Marton Árpád
Alpesi Alhambra
Megörökítésre ez a koncert elsősorban műsorválasztása okán méltó. Részint a ritkán hallható különlegességek, részint a kényes ízlésű ínyencekre és a fogyaszthatóságra egyaránt tekintettel lévő, nagyvonalú válogatás miatt.
Olivia Herediában mintha kettős identitása – chilei eredete, svájci neveltetése – viaskodna még. A pályája elején járó énekesnő szép, bársonyos és széles amplitúdójú mezzoszopránja egyelőre nem fedi fel előttünk e hang sejthető nagyságát, dívaságra predesztináltságát. Mintha luzerni Orfeója megdermesztené még kissé a benne lakozó Carment. Xavier Montsalvatge Öt néger dala elbírna kicsit több tüzet, a délszaki ruhakölteményhez szabott hangi kacérságot. Csak a Kodály-dalirodalommal fricskázó Ligeti-Arany dalokban látszik átbillenni a mérleg (Az ördög elvitte a fináncot című dal előadását kizárólag idegen ajkú énekesek számára engedélyezném, kivált, ha villogó szemű, huncut kreolok).
Andreas Betschart líraian intonált, bravúros Hidas-tétele (Tétel zongorára és harsonára) valódi Konzertstück, amelyet szenvedélyes versenytétellé avat Marosvári Dorottya pezsgő tónusa és a két művész egymásra koncentráló, fölényes muzikalitása. Egzotikus Brahms két daltriójának harsonás változata. Az eredetileg brácsával elképzelt darabok (Zwei Gesänge Op. 91) megszólaltatásának legnagyobb kockázata, hogy a szerenádnak, bölcsődalnak álcázott triókettős voltaképp végletekig kifinomult bécsi kamarazene, amely abban a percben felhígul, feszültségét veszti, ha csak az egyik szólam is előtérbe lép. Ezek bizony nem énekszámok kísérettel. A műfaj csapdája tehát, ha az első dalban párszor meg-megtörtek az ívek. Számomra a zenei csúcspont Ligeti Öt zongoradarabja a négykezesező férj-feleség precíz, mégis ihletett, összenőtt duójában. Humor, pontosság, tonális kiteljesedés, stílusismeret és – mindezek mellé – a játék öröme sugárzik a remek érzékkel kiválasztott füzérből. A Chick Corea átdolgozásában felhangzó spanyol örökzöldek – Szlovják István jazztanulmányait is kamatoztatván – egy jam session oldottságával lobognak Baumhorn Lipót szegedi Alhambrájában.
Marosvári Dorottya, Szlovják István,
Olivia Heredia, Andreas Betschart
Marosvári Dorottya Szegedről elszármazott művészünk. Öröm látni, hogy választott hazájában vérbeli zenei műhelyt alakított ki maga körül. Vajha tehetségeink itthon boldogulnának!
(Zenei utazás. Olivia Heredia, Andreas Betschart, Marosvári Dorottya és Szlovják István kamarakoncertje a szegedi Új Zsinagógában, 2013. július 21.)
Marton Árpád a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán (1994) és a Szegedi Hittudományi Főiskolán (1995) végzett. 1992-től 2001-ig a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójának szerkesztője, majd szerkesztő-rendezője. 1998 és 2002 között több színházi produkció vetített látványterveit készítette el (Kajak-Kenu VB gálája a Szegedi Szabadtéri Játékokon, Anna Karenina a Kisvárdai Várszínházban, majd a Ferencvárosi Nyári Játékokon). 2001-től tárcái és cikkei jelennek meg a Délmagyarország, a Szegedi Élet és az Új Ember című lapokban. 2003 óta állandó szerzője a Szegedtől Szegedig antológiának. 2005-től számos kulturális eseményt szervezett a Móra Ferenc Múzeum közművelődési munkatársaként, köztük az első szegedi Múzeumok Éjszakáját. 2004-től alapító munkatárs a Magyar Katolikus Rádióban (szerkesztő – Zenei Kincsestár, A vasárnap muzsikusa; műsorvezető – Szépség-Szalon); számos kulturális és portréműsort készített, 1000-nél több zenei műsora között a Mozart teljes életművét bemutató, Mozart-galaxis című, rádiótörténeti jelentőségű sorozattal. 2001 és 2006 között tagja volt a H.S.D. Magyar Rendezők Társaságának, 2006 óta a MAKÚSZ Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének valamint a Szegedi Írók Társaságának. Könyvei: Musical Kalauz. (Móra, Bp. 1998); „Ő muzsikál rajtam keresztül” – beszélgetés Rév Lívia zongoraművésszel (Kairosz, Bp. 2007); „Hazavár az Isten” – beszélgetés P. Nemeshegyi Péter dogmatikaprofesszorral (Kairosz, Bp. 2008); „A művész Isten szolgája” – beszélgetés Tokody Ilona operaénekessel (Kairosz, Bp. 2008); A felettes Mi – kulturális és médiaetika egyetemi tankönyv (Gerhardus Kiadó, Szeged, 2009); A Mozart-galaxis (Gerhardus Kiadó, Szeged, 2009).
A szerző írásai korábban a SzegediLapon: A Madách Szníház fantomja...; Libaleárazás, dámabutik, pipipiac; 7 kérdés Herczeg Tamáshoz és Harangozó Gyulához; Szeged Tabánja; Tápai színvázlat; Ha szabad maradok!; Negyedik este Boldog Elréddel; 7 kérdés Fekete Gizihez; Graciőz gráciák; Költészetnapi variációk; A nyomra-vezető; Az én pálymunkám; Tűzben égők; Trio D'Arco Angelico; Hódolat lovaknak s lovasaiknak; Így vigalom, úgy unalom; Jézusmária!; Viva la opera!; Parasztvakítás; Hegyén-hátán lakodalom; Debil és fád; „Színház! Pompázó hazugság”; Nagy Anikó életmű-albuma, szegedi szerző művészportréjával; A gép öl, a lélek éltet (Tóth Pálról); A szólásszabadság határai; A cirkusz metafizikája; Krisztus négy megkísértése; Chopin