. között nagyszabású eseménysorozat 01_kongresszus_belyeg.jpgzajlott Budapesten, a Nők Nemzetközi Választójogi Szövetségének VII. kongresszusa. A Zeneakadémia épületében tartott világkongresszuson az öt földrészről érkezett 3000 résztvevő mintegy 8 millió nőt képviselt. A tanácskozásokat és előadásokat délutáni városnézések követték. Az esemény nagyságát jól érzékelteti, hogy egy-egy ilyen körutazáshoz 250 fogatra és automobilra volt szükség, a Dunán három hajó szállította a kongresszus résztvevőit, 230 újságíró tudósított az eseményekről. – Csizmadia Edit írása
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: Engem ki? – Jagos István Róbert verse * Bíró József: Aki mindenkit szeretett Kapui Ágota: Kiskesergők
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: A lézer a központi témája a Lamelis elnevezésű ferenc_bari.jpgnyári egyetemnek, amelyre 20 diák érkezett Szegedre. A kurzus 10 napon keresztül tart, ez idő alatt a hallgatók betekintést nyernek a modern lézertechnológiába, annak elméleti és gyakorlati oldalába egyaránt. A tudományismertető munkáról prof. dr. Bari Ferencet, az SZTE ÁOK dékánját kérdezte Tráser László. (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Irodalom-történés: „A lokalitás nem esztétikai mértékegység és a lakcímkártya nem minőségjelző lakmuszpapír” – állítja legújabb kötete, a bbt_irodalomszemelyessege.jpgTiszatáj könyvek sorozatában Az irodalom személyessége címmel megjelent kötete fülszövegében Bíró-Balogh Tamás.  Könyvcíméhez magyarázatul hozzáfűzi: „A kötet írásaiban két fogalom találkozik: az irodalmi személyesség és Szeged városa. Az irodalmi személyesség mintha nem létező fogalom lenne: a gugli nem ad ki rá találatot, mindenáron az irodalmi személyiség kifejezésre akar keresni. Pedig a jelenség, amit takar, átszövi a teljes irodalomtörténetet és napjaink irodalmi életét is, hiszen az irodalmat mindig létező emberek alkotják, emberek, akik élnek, mozognak, esznek-isznak, zöldségesnél és boltban vásárolnak, ébren vannak, vagy éppen alszanak, beszélgetnek, olvasnak és írnak.” – Bíró-Balogh Tamással Tráser László beszélgetett (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: Az igazságügyi tárca működését és az igazságszolgáltatás pártirányítását mutatja be az Iratok az Igazságügyi j.jpgMinisztérium történetéből 1944-1990 című 3 kötetes munka, amely Révész Béla, a Szegedi Tudományegyetem docense szerkesztésében jelent meg. A mintegy 1000 oldalas, 250 dokumentumot tartalmazó kiadvány szerkesztője elmondta: az Igazságügyi Minisztérium 1944 és 1990 közti időszakából egy kilométernyi, sok tízezer irat található a Nemzeti Levéltárban. Révész Béla felhívta a figyelmet arra, hogy még a legnehezebb időkben is voltak olyan jogászok, akik hivatásukhoz méltóan próbáltak eljárni. Példaként idézte a kötetből azt az 1950-ben írt levelet, melyben egy szekszárdi járásbíró szóvá tette, hogy az ügyész fenyegetések kíséretében adta tudtára, milyen büntetést vár el egy „árdrágító” ügyében. Tráser László a máig alig ismert, titkosan működő „koordinációs bizottságról” kérdezte Révész Béla szerkesztőt. Ez a bizottság számos közügyben utasította és ajánlások által „orientálta” a bíróságokat. (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Próza: A férfit Wellingtonnak hívták az útlevele szerint, de ő csak a Bill novella.jpgnévre hallgatott, az asszony a hangzatos Bonaventurina nevet mondhatta magáénak, de csak Bon maradt a hosszú névből. Bon volt a főnök, aki beszélt, Bill az okos, aki hallgatott. Bill és Bon készültek Budapestből, Alaszka és Patagónia között a luxusgépen elővarázsolták orbitális nyilvántartásukból a sose hallott város nevezetességeit: a tuareg törzsi háború emlékművét, az utolsó jegesmedve totemoszlopát, és a rabszolgalázadás hőseinek a piramisát. Lőrinc megkockáztatta, hogy netán elvétették a város kódját és password-jét, de Miss Bon kioktatta Lőrincet, hogy az International… (itt a nemzetközi észjárás és lelki sajátság kutatócentrum neve nyújtózkodott) nem téved! Bill diszkréten kitörölte monitorjáról a budapesti tuaregeket és a totemoszlopokat. – Lukáts János novellája
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Művészet-történés: Szeged, a fénnyel rajzolt város címmel készítette el szeged.jpglegújabb albumát Dusha Béla fotóművész. Egy várost bemutatni talán könnyebb idegeneknek, mint saját lakóinak, ám Dusha Béla a szegedieket is képes elbűvölni sajátos látásmódjával. Azoktól, akik a fénnyel rajzolt városban élnek, talán az a legnagyobb elismerés, ha rácsodálkoznak a képekre, mondván, ugyan naponta járnak a fotókon ábrázolt dolgok mellett, mégsem látták soha ennyire szépnek azokat… − A fotóművészt Tráser László kérdezte. (hanganyag)
 

A SzegediLap impresszuma

2014.08.21

SzegediLap kulturális és művészeti portál

E-mail: szegedilap@szegedilap.hu

Szerkesztik: Bene Zoltán (főszerkesztő), Pusztai Virág, Képiró Ágnes, Petró János és Marton Árpád (szerkesztők); Tráser László, Fábián Attila és Szécsi Imre (munkatársak)

Alapítva: 2011. november 6.

A SzegediLapot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság CE/53700-2/2013 számú határozatával vette nyilvántartásba.

Kiadja az Areión Kulturális Egyesület.

 A SzegediLap működését a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.

nea-01.jpg