Évek könyvei
- blogbejegyzés -
Öt esztendeje, mióta ráébredtem, hogy létezik ilyen, kíváncsian várom, melyik kötetet választják Szegeden az év könyvének. (Pontosabban az elmúlt év könyvének, hiszen mindig az előző év terméséből szemezgetnek – persze, júniusban, az év derekán, nem is lehet ez másként.) Kíváncsiságom legfőbb táplálója a megértés kényszere, mely (hiába gyomlálom nap mint nap) egyre munkál bennem. Szeretném megérteni, vajon miféle szempontok szerint ítélnek a szegedi ítészek? Miféle tulajdonságokkal, minő értékekkel kell bírnia egy kötetnek, ha az év könyve lesz szülővárosomban? Vajon a belbecs, avagy a külcsín nyom többet a latban? Ez ugyanis a felhívásból, mely arra szólítja a szólíthatókat, pályázzanak eme megtisztelő címre, évek óta nem derül ki. 2008-ban Tandi Lajos Kass-könyve, 2009-ben Hollósi Zsolt Gregor-albuma, a következő esztendőben a Baka István-életműsorozat hatodik darabja, a Műfordítások III. kötete, 2011-ben Szilasi László regénye, az idén Lázár Pál képzőművészeti albuma nyerte el a díjat. Jóllehet sem a Baka-, sem a Szilasi-kötet nem csúnya, mégis az az érzése az egyszeri embernek, hogy esetükben a tartalom inkább számított a döntéshozatalnál, mint a küllem, míg a többi könyv album-formája eleve a könyvészeti szempontú megítélések elsődlegességét sugallja… Arra jutok, hogy nem jutok semmire. Nem tudom megfejteni a szempontokat. Ez, olybá tűnik, rajtam kívül nem zavar senkit. Engem is minek? Nyilvánvalóan kukacoskodó, a kákán is csomót kutató ember lehetek...
CHG

Korábban a SzegediLapon: Ursula és Árész; Kisesti; Brüsszel felemelkedése