Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A  J  Á  N  L  Ó 

Művészet-történés: Hogyan születik egy vers? Vajon egyszeriben bs.jpgfölbukkan egy kép, amiből azután vers lesz, vagy kemény munkával „vers csiszolódik”? És miként születik egy szobor? Ha úgy vesszük, a kődarab, a fahasáb mélyén rejtekezik, hogy egy művész meglássa és kibontsa? Vagy épp ellenkezőleg: az alkotó maga álmodja meg, majd teremtő erővel rákényszeríti akaratát a kődarabra? Tráser László erről a titokról faggatta Balogh Sándor szegedi szobrászművészt.  A szobor születése (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Kultúreset: Sz. Tóth Gyula (aki annak idején a szegedi JATÉ-n szerzett tanari_notesz10_b1.jpgdiplomát)  immár egy évtizede osztja meg az olvasókkal benyomásait és reflexióit a világ dolgaira. Az általa leírtak voltaképpen mindannyiunk élményei. Hiszen valamennyien találkozunk hasonló helyzetekkel, esetekkel. Sz. Tóth Gyula ugyanis a köznapokról ír, olyan eseményeket idéz föl, amelynek bármelyikünk tanúja lehet, ám koránt sem biztos, hogy a köznapok embere a szerzőhöz hasonló alapossággal végiggondolja, és szélesebb összefüggéseiben is megvizsgálja a tapasztaltakat. – Oláh András recenziója Sz. Tóth Gyula kötetéről
vekonyodo_vonal__3_.jpg
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Kultúreset: A felvilágosodás volt az a kor, melynek jelmondata a emmanuel-swedenborg.jpgkövetkezőképp hangzott: „Merj gondolkodni”! Ez a korszak egy olyan szellemi mozgalom kora volt, ami Angliából indult útnak a XVII. század végén, de Franciaföldön teljesedett ki, és egészen a XIX. század elejéig tartott. A felvilágosodás híres tudósai közül egy azonban nem csak az evilági dolgok törvényszerűségeit akarta megismerni, feltárni, hanem a túlvilágot is. Élete elején még ő is a szokványos, tudományos életpályán mozgott. Csak később alakult másképp a sorsa. – Wilhelm József írása
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Próza: ...annyi nyilvánvaló talán, hogy egy világ-korszak véget ért és cedulak_szepia.jpgvalami új kezdődik. Ma Európában, megszokott fogalmainkkal nem igen tudjuk szabatosan megnevezni sem a mögénk kerülő korszak mibenlétét, sem a szemünk láttára születő új lényegi jellemzőit. Annyi bizonyos viszont, hogy ez a változási folyamat nem zárul le idén és a belátható időben sem. Lehet, az európai „aranykor” ért véget és valami sokkal szigorúbb és keményebb időszak következik keményszívű politikusokkal és nem megengedő módban gondolkodó véleményformálókkal. A társadalmak közötti megosztottság növekszik, a megosztó-elválasztó árkok mélyülnek, csak úgy, mint az egyes csoportok közötti érdekérvényesítő küzdelmek is eldurvulnak. Táser László cédulái
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Kultúreset: A századforduló párválasztására alapvetően a tradicionális 1.kep.jpgházasságok voltak jellemzőek. A múlékony érzelmeket nem tartották megbízható alapnak egy család kialakításához. Akadt azonban néhány, a korabeli kedélyeket felborzoló, rangon alulinak számító kivétel. Ezek közül is külön kiemelkednek a muzsikus cigányokkal szerelembe esett úri hölgyek történetei. – Lepahin-Papp Tímea írása 
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Művészet-történés: Sokak szerint az alkotó ember munka közben talán meghivo-sonkodi-rita1.jpgnem is a földön jár, hanem egy másik világban, ahol más törvények parancsolnak, ám ettől nem lesz könnyebb feladata. Valamit meg kell mutatnia magából, szemérem nélkül kitárulkozni: ilyen vagyok, itt állok előttetek – mást nem tehetek. Sonkodi Rita szegedi festőművész is a titkot mondja el a mikrofon előtt, ami valójában nem is titok, hiszen oly egyszerű: ő csak fogja magát, lemegy a műterembe és fest. – Sonkodi Ritával makói, Fertődtől a Loire-ig című tárlata kapcsán beszélgetett Tráser László (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: Szép hagyomány a felsőoktatásban az emlékezés a tudós tanárokra, akik különösen nagy hatással voltak tablasz.jpgtanítványaikra és azok neveltjeire. Egy-egy korszakos mester emlékét megőrizni akár több nemzedék számára is hasznos lehet. Szontágh Ferenc szülész-nőgyógyász professzor a kivételes orvos-tanárok közé tartozott, aki rajta hagyta kéznyomát a szegedi női klinikán és valóban több nemzedéknek szolgált szakmai-emberi útravalóval. Tanítványai és tisztelői megalapították a Szontágh Ferenc Asztaltársaságot, amiről Annus János megyei szülész főorvost kérdezte Tráser László.  Szontágh Ferenc Asztaltársaság (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Próza: Úgy tűnt, a sűrű hóval együtt hullott ránk az este. Ahogy 3mandarin.jpgvastagodott a fehér paplan a ház előtti járdán, egyre halványult a fény, mintha korommal kennék be az ablakainkat. De anyám csak nevetett: lesz itt mindjárt olyan világosság, hogy még az angyalok is táncra pördülnek, és már fordult is ki a konyhába, hogy ellenőrizze, ég-e gáz lángja a töltött káposzta alatt, elég piros-e a halászlé, kell-e még só a pörköltbe. – Bátyi Zoltán novellája
