SzegediLap

A Szegedi Szabadtéri Játékok 2016 nyarán hét produkciót mutat be, melyből hármat az előző évadból visz át. Az újrajátszásra kerülő darabok között ugyan nem szerepel a tavalyi nyár egyik sikerprodukciója, az Abigél, azonban a Budapesti Operettszínházban januárban is látható darab egyik meghatározó szereplőjével júliusban készült interjú – mintegy visszatekintésként is a 2015-ös évre – nem csupán a darabról nyújt érdekes információkat az olvasónak. Hirtling István Jászai Mari-díjas és érdemes művész többszöri visszatérője a Szegedi Szabadtéri Játékoknak. 1982-ben, pályája kezdőévében már fellépett a Dóm téren Madách Tragédiájában, legutóbb pedig az Abigél musicalben láthattuk. Szabó Magda regényének színpadi adaptációja a hatodik produkció, amellyel a csillagtetős színpadon szerepelt. Csakúgy, mint a Mágnás Miskában három éve, ismét egyéni színezettel tette emlékezetessé karakterét Hirtling, akinek Képiró Ágnes tette fel hét kérdését.

Richterék körében mozgunk: errefelé a felülmúlhatatlan jelző immár kötelező jelző a lovas szakmák mindegyik ágában (éppen ezért csupán a parvenü operai hivalkodás közelmúltbeli példája okán vagyunk kénytelenek nevesíteni a tökéletes elegancia afféle, keresetlen kellékeit, mint a lószerszámokat ragyogtató Swarowsky-kristályok). Apa és fiú – Richter Flórián és Richter Kevin – magasiskola-duettje megkérdőjelezhetetlen bajnoki kűr egyazon dinasztia két nemzedékére leosztva, még ha a legnagyobb diadalt (egyelőre) az idén is Flórián szőrén ültében kivitt galoppja viszi is el: ember és ló elválaszthatatlan eggyéolvadása, lírai párostánca ringat minket sohasem volt hősök mondabeli közegébe. – Marton Árpád Richter Flórián utazó cirkuszáról

Pár napja véget ért a Szegedi Szabadtéri Játékok 2015-ös évada. Az idei nyár időjárása nem minden esetben hozott szerencsét a Szabadtéri fellépői és nézői számára: hol a viselhetetlen forróság nehezítette a próbákat, hol az esőzés szabott gátat egy-egy előadás teljes vagy részleges bemutatásának. Az öt Dóm téri produkció közül másodikként, 2015. július 10-én és 11-én a Budapesti Operettszínház vendégjátékaként mutatták be az Abigél musicalt. A darabot hét éve játsszák nagy közönségsikernek örvendve, ám szabadtéri átdolgozásban idén volt először látható. A Horn Micit alakító Kossuth- és Jászai-díjas színésznővel, Udvaros Dorottyával Képiró Ágnes beszélgetett a darab második szegedi előadásnapján.

A musicalirodalom egyik legnépszerűbb műve zárja az idei Szabadtéri-évadot: augusztus 14-én, 15-én, 16-án, 19-én, 20-án és 21-én kerül színre Claude-Michel Schönberg műve, A nyomorultak. A Victor Hugo monumentális regénye nyomán született darab jövőre ünnepli londoni ősbemutatójának 30. évfordulóját, a Szegedi Szabadtéri közönsége pedig 27 év után láthatja újra a legendás musicalt. 1987-ben, Szegeden került először színre Magyarországon A nyomorultak. A 2015-ös szegedi bemutató a Madách Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok együttműködésében jön létre. – Herczeg Tamás igazgatót Tráser László kérdezte. (hanganyag)

A kirakatrendező és a kirakati bábok táncával, afféle jó kis tucc-tucc zenével indul ez a nagyvárosi modern dekameron. A bábokkal, amik ugye az ideális testkép kivetítődései, ideális ruhákban, ideális testtartással. Szóval pont olyanok, amilyenek soha sem lehetünk. Hamar le is vetkezik magukról ezeket az elvárásokat, a táncosok meztelen teste után, az egyes történetekkel, mesékkel véget ér a tökéletesség, jöhet az igazi szépség, az egyedi, a másság, a hibáival is érdekes és csodálatra késztető. Mert ki vágyik a tökéletesre, ki lenne képes éjszakáról éjszakára ágyba bújni a tökéletessel, magával cipelve saját hibáit, fogyatékosságait? – Petró János Thealter cédulája a nyolcadik napról

