Paulovics Tamás
Olvasó nő
Bronz nő a könyvtár előtt egy padon, a téren,
Regénnyel bronz kezében
Ruhája fodra szoborrá merevedett,
A hosszú elomló szoknya
Az ezerkilencszáz-tizenhármas év divatja lehetett.
Olvasott egy érzelgős, szerelmes regényt.
A férje körorvos, vagy aljegyző talán.
Két gyermekére a mártélyi cselédlány
Vigyáz a tér túlsó oldalán.
Két év suhan és néhány nap, a férje, ki körorvos
Elesik Galíciában ezerkilencszáz- tizenöt kora nyarán.
A nő már nem olvas többé szerelmes regényt.
Pénztáros lesz egy postahivatalban.
Gyermekeinek főzi a szegényes vacsorát,
mossa rájuk a kopottas ruhát.
Bronz nő a téren, bronz könyv kezében.
Élete regénnyé vált az időtlen térben.
(2013)
Józsa Lajos: Olvasó nő című szobra a Szentes Városi Könyvtár előtt
Fiatalság
Tizennyolc évesen csodás volt
átúszni a folyót előrenyújtott
kezeimben néhány szem szederrel
a szomszédlányoknak hoztam
idősebbek voltak két-három évvel
nagynénémékkel szedték a szedret.
Amikorra visszatértem a túlsó partról
le is szedtek már nyolc vederrel.
(2013)
Paulovics Tamás Szentesen él, úszóedző és irodalombarát, verskedvelő és -mondó, aki olykor versírásra adja a fejét.