SzegediLap

Közel félezer év telt el azóta, hogy Luther Márton és követői elindították azt a szellemi áramlatot, amely máig ható változásokat hozott Európa, majd a világ vallási (és világi) életében. A kezdet rendkívüli eseményeinek máig élő tanúi hatalmas méretű könyvóriások, melyeket a világ minden részén számon tartanak. Szegeden a Somogyi-könyvtárban néhány napra az asztalra kerültek, bárki számára láthatóvá váltak. – Kalauzunk Takó Edit könyvtáros, kérdező Tráser László. (hanganyag)

Idejöttetek, pusztítottatok. Most állítsátok helyre a rombolást! – így indokolta a szovjet hatalom azt, hogy magyar hadifoglyokat – mintegy félmillió férfit – rettenetes, embertelen körülmények között kényszermunkatáborokban dolgoztatott. Róluk alig beszéltek évtizedeken keresztül idehaza, de rabtartóik úgyszintén hallgattak. Jóllehet egyre több visszaemlékezés jelenik meg a hadifoglyoktól, ennek ellenére történetük egy elsüllyedt kontinens, melyet természetesen a politika ural. – Pihurik Judit, a SZTE Bölcsész Karának adjunktusa, a téma avatott szakértője beszélt a hadifoglyok sorsáról Tráser Lászlónak.  (hanganyag)

A magyarországi egyetemek közül továbbra is a Szegedi Tudományegyetem áll a legelőkelőbb helyen a brit Quacquarelli Symonds (QS) cég World University Rankings listáján: az SZTE az előkelő 551-600. helyezést foglalja el a 2014/2015 évi rangsorban. Ugyanennek a cégnek a tudományterületi toplistáján az SZTE BTK a világ összes egyetemeinek bölcsészkarai közül a 181. A londoni alapítású vállalat ez év szeptember 16-án Prágában tette közzé 2014/2015-ös toplistáját, mely a világ 800 legjobb egyetemét veszi számba. – A Szegedi Tudományegyetemnek a QS World University Rankings listáin elfoglalt helyezéseit Pál József, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese ismertette Tráser László mikrofonja előtt. 

A múlt tisztázása, kibeszélése segít a jelent jobban megérteni, sőt megválaszolja kérdéseinket – jelentette ki Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, az ateista pártállamot taglaló szeptember eleji szegedi konferencián. A Gál Ferenc Hittudományi Főiskola adott otthont a tanácskozásnak, melynek megnyitóját Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök tartotta. Mások mellett előadott a konferencián Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, aki Profán töprengések – „a kereszténység és a marxizmus [kommunizmus] rangon aluli házasságáról címmel fejtette ki gondolatait. – Tráser László most következő felvételén először a témamegjelölést magyarázza a szakértő. 

Babilon folyói mellől a Tisza partjáig –  zsidók és magyar zsidók címmel írt könyvet Varga Papi László, amelyben bemutatja a hazai zsidóság történetét, valamint a két Lőw, apa és fia, Lőw Lipót és Lőw Immánuel szegedi főrabbik munkásságát. Térben és időben látszólag igen távol folynak a bibliai Babilon vizei a Tisza vizétől, valójában azonban mégis van köztük kapocs, éppen ama nép által, melynek fiai eljöttek Szegedre. A könyv kiadását támogatta a MASZIHISZ, és Szeged városa is. – A szerzővel Tráser László beszélgetett. (hanganyag) 

A Schlieffen-terv elsődleges célja a hosszantartó és felőrlő háború elkerülése volt, hogy ennek milyen történelmi előzményei voltak, arra még később visszatérek, idővel azonban, a terv kidolgozása közben, más célok, háttér-motivációk is kialakultak a terv kidolgozásával párhuzamosan, amelyek erősítették a blitzkriegbe vetett hitet. Az egyik ilyen cél a háború pszichológiai vonatkozása, pontosabban a tömegek megszólítása volt, azaz annak elérése, hogy megnyerjék az embereket egy háború elindításához. – Wilhelm József esszéje 

Milliós katonatömegek vettek részt magyar részről az első világháborúban, az elesettek pedig kettős veszteséget jelentettek: egyrészt önmagukban, másrészt a hiányuk által, amely a népesség „újratermelésében” okozott gondot. – Tráser László Kocsis-Nagy Zsoltot, a Központi Statisztikai Hivatal szegedi hivatalvezetőjét arra kérte, ismertesse a háború demográfiai hatását a KSH most megjelent, A Nagy Háború című tanulmánya alapján, amelynek szerzői a szegedi főosztály munkatársai. (hanganyag) 

A XVIII. században megindult iparosodás egyre szédületesebb tempót vett fel a XIX.-XX. század fordulóján. Ezzel egy időben megindult az egyház befolyásának csökkenése az államra, társadalomra, gazdaságra. Ez az intézmény ekkoriban inkább visszahúzó erőt fejtett ki, így ennek a gátnak a megszűnése érezhetően hatott az emberi ideológiák sokszínű kiszélesedésére, szétágazására, ám ugyanúgy erőteljes lökést hozott az új tudományos-technikai vívmányok kiötlésében, a művészeti irányzatok kibontakozásában. Európa lett a világ közepe. – Wilhelm József írása 

Képek a szegedi zsidóság múltjából címmel jelent meg Apró Ferenc helytörténész legújabb várostörténeti kötete. A szerző munkájához Péter László irodalomtörténész írt előszót, s a könyvbemutatót ugyancsak ő moderálta. Az esemény után Tráser László szólította meg a két kutatót, elsőként Péter Lászlót.

A nagy háborúra való európai megemlékezések különféle szélsőségek között mozognak. Egyrészt jelmezes, turistacsalogató, háborús paródiává silányulnak néhol ezen törekvések, másrészt a száz évvel ezelőtti szarajevói merénylet megítélése keményen megosztja az első világháborúra emlékező európai országokat. Nemcsak a nemzeti feszültségekkel küzdő Boszniában oszlik meg a lakosok véleménye a merénylő tettéről, ahol a szerbek hősként és szabadságharcosként tekintenek Gavrilo Principre, amíg a bosnyákok és boszniai horvátok nacionalista terroristának tartják a férfit, de az európai történészek is különbözőképpen ítélik meg a merényletet. Egyesek az I. világháború kitörésének okaként, mások csak a háború elindító ürügyeként emlegetik az eseményt. A magyarázók történelmi szemlélete (marxista vagy polgári) és nemzetisége (szerb, osztrák, orosz, francia, német stb.) okozza leginkább a különböző tolmácsolásokat. – Wilhelm József írása