Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Radnai István

Szavakból kötve

 

üvegszárnyú virág vércseppekre száll

s mint magzat éled mintha csírát bontana

hajadról a szobán átsiklik az alkony

emlékezve síró hajnalára

 

siratva az anyaöl védett melegét

s tudva inkább sejtve idekint mi vár

 

hát vigaszul csokorral állít be a mai nap

édesítve a keserű életet marcipán

cukormáz vonja be a délutánt

kávéval ébreszt az uzsonna

 

szétterül szirmával csábít

kolibri üzenetek a légen szállva

emelnek magukkal a virtuális magasságba

magadra nézel s látod fiatalon

 

 
radnaii.jpg
Radnai István költő, író, 1939-ben született. Budapest és Szeged között osztja meg az életét. Eddig 6 kötete jelent meg. Tagja a Magyar Írószövetségnek és a Szegedi Írók Társaságának, a Vörösmarty Társaságnak, a Kölcsey Egyesületnek és más irodalmi társaságoknak. Korábban az Alföld, a Jelenkor, az Életünk. Újabban többek közt a Tiszatáj, az Agria, a  PoLíSz, a Napút, a Műhely, a Pannon Tükör, a Búvópatak és az Aracs közli verseit, novelláit.