Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A  J  Á  N  L  Ó 

Művészet-történés: Aki csend és zaj pulzáló váltakozásában, sötét és varsanyi-anna_halkan.jpgvilágos kontrasztjában, éles körvonalak közt él, mint mi legtöbben, bár talán nem is tudatosítjuk, annak e tárlat ajándék: a lassan felívelő, majd tétován elhaló lendület, a vonalak szépségesen fájdalmas, rejtelmes titka, az árnyalat, a halkulás, alig erősödés, a könnyeden átsuhanó pillanat finomsága, a neszező fényben megcsillanó fájdalom és az örömben pislogó fénysugár egymásba játszó harmóniája. Miközben arról mesél: hogy nincs harmónia a világban, hogy a törés és töretés életünkbe szervesül, mégis: titkot rejtő színeibe és formáiba, partikuluszaiba a sejtett-álmodott teljesség beleragyog. – Fabulya Andrea Varsányi Anna kiállítása elé

vekonyodo_vonal__3_.jpg

elsodortido.jpgIrodalom-történés: Bánki Éva kora középkorban játszódó trilógiájának második kötete, az Elsodort idő valószínűsíti, hogy maga a számtalan módon tematizált idő lesz a tervezett regényfolyam hőse. Ez a tematikus elem pedig könnyen lehetővé teszi, hogy ugyanazon a tükrön keresztül vizsgáljuk a kora középkort és a saját korunkat. – Benes Krisztina recenziója

vekonyodo_vonal__3_.jpg

Kultúreset: Mintha az európai építészet mindinkább visszatérne a régvolt pc3a9csi-naphc3a1z_szc3a1sz-jc3a1nos_kicsi-e1507040266680.jpgépítészeti kultúrához, újra használná annak hagyományait, s így egyre több, a természetbe illeszkedő épületet születik. Újszegedi Bioépítészeti Napok címmel éppen 20. alkalommal tartanak országos kiállítást és konferenciát október 10. és 31. között. − Tráser László először a vályog-építkezés újra fölfedezéséről kérdezte Kiss Ernőt, a rendezvény sorozat házigazdáját. (hanganyag)

vekonyodo_vonal__3_.jpg

Kultúreset: Amíg országosan október első hetében tartják az Országos kerek2017.pngKönyvtári Hét rendezvénysorozatát, addig ez Szegeden, a Somogyi-könyvtárban egy egész hónapig tartanak az események. Októberben minden héten az olvasást népszerűsítik a bibliotékában különféle formákban, de mindig ugyanaz a cél, mondja Andóczi Balogh Éva könyvtáros, az intézmény e havi programjáról. Tráser László összeállítása. (hanganyag)

vekonyodo_vonal__3_.jpg

Film-történés: koreai hullám az 1990-es években indult 4.-kep-gong-yoo.jpgkulturális jelenség, amely a dél-koreai kultúra, főképpen a populáris kultúra (filmek, televíziós sorozatok és popzene) külföldi terjeszkedését jelenti. Évekkel ezelőtt elérte Magyarországot is, és lassú víz módjára ezreket sodort és sodor el máig. A koreaiul hallju névre hallgató jelenség globális, a világon mindenütt szedi áldozatait. – Kocsis Katalin írása

vekonyodo_vonal__3_.jpg

Irodalom-történés: Miközben olvastam Czipott György, Légycsapóünnep le--gycsapo--u--nnep-bori--to---ve--gleges.jpgcímű új verskötetét, a felbukkanó egyéb benyomások mellett, szerzőnknek két, tartósan jelen lévő poézisformáló szándékára lettem figyelmes: az egyik az utómodernitás verseléstechnikáját előnyben részesítő elköteleződése volt, míg a másik a szokatlan szóösszetételek iránti fokozott vonzalma. Alapesetben e két, a kötet számára karaktert adó törekvés közül a szokatlanságra törekvés egyfajta megújulásigényre, míg az utómodernitás gyakorlatát továbbéltető, a posztmodern verseléstechnikát csak módjával befogadó költészet pedig ennek az ellenkezőjére utal. A gyanútlan, csupán megszokásból olvasó befogadó első szándékból ezért akár arra is gondolhatna, joggal, ahogy jómagam is tettem, hogy a kötet érdekesebb, izgalmasabb opusai inkább a szokatlanra, s ezáltal a korszerűre törekvés szándékából fognak kirajzani, s hogy a hagyományőrző attitűd funkciója a kötetben inkább ezek friss karakterének a háttérből történő jobb kiemelésére fog szorítkozni. Ám ahogy haladtam előre az olvasásban, rá kellett jönnöm, hogy esetünkben ez nem így van. – Bereti Gábor recenziója Czipott György új kötetéről

vekonyodo_vonal__3_.jpg

Tudomány-történés: Noah Harari, a Jeruzsálemi Héber Egyetem 3797383_5.jpgTörténettudományi Intézetének tanára meglehetősen sötét színekkel rajzolt képet fest legújabb, rendkívül nagy sikerű Homo Deus – a holnap rövid története című kötetében. Művében nem tesz kísérletet a holnap leírására, inkább fölmutatja, milyen fenyegető jelek mutatkoznak már ma a jövőnkre nézve. Kérdései mégis rendkívül gazdag tudás alapján tárják elénk azt a lehetséges holnapot, amely könnyedén meg is valósulhat. − Gyenge Zoltán filozófia professzor Tráser László kérdezte a könyv jövőképéről.

