Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


CHG
Macskaháború
 
Olvasható az Interneten számos (talán számtalan) hozzáértő, fel- és megvilágosító, helyretevő, megmagyarázó (stb.) gondolat. Bármihez keres az ember fia útmutatást, mindenhez talál. Az én szomszédom például a kóbor macskák kapcsán akadt ilyesmire. Állatorvos billentyűzetéből eredőre, ezáltal (akárki meglássa!) nehezen vitathatóra. Fogta is magát, nem volt rest, kinyomtatta, a szomszédság postaládáiba beledobálta. Így adta tudtára mindenkinek, hogy kóbor macskát etetni gonoszság, a társadalomra nézvést veszélyes, és a látszat ellenére mindenekelőtt: antimacskaizmus! „Sokan a legjobb szándéktól vezérelve rengeteget ártanak, amikor olyan kóbor macskákat etetnek, amelyek ellenőrizetlenül szaporodhatnak − írja Dr. X. (netán Dr. Y.) a világhálón. − Ez egy tragikus tévedés, ami az emberiességünkből és a helyzet abszolút félreértéséből fakad. A jó szándékú emberek e cselekedetéből ugyanis nagyságrendekkel több tragédia származik, mint a macskát nem szeretők kártételeiből.” A doktor úr (ha nem hölgy) javaslata: ivartalaníts, magyar! Fogd be a környezetedben lézengő kóbor cicákat, vidd el állatorvoshoz mindahányat, hogy a doktor szakértően miskárolja ki őket, majd vágja le a bal fülük hegyét. Ezáltal mindenkinek adassék tudtára, hogy szaporodásra képtelen állattal akad dolga! (A jó Dr. X. − vagy Dr. Y. − azt ugyan nem írta bele felvilágosító cikkébe, de azt hiszem, nem rugaszkodunk el a valóságtól túlságosan, s nem mellesleg az orvosi motivációhoz is közelebb kerülünk, ha feltételezzük, hogy nem a társadalom iránt érzett felelősség vezeti majd az ivartalanító szikét, sokkal inkább holmi ropogós bankjegyek.)
(Hogy Jiři Menzelt idézzem:) hát, nem tudom…
Egyfelől. Ugyan miként fogdossuk össze a kóbor cicákat? Végtére is nem jönnek közel az emberhez, nem dorombolnak a lábunkhoz dörgölőzve, nem hízelegnek. Ha meglátják a magunkfajtát, elszelelnek; ha becserkésszük, sarokba szorítjuk őket, jól belénk karmolnak. Befogó hálóval pedig a lakosság elenyésző hányada rendelkezik csupán.
Másfelől. Mi (avagy ki) a kóbor macska? Az, amelyik nem bújik az emberhez, nem kucorodik reggel a lábához, nem dagaszt az ölében? Amelyik eléldegél ugyan az ember mellett, ám megtartja a tisztes távolságot? Csakhogy ezek között számos olyan akad, amelyik állandó környéken, állandó helyen tölti a mindennapjait! Az efféle is kóbor? Akkor is, ha nem kóborol?
A jó lódoktor szerint, miként írja a Neten, „a macskaszerető eteti a kóbor macska.jpgmacskákat. Azok, a megbízható táplálékforrást kihasználva azonnal szaporodni kezdenek. A nőstények évente 2-3-szor ellenek 4-5 kölyköt valahol egy padláson, pincében vagy sufniban. Az ellenőrizetlen szaporulatot az első perctől kezdve számos betegség tizedeli. Az ilyen anyák nem viszik le néhány hetesen a kölykeiket a macskatartóhoz bemutatni, így azok anélkül nőnek fel, hogy emberrel találkoztak [volna]. Ha a napi 5 perces simogatás elmarad a korai szocializációs periódusban, az azt eredményezi, hogy a cica soha nem lesz képes beilleszkedni az emberi társadalomba, vagyis vad marad. Ha túlél, valaki etetni fogja, ő meg szaporodik, tovább gyártva az áldozatokat. Összességében így elmondható, hogy a nem ivartalanított kóbor macskákat etetők nagyságrendekkel több macskát pusztítanak el, mint a legelvetemültebb macskagyűlölők, vagy mint az elkeseredett szomszédaik, akik nehezen viselik a környezeti következményeket, a zajt, a bűzt, a bolhákat és a kezeletlen macskák orsóférgeit gyermekeik homokozó[já]ban.”
