Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A  J  Á  N  L  Ó 

Próza: Pista nagyon unta már, hogy hetek óta üres tarisznyával tér haza a horgaszbot.jpgfolyóparti horgászatokról. No, de ez még a kisebbik baj lett volna, hiszen bárkivel megeshet, hogy elpártol tőle a szerencse. A nagyobbik az volt, hogy a felesége, a lepcses szájú Annus telekiabálta a várost, hogy ő bizony nem engedi meg az urának, hogy befizesse a horgászengedély felemelt árát, mert ez a szerencsétlen még arra se képes, hogy egy húszcentis keszeget megakasszon. Bezzeg mások ötkilós pontyokat, meg tizenöt kilós csukákat visznek haza. Így aztán ő mehet a piacra a halászlébe valóért... – T. Ágoston László novellája
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Kultúreset: Böde László, szegedi származású világutazó, civilben nyugdíjas fejlec-3243.1.jpgmozdonyvezető, aki egy ötvenfős görög falu mellett él két sátorban, a tengerparton. A helyiek befogadták, ő maga pedig otthon érzi magát közöttük. Rendhagyó sors az övé, különös történet egy emberről, aki megtalálta önmagát. Böde Lászlóval Tráser Lászlóval beszélgetett. (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Színház-történés: ...Balog fesztiváligazgató, ceremóniamester, a-konyha.jpgmegforgatta a levegőben a vászoncsíkra kötött csavart és behajította a Régi Zsinagóga előterébe, pontosan a zónában illetéktelenül tartózkodó fotóriporter lába elé. Kijelölte az elzárt területet, amely ettől kezdve bántó módon ingerli majd a fesztivállátogató tudatát, ide be kell mennem, muszáj, hiszen tiltva van. − Petró János a Thealterről
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Próza: A városközponttól már fél kilométerre járt, amikor talált novella.jpgegy padot; leült, hogy kifújja magát. Élvezte a napsütést, a városnak ezen a részén is elevenen élő idilli hangulatot. A távolból egy régi ismerős tűnt fel. Mészáros Laci bácsi volt az, a matektanár. Zoli már húsz éve nem látta. Az iskolapadban annak idején még pofont is kapott tőle, amitől eleredt az orra vére. – Dinók Zoltán novellája
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: Móger Tímea: Fészekhagyó * Itt van a Nőm… – Diószegi Szabó Pál verse
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Kultúreset: 1913. június 15–20. között nagyszabású eseménysorozat 01_kongresszus_belyeg.jpgzajlott Budapesten, a Nők Nemzetközi Választójogi Szövetségének VII. kongresszusa. A Zeneakadémia épületében tartott világkongresszuson az öt földrészről érkezett 3000 résztvevő mintegy 8 millió nőt képviselt. A tanácskozásokat és előadásokat délutáni városnézések követték. Az esemény nagyságát jól érzékelteti, hogy egy-egy ilyen körutazáshoz 250 fogatra és automobilra volt szükség, a Dunán három hajó szállította a kongresszus résztvevőit, 230 újságíró tudósított az eseményekről. – Csizmadia Edit írása
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: Engem ki? – Jagos István Róbert verse * Bíró József: Aki mindenkit szeretett
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Próza: A majom megérkezésekor láthatott még taxijában izzadó, utasra majom.jpgváró sofőrt, két, a virágágyások között, az egyetlen, emlékbe meghagyott fa árnyékába húzódó közmunkást, egy botjába kapaszkodó nyugdíjas asszonyt, no meg egy teraszt. Söröző díszkőre kinyújtott csápja volt ez, napernyőkkel csinosított. Mondhatnánk úgy is: magán viselt minden olyan külső jegyet, ami az Európa nevű kontinens közepén, egy Magyarország névre hallgató ország vidéki kisvárosában csalogatónak számít 2016-ban. – Bátyi Zoltán novellája
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: Kapui Ágota: Kiskesergők
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Próza: ...mint az egyedül hagyott gyermekek, gondtalan tudatlansággal cedulak_szepia.jpgkavarunk a Földön kívüli világban. Vajon milyen mértékű figyelmeztetést vennénk komolyan? Egyáltalán, ki figyel oda, mit tesz, s merre küldi kémlelőit a NASA? Milyen régiókba sodródik „kísérleteivel” a CERN? És ha mégis figyelmeztetés volt a Bábel tornya? Mint gyermekek játszanak a „tudósok” életünkkel. Ki tudja, miként döntenek Jövőnkről? És mindünkről Teremtőnk? – Tráser László cédulái
