Wilhelm József
Égi bolondozás
Mozdulataim lágyan játszadoznak szemcsillogásod moccanásában,
bár a köztünk lévő láthatatlan ívet az idő egyre csak csonkolja,
nem mímeljük a szárnytalanságot,
vele élünk,
mégis hófehér szavakat mormolunk alázattal,
és amit nem tudunk kimondani,
amit csak remegés-töredékekkel mondunk el egymásnak,
azt már rég a szívünkbe balzsamoztuk,
közben boszorkánykezek között nyűglődik a táj,
szinte büntetésként ülnek a koromszínű felhők a fejünk fölött,
visszarántanak konokul,
kiragadnak az örömkönnycseppek fényjátékából,
takargatni kellene ilyenkor a világot!
annyira merészen silány!
embertelen!
a készülődő torzulás sulyosul,
hirtelen előbukkan a végtelen csillagőrület
és körénksokszorozódik,
kitisztult az ég,
te a tenyerem lettél,
én a combod,
valahol fölöttünk
beavató szikra-szirmok fakadnak.
Wilhelm József a németországi Tübingenben született, különféle, többek között magyar, német, horvát, szlovák és miegymás génekkel kezelt ősök örököseként az 1970-es esztendőben. A Bácska Doroszló nevű falujában él. Történelemre okítja diákjait, ezen felül a művelődést szervezné olykor. Az írás élete kedves, de nem meghatározó része. Verseit, prózáit lapunk mellett a Kilátó, a Napút, a Sikoly, a Képes Ifjúság, a 7 Nap, a Családi Kör és a Dunatáj közölte, valamint a Kartc Irodalmi és Művészeti Online Folyóirat. A Szeged effekt 2 antológia szerzője.
A szerző írásai korábban a SzegediLapon: Egy modernkori babona...; Az édenkert peremén; Kedveske vers; A milánói edictum; Séta; A nagyvárosok mint az emberiség...; Vass Tibor kötetéről; Tél; Várakozásban; Teremtett világ; A valóság hanyatlása; Hiszek; A modern háborúk; Támaszpont...; Elakadva; Módhatározó; Hogyan gyártanak tervszerűen szemetet...?; Ádvent; Hivatásos lelki barátok