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Emlékezés: ...Mi volt a szerepe Komócsinnak, mit intézett, mit nem – a km.jpgtengernyi akta mögé ki lát, és minek is tenné…?  Tény, hogy lakótelepek épültek Szegeden, a megyében, nagyipari cégek jöttek létre, gazdasági pezsgés volt a térségben, voltak gyárak, volt munka a képzetleneknek is  – azonban a szellemi-kulturális élet árnyékba vonult. Kristó Gyula akadémikus írta meg az asztalfióknak: a belső utasítás szerint nem tudós történész tanárokat kellett képezni az egyetemen, hanem jó agitátorokat… – Tráser László írása
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: Laktanyaváros – Jagos István Róbert verse
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Próza: A két fiú a tér sarkán lévő padon ült, és mereven figyelte a szemközti dohánybolt ajtaját. Olyan tizenöt-tizenhat év körüliek voltak. Fésületlenek és pattanásos arcúak. Olykor ráemelték tekintetüket, trafik.jpgvégigmustrálták az előttük elvonuló lányokat, némelyiknek még utána is füttyentettek arra várva, hátha visszaszól, de aztán gyorsan visszatért a tekintetük a fóliával gondosan lefedett trafikajtóra. Most az volt a fontosabb, sőt a legfontosabb. Már egy hete figyelték a ki-bejáró vásárlókat, meg a két eladót, ki mikor érkezik, mikor megy el, milyen szatyrot, vagy táskát visz magával. Mindent tudni akartak róluk. No, meg a rendőrről is, aki néha bekukkantott hozzájuk. Ő nyilván nem vásárló, mert még sose látták dohányozni. Azt is megfigyelték, hogy csak ez az őrmester jár be hozzájuk. Amikor nem ő van szolgálatban, egész nap nem lehet egyenruhást látni a környéken. Ezt biztosan megfizetik, hogy vigyázzon rájuk. Hát persze, mert szinte minden nap lehet olvasni az újságban a hírt, hol, milyen trafikot raboltak ki, kit öltek meg, vagy vertek nyomorékká a néhány ezer forintos bevételért. A tévében még meg is mutatják a tettest, amint vezetőszáron kísérik a rendőrök. – T. Ágoston László novellája
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: ­Kapui Ágota: Préda, Hordalék
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Kultúreset: Egy új külsejű magyar kártya lapjait a néphagyomány rozsa-sandor.jpgleghíresebb betyáralakjai díszítik, a gyergyóalfalvi képzőművész, Vargyas Ildikó képzőművész alkotásai. A legendák szerint a betyár nem egyszerűen rabló, hanem magányos hős, aki egymagában vagy néhány társával együtt az egész Világ ellen lázad, bünteti a kegyetlen hatalmasokat és gazdagokat, egyben segíti a megalázott szegényeket – írja Kürtössy Péter: Betyárkártya című könyvének ajánlójában Andrásfalvy Bertalan néprajztudós. – BetyárkártyaTráser László interjúja a betyárkártyáról Vargyas Ildikóval és férjével. (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: Az iskolában régen még úgy tanultuk és ez máig hangya.jpgsem változott: tanulni, öröklött magatartását célszerűen megválasztani és eszközt használni a magasan fejlett emlősök képesek. Olyan parányi rovarok, mint a hangyák szóba sem kerültek. Azonban két fiatal biológus, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének kutatói, Lőrinci Gábor és Maák István a hangyákat tanulmányozva meglepő eredményekre jutott, melyeket rangos nemzetközi szakmai folyóiratban közöltek. Tráser László kérdezte a kutatókat. – Hangyaintelligencia (hanganyag)  
vekonyodo_vonal__3_.jpg
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: Az Árpád-házi királyok történetének föltárása, noha arpad_opusztaszer.jpgszámos monográfia látott már napvilágot róluk, távolról sem fejeződött be, nem zárult le, hiszen az újabb és újabb fölmerülő kérdések további kutatómunkát kívánnak, jóllehet évszázadok óta folyik a munka. A legendás Árpád-ház történetét földolgozták történelmi regényekben, drámákban, sőt a mindmáig legsikeresebb magyar rockopera is innen veszi témáját. Nehéz feladat a magyar királyok históriáját kibogozni − derül ki Szabados Györgynek, a Szegedi Tudományegyetem történészének szavaiból, akit Tráser László elsőként arról kérdezett, miért ez a nagy bizonytalanság éppen az Árpád-házi királyok esetében? Rejtélyes királyaink (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Tudomány-történés: A Szegedi Tudományegyetem részvételével alakul horizon2020.jpgmeg a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ. Az Európai Uniós Horizont 2020 keretprogram Teaming pályázatán több mint 15 milliárd Forint támogatást elnyert projekt olyan orvosbiológiai kutatásokra koncentrál, amelyek a nem járványszerűen terjedő, de tömegeket érintő népbetegségekkel foglalkoznak, így például a rák, a magas vérnyomás, a reuma és a cukorbetegség. A pályázati projektről Tráser Lászlónak professzor dr. Bari Ferenc, az ÁOK dékánja nyilatkozott. – Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ. Beszélgetés Dr. Bari Ferenccel (hanganyag)
vekonyodo_vonal__3_.jpg
Vers: haláltánc – Szekeres Sándor Gábor verse
 

A SzegediLap impresszuma

2014.08.21

SzegediLap kulturális és művészeti portál

E-mail: szegedilap@szegedilap.hu

Szerkesztik: Bene Zoltán (főszerkesztő), Pusztai Virág, Képiró Ágnes, Petró János és Marton Árpád (szerkesztők); Tráser László, Fábián Attila és Szécsi Imre (munkatársak)

Alapítva: 2011. november 6.

A SzegediLapot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság CE/53700-2/2013 számú határozatával vette nyilvántartásba.

Kiadja az Areión Kulturális Egyesület.

 A SzegediLap működését a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.

nea-01.jpg