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: A lézer a központi témája a Lamelis elnevezésű ferenc_bari.jpgnyári egyetemnek, amelyre 20 diák érkezett Szegedre. A kurzus 10 napon keresztül tart, ez idő alatt a hallgatók betekintést nyernek a modern lézertechnológiába, annak elméleti és gyakorlati oldalába egyaránt. A tudományismertető munkáról prof. dr. Bari Ferencet, az SZTE ÁOK dékánját kérdezte Tráser László. (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Irodalom-történés: „A lokalitás nem esztétikai mértékegység és a lakcímkártya nem minőségjelző lakmuszpapír” – állítja legújabb kötete, a bbt_irodalomszemelyessege.jpgTiszatáj könyvek sorozatában Az irodalom személyessége címmel megjelent kötete fülszövegében Bíró-Balogh Tamás.  Könyvcíméhez magyarázatul hozzáfűzi: „A kötet írásaiban két fogalom találkozik: az irodalmi személyesség és Szeged városa. Az irodalmi személyesség mintha nem létező fogalom lenne: a gugli nem ad ki rá találatot, mindenáron az irodalmi személyiség kifejezésre akar keresni. Pedig a jelenség, amit takar, átszövi a teljes irodalomtörténetet és napjaink irodalmi életét is, hiszen az irodalmat mindig létező emberek alkotják, emberek, akik élnek, mozognak, esznek-isznak, zöldségesnél és boltban vásárolnak, ébren vannak, vagy éppen alszanak, beszélgetnek, olvasnak és írnak.” – Bíró-Balogh Tamással Tráser László beszélgetett (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: Az igazságügyi tárca működését és az igazságszolgáltatás pártirányítását mutatja be az Iratok az Igazságügyi j.jpgMinisztérium történetéből 1944-1990 című 3 kötetes munka, amely Révész Béla, a Szegedi Tudományegyetem docense szerkesztésében jelent meg. A mintegy 1000 oldalas, 250 dokumentumot tartalmazó kiadvány szerkesztője elmondta: az Igazságügyi Minisztérium 1944 és 1990 közti időszakából egy kilométernyi, sok tízezer irat található a Nemzeti Levéltárban. Révész Béla felhívta a figyelmet arra, hogy még a legnehezebb időkben is voltak olyan jogászok, akik hivatásukhoz méltóan próbáltak eljárni. Példaként idézte a kötetből azt az 1950-ben írt levelet, melyben egy szekszárdi járásbíró szóvá tette, hogy az ügyész fenyegetések kíséretében adta tudtára, milyen büntetést vár el egy „árdrágító” ügyében. Tráser László a máig alig ismert, titkosan működő „koordinációs bizottságról” kérdezte Révész Béla szerkesztőt. Ez a bizottság számos közügyben utasította és ajánlások által „orientálta” a bíróságokat. (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Próza: A férfit Wellingtonnak hívták az útlevele szerint, de ő csak a Bill novella.jpgnévre hallgatott, az asszony a hangzatos Bonaventurina nevet mondhatta magáénak, de csak Bon maradt a hosszú névből. Bon volt a főnök, aki beszélt, Bill az okos, aki hallgatott. Bill és Bon készültek Budapestből, Alaszka és Patagónia között a luxusgépen elővarázsolták orbitális nyilvántartásukból a sose hallott város nevezetességeit: a tuareg törzsi háború emlékművét, az utolsó jegesmedve totemoszlopát, és a rabszolgalázadás hőseinek a piramisát. Lőrinc megkockáztatta, hogy netán elvétették a város kódját és password-jét, de Miss Bon kioktatta Lőrincet, hogy az International… (itt a nemzetközi észjárás és lelki sajátság kutatócentrum neve nyújtózkodott) nem téved! Bill diszkréten kitörölte monitorjáról a budapesti tuaregeket és a totemoszlopokat. – Lukáts János novellája
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Művészet-történés: Szeged, a fénnyel rajzolt város címmel készítette el szeged.jpglegújabb albumát Dusha Béla fotóművész. Egy várost bemutatni talán könnyebb idegeneknek, mint saját lakóinak, ám Dusha Béla a szegedieket is képes elbűvölni sajátos látásmódjával. Azoktól, akik a fénnyel rajzolt városban élnek, talán az a legnagyobb elismerés, ha rácsodálkoznak a képekre, mondván, ugyan naponta járnak a fotókon ábrázolt dolgok mellett, mégsem látták soha ennyire szépnek azokat… − A fotóművészt Tráser László kérdezte. (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: Hitelben − Wilhelm József verse * Paulovics Tamás: Hittanóra
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: Egy újonnan induló folyóirat haszna, értékei csak hatartalan_regeszet_02.jpgkésőbb igazolódnak –olyasféleképpen, ahogyan az újszülöttekről állította hajdan Benjamin Franklin. Így lehet ez a szegedi Móra Ferenc Múzeum nemrégiben útjára indított periodikájával is. Kívánjunk a folyóiratnak és készítőinek sok sikert és számos olvasót! – A főszerkesztővel, Felföldi Szabolccsal Tráser László beszélgetett. (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Zene-történés: A Somogyi-könyvtár művészeti gyűjteménye Zenei Album 1910.jpgsorozatában koncerttel és kiállítással emlékezett meg Bartók Béla születésének 135. évfordulójáról, valamint szegedi fellépéseiről. A 2016. május 16-án elhangzott kamarahangversenyen szegedi zeneművészek tolmácsolták a zeneszerző műveit. A műsorban olyan darabok is megszólaltak, amelyeket annak idején Bartók előadásában hallhatott a Tisza Szálló közönsége. – Hegedűs Bernadett írása