Családias körülmények között, éppen egy kezelhető beszélgetéshez elegendő ismerős ült le Perovics Zoltán „kerekasztalához” a Grand Café mozitermében. Pero személyesen fogadott mindenkit, invitált a kávézóban kiállított fotók megtekintésére. Látod János, ezek nagyon korai képek, de ezek itt, ezekre emlékszel, ugye? És valóban egy-egy előadás hamarabb ugrott be a képekről, mint a címek alapján. Hát huszonöt év ilyen nagy idő? Az igazságot feleségem mondta ki, hiszen akkor a harmincas éveinket éltük, apró gyerekek után szaladgáltunk a Zsina udvarán. Mostanában a nyugdíjkorhatáromat számolgatom. Mindezt úgy, hogy azóta is, megállás nélkül nagyipari mennyiségben fogyasztom a kultúrát. Agyam távoli rekeszeiben ott vannak bepolcolva az egykori Metanoia előadások emlékei is. – Petró János Thealter cédulája a hetedik napról

Ezek nem az én lovaim! Az egész történet alapja ebben az egy mondatban rejlik. Mert fizikailag persze ugyanazok a lovak, de közben ott a jogsérelem, a megaláztatás. Mindez az erkölcsi kár lemérhető a két pompás állat fizikai állapotán. Jog és önkény, hatalom és korrupció, az állam feladata és tisztségviselőinek visszaélései, önbíráskodás. Mikor is történik mindez? Miért olyan ismerős? Nem akarom túldicsérni Hegymegi Mátét, eddig csak színészként ismertem. Rendezése minden kétséget kizárva ígéretes. Eljövendő szép és izgalmas előadások zálogát hordozza magában. – Petró János Thealter cédulája az ötödik napról

A nagy Romulus birodalma megállíthatatlanul rohan végzete felé, s ennek a rohanásnak tempóját maga Romulus diktálja szándékos semmittevésével. De Pannónia még jól áll a lábán, oda végső esetben akár el lehet menni munkát vállalni. Ha nem is sokat, de legalább fizetnek. Friedrich Dürrenmatt karcos drámája a Nyugat-Római Birodalom hanyatlásáról és bukásáról egy estére Szegeden állított tükröt birodalmaknak, bürokratáknak, a hatalmat gyakorló és a hatalom morzsáiból élő „politikusoknak”, sok-sok baszdmeggel és röpködő lófaszokkal a köznyelv általános állapotának megfelelően. – Petró János Thealter cédulája a negyedik napról

Egy erdélyi gróf, akiről ma már alig tudunk valamit, még a szegedi Dóm téren is ritkán említik nevét, noha gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszterrel közösen indították máig is tartó útjára a Szabadtéri Játékokat. Gróf Bánffy Miklósról van szó, akinek első köztéri szobrát éppen itt, a teret övező panteonban állították föl, Gyémánt Csilla színháztörténész, a városi operabarátok egyesületének elnöke kezdeményezésére. Az erdélyi gróf előtt tisztelegve most kiállítás nyílt Szegeden, a REÖK-ben. Ebből az alkalomból kérdezte gróf Bánffy Miklós életművéről Gyémánt Csillát Tráser László.  

Amikor a könyv kezdetekor Raszkolnyikov kilép az utcára, ingerlékeny és feszült. Pénzügyi gondjai vannak, miközben egészen vakmerő dolgokat tervez. Tömeg és forgatag. Az utcában megrekedt a szörnyű hőség. Mindezt átéli a néző is, aki a nyáresti hőségben 20-25 percet áll a Zsina udvarán bebocsátásra várva. Habár mindez nem szándékos, mire bejutunk, tökéletesen felspannolt lelkiállapotban vagyunk, hogy belezuhanjunk Horváth Csaba Bűn és bűnhődésébe. – Petró János Thealter cédulája a harmadik napról