vekonyodo_vonal__3_.jpg

Próza: ...Rajk László (építész) beszél egy dokumentumfilmben a „kérdezés cedulak_szepia.jpgnélküli létről”. Meglepő kifejezés, jóllehet tapasztalom ezt a múltnélküli életet, de mégis meglepő. Régen, többekre hivatkozva azt tanították, ha egy nép elfelejti a múltját – elveszíti a jövőt. Ma ez világméretekben történik. Nem nézünk vissza, előre meg hiába is tennénk, csak jön ránk az Idő…  nem is kérdezünk régiektől, minek? Tán ők sem értették, ami történt velük. – Tráser László cédulái  

vekonyodo_vonal__3_.jpg

Kultúreset: Van egy zenekar, amelyiknél elég lenne a szövegeiből 100_9435.jpgösszevágni párszáz karaktert és mehetne is a szerkesztőségbe. Konkrétan ez a csapat a Pál Utcai Fiúk. Az egykori szigetszentmiklósi garázszenekar 35 év alatt elérte, hogy létezik egy tágabb generáció, akik még mindig stabilan látogatják a koncertjeiket, minden számot kívülről tudnak és hangosan éneklik azokat. – Petró János negyedik kis SZINese
vekonyodo_vonal__3_.jpg

Művészet-történés: „Hosszú az út a láthatótól a láthatatlanig” − ez a bb-megnyito50-149.jpgkijelentés Tarkovszkij Andrej Rubljov című filmjében hangzik el. Kulcsfontosságú. Arra utal, hogy nemcsak a láthatót formázza meg az alkotó ember. Sőt, lehet, hogy egyáltalán nem azt? Hanem a láthatóban kifejeződni, formát ölteni vágyó láthatatlant. Ami eredendően megfoghatatlan. Nem immanens. Ami a transzcendenssel van viszonyban. Teremtés. – Fabulya Andrea Barkos Bea és Simon Miklós kiállításához

vekonyodo_vonal__3_.jpg

Új hang: A tavaszi ártér olajozatlan talicska nyikorgásától volt hangos. novella.jpgNoha már három napja nem esett, az erdei ösvény még mindig igen sarasan kanyargott a fák között. A nap a végéhez közeledett: vörös és arany színekben pompázó sugarai el-elvakították Ciklámen Pétert, amint nagy erőlködések közepette taszigálta talicskáját a dagonyában. Egyszerűbb dolga lett volna, ha ledobja szállítmányát a rekettyésbe, tudta jól, mégis tolta maga előtt a rozsdás tákolmányt. – Mikházy Bence novellája

vekonyodo_vonal__3_.jpg

Művészet-történés: Mindannyian szeretünk nevetni, de a humor nem 6a00d83451675669e200e54f06a3078833-800wi.jpgcsupán az önfeledt jókedvről szól. A humor célja  a szórakoztatás mellett lehet elgondolkodtatás, figyelemfelkeltés is. Összetett érzéseket is kiválthat belőlünk, lehet fanyar, csípős vagy keserű. A humor latinul eredetileg nedvet jelentett, melynek az emberi testben való arányos jelenlététől függött a régi orvosok tanítása szerint az ember testi és szellemi jóléte. Ekként az idők során a szó a jó hangulat jelentést vette fel, a XVIII. században pedig a derültség és szeszély kifejezésére használták. Német felfogás szerint a humor a fenségesnek és az alacsonynak, a szomorúnak és a furcsának az összefoglaló eszméje; számos megjelenési formájában föl is fedezhető ez a kettősség. Vagyis a humoros dolgokban (a humor legjellegzetesebb fajtáinál) valami ellentmondás rejlik, aminek feloldhatatlansága a humor forrása. – Kocsis Katalin írása

 
 
 

A SzegediLap impresszuma

2014.08.21

SzegediLap kulturális és művészeti portál

E-mail: szegedilap@szegedilap.hu

Szerkesztik: Bene Zoltán (főszerkesztő), Pusztai Virág, Képiró Ágnes, Petró János és Marton Árpád (szerkesztők); Tráser László, Fábián Attila és Szécsi Imre (munkatársak)

Alapítva: 2011. november 6.

A SzegediLapot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság CE/53700-2/2013 számú határozatával vette nyilvántartásba.

Kiadja az Areión Kulturális Egyesület.

 A SzegediLap működését a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.

nea-01.jpg