Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 
Petró János
Thealter cédulák 5.
A rózsaszínbe mint olyanba vackolt vacogó semmi
 
„megfigyelted már mondd a flamingó térdét
térdkalácsa csúnyán gyűrött
akárha állandóan térdepelne
térdepelne valaki előtt az azúrban”
(Tolnai Ottó)
 
p2020608-1600.jpg 
 

p2020655-1600.jpg

Nagyszerű hírt közölhetek: létezik a művészet szabadsága. Még a színházban is, ahol pedig köztudottan nem két fillér egy produkció ára. Megnyugtató, hogy mintegy négy évvel A kisinyovi rózsa után Urbán András megrendezhette a Rózsák című előadást is. Mert mindazt a képi és zenei ötletet, melyet akkor a próza nem engedett a színpadra maga mellé, kár lett volna veszni hagyni. A szavak nélküli játék izgalmas és szép világot tárt elénk, emlékeim szerint még ez egyetlen állandó díszlet, a kórházi ágy az elfekvőben, az is ugyanaz maradt. És ugyanaz a homok hullott a cintányérokra, ismerős flamingó keltett vágyat bennünk távoli tájak iránt. A végére pedig megkerült a néni rubintos kalaptűje is Kisinyovból. Persze hogy átszúrják vele a szürkeállományt és újra ismerősen zizeg az indigó. Talán ha valamit nem feltétlen hagynék benne az előadásban, az Béres Márta egyperces felvezető szövege. Nem igényli a két darab a szöveges összekötést. Mert anélkül is olyanok, mint az egypetéjű ikrek. Ennél szorosabban már nem lehet összetartozni.
 
p2020624-1600.jpg
 
p2020768-1600.jpg
 
Kosztolányi Dezső Színház (Szerbia): Rózsák
 

  Fotók: Révész Róbert, MASZK Egyesület

 
 
pj.jpg
Petró János költő, újságíró, szerkesztő. 1958-ban született, Szegeden él.