Wilhelm József
Kerekded
Elgyengülő színekbe rezdül az ősz,
a Nap langymelegben bölcsít,
még soha nem volt
kitisztultabb tekintete a létnek,
csemegézve fürkész!
szemében huncut öröm,
rivaldafényéből fakad
halványodó árnyékom.
A vég az utolsókat csámcsogja
önmagából és belőlem,
az átgondolatlan görcsösség
együgyűvé löttyen,
önmagába kanyarodva bezárul
a felfoghatatlan,
és kezdetté virul
az ezerarcú harmatcseppbe
való olvadás.
Wilhelm József a németországi Tübingenben született, különféle, többek között magyar, német, horvát, szlovák és miegymás génekkel kezelt ősök örököseként az 1970-es esztendőben. A Bácska Doroszló nevű falujában él. Történelemre okítja diákjait, ezen felül a művelődést szervezné olykor. Az írás élete kedves, de nem meghatározó része. Verseit, prózáit lapunk mellett a Kilátó, a Napút, a Sikoly, a Képes Ifjúság, a 7 Nap, a Családi Kör és a Dunatáj közölte, valamint a Kartc Irodalmi és Művészeti Online Folyóirat. A Szeged effekt 2 antológia szerzője.
A szerző írásai korábban a SzegediLapon: A villámháború tervének fejlődése...; Képlékenység; Az első világháború kitöréséhez vezető út; Az Örökszobáról; A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái; Menni vagy nem lenni; Elhagyott othonok; A lét cuppantása; 2 vers; A fejedelem, aki...; Frázispufogtató kor; A szülőföldtelenség felé; Apránként a meghittség felé; Az örömmámorért mindent; Processzió; A diktatúrák jellemzői; Végletek; Hász Róbert regényéről; Égi bolondozás; Egy modernkori babona...; Az édenkert peremén; Kedveske vers; A milánói edictum; Séta; A nagyvárosok mint az emberiség...; Vass Tibor kötetéről; Tél; Várakozásban; Teremtett világ; A valóság hanyatlása; Hiszek; A modern háborúk; Támaszpont...; Elakadva; Módhatározó; Hogyan gyártanak tervszerűen szemetet...?; Ádvent; Hivatásos lelki barátok