Wilhelm József
Elhagyott otthonok
Ereklyék:
vonzerő nélkül,
foltosan, kopottan,
belevesznek a gaz felverte tájba,
csak a rémülettől elnyújtott csend
ül körülöttük,
utánozhatatlanul,
szelídé nemesülve
az ágbogok közt megbúvó fényben,
őrzi a valamikori áhítatot,
szerencsés túlélőkre, megérőkre várva,
ősi lelkek,
imamormolások,
csodás gyógyulások,
újszülöttek
villannak elő a hit időmélyéből,
rendezett sorokban állnak az angyali harsonások,
a jelre várva,
hogy e házakban az emberek
bizalomtól felfénylő szemekkel újra összesúgjanak,
és megkezdődjön
a lét kegyhellyé alakítása.
Wilhelm József a németországi Tübingenben született, különféle, többek között magyar, német, horvát, szlovák és miegymás génekkel kezelt ősök örököseként az 1970-es esztendőben. A Bácska Doroszló nevű falujában él. Történelemre okítja diákjait, ezen felül a művelődést szervezné olykor. Az írás élete kedves, de nem meghatározó része. Verseit, prózáit lapunk mellett a Kilátó, a Napút, a Sikoly, a Képes Ifjúság, a 7 Nap, a Családi Kör és a Dunatáj közölte, valamint a Kartc Irodalmi és Művészeti Online Folyóirat. A Szeged effekt 2 antológia szerzője.
A szerző írásai korábban a SzegediLapon: A lét cuppantása; 2 vers; A fejedelem, aki...; Frázispufogtató kor; A szülőföldtelenség felé; Apránként a meghittség felé; Az örömmámorért mindent; Processzió; A diktatúrák jellemzői; Végletek; Hász Róbert regényéről; Égi bolondozás; Egy modernkori babona...; Az édenkert peremén; Kedveske vers; A milánói edictum; Séta; A nagyvárosok mint az emberiség...; Vass Tibor kötetéről; Tél; Várakozásban; Teremtett világ; A valóság hanyatlása; Hiszek; A modern háborúk; Támaszpont...; Elakadva; Módhatározó; Hogyan gyártanak tervszerűen szemetet...?; Ádvent; Hivatásos lelki barátok