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: Radnai István: Öntárlat – vers Pataki Ferenc festőművész 75. születésnapjára
vekonyodo_vonal__3_.jpg
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: Gyenge Zoltán új könyve folytatása a szerző gyzkepesmitosz2.jpgkorábbi, Kép és mítosz című munkájának. Az új kötetben, az előzőhöz hasonlóan, a görög mitológia és a képzőművészet a főszereplő. A mítosz, szemben a fogalmi gondolkodással, képekben, történetekben beszél, ezért önkéntelenül és természetesen adódik, hogy egy mítosz lényegéről szóló beszéd maga is képi (vagy képes) legyen, a történetek mellé helyezze a képzőművészet legfontosabb alkotásait. – Gyenge Zoltán Kép és mítosz II. című könyvéről, a szerzővel Tráser László beszélgetett. (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: Jagos István Róbert: Tudat alatt
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Próza: Ezek, itt, nem érett gyilkosok. Kölykök, suhanó-csecsemők. Köztük novella.jpgélek, gyakorolom a gondolkodást, de néha kizuhanok magamból, és ott állok egy másik percben, abban a képben, apával vagy Quinnel. És beindulnak az akkordok. Ott ült mellettem, szinte rajtam, a zongoránál, fehér széken, és hunyt szemmel bólogatott Mozart melódiája közben, és nincs ennek a börtön-világnak egy füldugasza, ami ezt a siketítő zenét elhallgattatná. De megszoktam, látja, dúdolom is, ütemben, szépen, egyszerűen. Majd az asztalon zongorázom le, tizenhét vagyok már, ennyi idő alatt megtanulhattam. És nagyítom, betorzítom az emlékeket, az őrületig satírozom, majd semmivé teszem egy fújással vagy kacajjal. – Makkai Flóra Ágnes novellája
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Kultúreset: Betegágyak őrzői címmel jelent meg Szekszárdi Miklós medicina-20160504-766-betegagyak.jpgszerkesztő, tv-riporter könyve a szegedi egyetemi klinikák ápolóiról. Aki volt már ilyen helyen bennfekvő, tudja, milyen sajátos világ ez, a maga meghatározó szereplőivel, belső szabályaival, többnyire csendes, de olykor drámaian kiéleződő feszültségeivel. Nehezebb és derűsebb napok váltakoznak, sokaknak gyógyulást, másoknak keserves sorsot, ismét másoknak nagy önfegyelmet követelő megbékélést hozva. Szekszárdi Miklós rendkívül érdekes leírásai a betegszobák életéről a Medicina Kiadó gondozásában jelent meg. Szekszárdi Miklóst Tráser László kérdezte. (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers:  El-Tolódás − Diószegi Szabó Pál verse a a Csillagászat Napjára * Botz Domonkos: Egy fényképre
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Irodalom-történés: 2015-ben az 1948-ben született Szvetlana alekszijevicsnobel2015845x475webhir1-1400x843.jpgAlekszijevics fehérorosz írónak ítélték eddigi munkásságáért az irodalmi Nobel-díjat. Ez a könyve lezárja a hasonló módszerrel készült regényciklust, Az utópia hangjait.  Akár a katonanőkről (A háború nem asszonyi dolog), akár Az utolsó tanúkról, akár az afganisztáni háborúban elesett katonákról (Fiúk cinkkoporsóban), akár az első atomreaktor-katasztrófáról (Csernobili ima), akár, mint ebben a kötetben, a Szovjetunió bukása utáni életről ír, a dokumentumpróza igen erős vonulatát folytatja. Ebben nemcsak orosz és más népek irodalmából vett példákat követhet, de fehérorosz képviselőjét, Alesz Adamovicsot a mesterének vallja. Módszere az, hogy őszinte odafigyeléssel, diktafonnal a kezében olyan embereket hallgat meg, akik részesei, tanúi voltak a nagyító alá vett eseménynek. – Somi Éva olvasónaplója Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink című regényéről. 
 

A SzegediLap impresszuma

2014.08.21

SzegediLap kulturális és művészeti portál

E-mail: szegedilap@szegedilap.hu

Szerkesztik: Bene Zoltán (főszerkesztő), Pusztai Virág, Képiró Ágnes, Petró János és Marton Árpád (szerkesztők); Tráser László, Fábián Attila és Szécsi Imre (munkatársak)

Alapítva: 2011. november 6.

A SzegediLapot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság CE/53700-2/2013 számú határozatával vette nyilvántartásba.

Kiadja az Areión Kulturális Egyesület.

 A SzegediLap működését a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.

nea-01.jpg