SzegediLap

...A mai, fejlett polgári demokráciák többségében tetten érhetők a katonai eszközöket nélkülöző, rejtőzködő, arc nélküli diktatúrák. Céljukat az ilyen láthatatlan parancsuralmi rendszerek a pszichológia vívmányainak tudatos és precíz alkalmazásával érik el.  Bár filmek sokasága foglalkozik e témával – például a Mátrix – sokan nem látják az ilyen soft-diktatúrák szövevényeit. Pontosan ettől félelmetesek ezen önkényuralmak, és ettől olyan sikeresek is: jól működő demokráciáknak tűnnek, az elnyomás mintegy „fű alatti”, észrevétlen.  A látszólagos jólét által, azt mint eszközt használva sorvasztanak, az ellenállás lehetőségét csírába fojtják a tömegmanipuláció és az oktatás sajátos gyakorlata révén. A másik jelentős, az önkényuralmukat biztosító eszközük a közbeszéd irányítása. Ezekben az országokban a tömegek szókincse és nyelvtani rendszere George Orwell 1984 című regényének újbeszél nyelvéhez hasonlóan csökevényesedik, azaz olyan lecsupaszított nyelvvé alakul, amelyben már csak alapfokon, az elemi közlés szintjén képesek kommunikálni és némelyest érteni is egymást az emberek. A beszéd silányulásával párhuzamosan a gondolkodás is satnyul, ez pedig a soft-diktatúrák erősödését, manipulációs lehetőségeinek kiszélesedését segíti elő. – Wilhelm József írása 

A közelmúltban végzett szegedi latintanárnő, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem doktorandusz hallgatója, Vámos Hanna és munkatársa fejtette meg Kazinczy Ferenc barátjának, a szabadkőműves Pálóczi Horváth Ádám, kétszáz év előtt élt költőnek többszörösen kódolt latin nyelvű naplószövegét. Az írás a szabadkőművesek képzelt nagymestereit taglalja, méghozzá szórakoztató módon – ám a megfejtéshez vezető munka ettől még kőkemény... – Tráser László beszélgetése 

A „nocebo" szót a múlt század 60-as évei óta ismerik. Míg a placebo szó szó szerinti jelentése: „tetszeni fogok", addig a nocebo jelentése: „ártani fogok", pontosabban megfogalmazva a placebo hatás alapja a pozitív elvárás, a pozitív hozzáállás a kezelés eredményességéhez, és ennek a fordítottja a nocebo hatás, ami a gyógyítás hatékonyságát kérdőjelezi meg, vagy úgy, hogy felnagyítja a gyógyszerek mellékhatásait és valódi rosszullét tüneteket gerjeszt, vagy úgy hogy bizalmatlanul kezeli magát a gyógymódot, az orvost, aminek következtében a gyógyhatás hatékonysága csökken. − Wilhelm József írása 

Baradnay Gyula sebész, címzetes egyetemi tanár vált idén Szeged díszpolgárává. Ezt követően a hagyomány szerint örökbefogadott egy könyvet a Somogyi-könyvtárban. Az örökbefogadott könyv a Differenciáldiagnosztikai kalauz, melynek szerkesztői Szarvas Ferenc, Lonovics János és Vécsei László orvosprofesszorok. Az orvosi szakkönyvnek tavaly jelent meg ötödik, bővített kiadása. – Tráser László az ünnepelttel és megjelent évfolyamtáraival, köztük a könyv egyik szerkesztőjével beszélgetett. 

Ezeréves államiságunk. Szent István állama. Megszokott kifejezések, így tanultuk az iskolában, legföljebb nem Szent Istvánként, „csak” I. Istvánként, vagy pőrén: István királyként (elvégre nálunk gyakran változnak a nevek, elnevezések). Az ezeréves államiság azonban egy ideje viszonylag sztenderd szókapcsolat. Ám az idők változnak, s most ez is megkérdőjeleződött. Igaz, nem csak a miénk, magyaroké... – Tráser László a történészek között folyó „államtalanítási-vitáról” Szabados Györgyöt, a SZTE oktatóját kérdezte. 

A keresztény egyház az idén ünnepli annak a rendeletnek az 1700. évfordulóját, amely anno biztosította a Római Birodalmon belül a felekezet egyenjogúságát a többi hivatalos vallással, azaz „bevett” vallássá tette a kereszténységet. (…) A Római Birodalomban a kereszténység terjedése fokozatosan ment végbe, de ahol meggyökeresedett, ott többnyire kiirthatatlanná vált, a keresztényüldözések ellenére is. Maga a keresztényüldözés változó formában volt jelen a mindennapokban, hol fellángolt, hol csillapodott, a császárság aktuális politikai helyzetétől, a császárok személyes beállítottságától függően. Az első keresztényüldözés Néró császár idejében folyt, de Traianus császár már korlátozta a keresztények elleni vádemelést, és ezt Hadrianus csak tovább szigorította. Később változott a helyzet, Marcus Aurelius megengedte a keresztényüldözést, Decius császár pedig nyíltan fellépett a keresztények ellen. Az üldözések ellenére a keresztények száma fokozatosan növekedett. Különféle becslések alapján a számuk a következőképpen alakulhatott: az I. század végén tízezren, a II. század végén százezren, a III. század végén már kétmilliónyian lehettek. – Wilhelm József a milánói edictumról 

Máté-Tóth András professzor, a szegedi egyetem Vallástudományi Intézete igazgatója egy közelmúltbeli beszélgetésben a valláskutatót a légtornászhoz hasonlította. Tráser László arra kérte a kutatót, fejtse ki ezt a párhuzamot. Mint hallhatjuk, Máté-Tóth András valójában mélyebb és messzebb terjedő gondolatokat érint a hasonlat kibontásakor. 

A közelmúltban mutatták be a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában Bibó István munkáinak Centenáriumi sorozatát, a szerző születésének 100. évfordulója alkalmából. A 12 kötetes gyűjtemény először ad alkalmat arra, hogy a szerző jószerével teljes életművét tanulmányozhassuk, gondolatait maradéktalanul megismerjük. Tráser László először ifj. Bibó Istvánt kérdezte, majd a Centenáriumi sorozat szerkesztőjét, Dénes Iván Zoltán professzort. 

„A negyvennyolcas törvények egyértelműen nemzeti társadalmat hoznak létre” – A százhatvanöt évvel ezelőtti nap, 1848. március 15-e Magyarország és a magyar nemzet újkori történelmének egyik legfontosabb, szimbolikus dátuma. A forradalom és szabadságharc kezdő időpontja egyik legfelemelőbb nemzeti ünnepünk. A forralom évfordulójához közeledve Tráser László Dr. Marjanucz László történészt, az SZTE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszékének tanszékvezető docensét kérdezte. 

A demográfusok állításai szerint a most folyó évtizedben kerül sor arra, hogy a világ lakosságának fele már városokban él majd. Hogy ez az emberiség fejlődése szempontjából kedvező vagy kedvezőtlen, azt az elkövetkező évszázadok fogják megválaszolni, ha addig meg nem fordul az ember önpusztító tevékenysége, mert egyes tudósok a túlvárosiasodás következményeiként ezt a lehetőséget is fenntartják. Bár már az ókorban is léteztek városok, ezek azonban többnyire csak katonai és közigazgatási központok voltak, míg a mai, a modern városok gyökerei inkább a középkori városokig vezethetők vissza. Mikor, hogyan és miért keletkeztek a középkori városok, és mi tette őket különlegessé, értékessé? Mitől működtek jobban, mint a mai megapoliszok? – Wilhelm József írása