Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bíró Tímea

Leltár

Végső elkeseredésében

újra istent kutatta

az égen.

Vakolatként hullott

a szemébe.

 

Angyali

május ellenére

karácsonyi dalt

hallgatva

aludtam el

nagy nehezen

olyan mélyre

álmodtam a létet,

hogy nem riadtam fel,

amikor anyám

kisikoltotta magából

az életet

a spajzban megrepedtek

a karácsonyfadíszek

a halál beállta

háromóranegyven

 

Cél

megmártotta szárnyait

a férfi testében

kapálózó lábait

maga alá húzta

behunyta szemét

és azt kívánta

szakadjon le az ég

ne kelljen felszállnia

többé

 

Parancsolat

akkor engedelmeskedett

férfinak

először és utoljára

 

az anyja

nyakán

a férfi keze

és azt mondta

megfojtja

ha megmozdul

nézte az anyja

vörösödő arcát

nem mozdult

levegőt se mert venni

együtt fulldokolt

az anyjával

a lábához támasztott

bekötött zsákban

csirkék kapálóztak

majd kiszakadt

a begyük

az udvarnyi oxigén

csak soványodott

megfagytak benne

a könnycseppek

engedelmeskedett

először és utoljára

 

belefulladt valami

ami szükségszerű

az élethez

 

 

bt.jpgBíró Tímea 1989. december 17-én született a vajdasági Szabadkán. Csantavéren nőtt fel, jelenleg Szabadkán él. Az újvidéki Filozófiai Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom szakán fejezte be tanulmányaimat 2013-ban. 2013 szeptembere óta a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának súgója és ügyelője, de rendezőasszisztensként is kipróbálhatta magát. Külső munkatársként tudósít a Magyar Szó napilap egyik mellékletének, a Képes Ifjúságnak, valamint a Családi Kör hetilapnak. A Szab-way Színházi Szervezeten belül művészeti titkárként és közönségszervezőként tevékenykedik. Publikált a Sikoly, a Híd, a zEtna, az Ex-Symposion, valamint a Műhely folyóiratokban.

A szerző írásai korábban a SzegediLapon: 3 versKét vers