(Hogy ismét a cseh rendezőt idézzem:) hát, nem tudom…
Vajon, ha nem kap enni a macska emberi kézből, akkor nem is szaporodik? Nehezen hihető. És ne felejtsük el, hol élünk! Olyan városokban, ahol reggel héttől délutánig áll az utcára kirakott szemét szemétszállítási napokon; ahol fél pizzákat, félig rágott csirkecombokat dobálk ki a nép, az istenadta; ahol hemzsegnek a bénábbnál bénább, szinte magatehetetlen galambok… Terített asztal a modern város a kóbor jószágoknak. Nem egyszerű a dolguk, de nem is lehetetlen. Vajon jobb a kukát széttúró macska, mint az etetett?
Hát, tényleg nem tudom…
Fontos kitétele az orvosi pogromlevélnek, hogy a vadon (esetünkben ez a kifejezés magyarázatra szorul: furcsa módon itt azt jelenti, hogy ugyan nem az ember közvetlen közelében, de azért nagyon is az emberi civilizáción belül, tehát szó sincs arról, hogy az erdőben vagy a mezőn) született kismacska nem lesz kezes bárány. Ha nem hízeleg, nem szeretjük. Ilyen ez.
Fontos (és zseniálisan álságos) kitétel az is, hogy az „ellenőrizetlen szaporulat” megtizedelődik. Igen, ez így van. A macskafélék hímjei például megölik a kölyköket, ha rájuk akadnak. Nyilván betegségeknek is áldozatául esnek a kicsik. Így van ez minden állatnál, amely nem a homo sapiens pártfogása és gondoskodása mellett éli az életét. Ez is ilyen. (Sőt! Volt idő, mikor még az emberi faj sem volt kivétel: a született gyerekek kevesebb, mint a fele érte meg a felnőttkort. Vannak vidékek, ahol ma sincs ez másként.)
Fontos kitétel továbbá a bűz, a bolha, az orsóféreg.
Hát, nem tudom…
A kóbor macska nem enged magához közel bennünket. A bolha pedig nem ugrik ránk öt-hat méterről. Ha így tenne, feszt bolhásak lennénk, végtére is nyestek és denevérek lakják a padlásainkat, patkányok és egerek a pincéinket, fáskamráinkat, alagsorainkat (különösen, ha nincsenek mindig éhes kóbor macskák a környékünkön, akik levadásszák őket). 
Hát, nem tudom…
Bűz? Vélhetően itt a kandúrok területjelölő vizeletéről lehet szó. Az valóban büdös. Nyilvánvaló, hogy egy társasház alagsorában zavaró. Értelemszerűen tehát oda nem jó befogadni a bakmacskákat. Bár én például panelben nőttem föl, mindig laktak macskák az alagsorban, de a szaguk felüdülés volt egyes lakótársakéhoz képest…
Orsóféreg? A homokozóban? A kóbor macska fél az embertől. Esze ágában sincs a homokozóba üríteni, ahol veszélyben érzi magát. A sétáltatott kutyák, a házi macskák nyilván ott is tiszteletüket teszik, de a kóbor macska miért pont a tömeg kellős közepébe vágyna, ha kuporogni akar? 
Persze, nem kizárt, hogy egyben s másban tévedek. Ahogyan az sem kizárható, hogy Dr. X. (esetleg Dr. Y.) azért helyezte el a világhálón a cikkét, hogy eme alamuszi marketing által népszerűsítse az ivartalanítást…
Hát, nem tudom. Inkább itt, a végén, visszatérek a kiindulóponthoz.
Szomszédom talált egy magyarázatot. A Neten. Ahol hemzseg az ilyesmi. Szomszédom esküdt ellensége a kóbor macskáknak. És a nem kóboroknak ugyancsak: hiszen az a négy-öt cica is zavarja, aki a társasházunk hátsó macskaa.jpgkertjében lakik. Amikor elutazik az a szomszédasszony, aki eteti őket, összeszedi és kidobja a tálkáikat. (Amikor nevezett szomszédasszony otthon van, nem tesz ilyet.) Háborút folytat az állatok ellen, akik a hátsó kertünkben élnek. Abban a hátsó kertben, ahol nincs homokozó. Abban a hátsó kertben, ahol gyerek sosem játszik. Abban laknak a macskák. Nem kóborok, mivel ott laknak. A kóbor macska hajléktalan, otthontalan. Ők, ha hajlékkal nem is, otthonnal azért rendelkeznek. Azzal a hátsó udvarral. Igaz, nem hízelegnek. Igaz, nem lehet őket négy lépésnél közelebb megközelíteni. De ott laknak. Szagukat még sosem éreztem. Olyan közel nem tudtam hozzájuk férkőzni. Ők sem férkőznek közel hozzám. Sőt! Ezzel szemben közel férkőznek a rágcsálókhoz, amelyek két házzal arrébb, egy elhagyatott és elhanyagolt portán paradicsomi állapotok közt élnek. A mi portánkra nem jönnek át, hisz itt vannak a macskák. Akik amúgy tavasszal és nyár elején kétségtelen, hogy bagzanak. És olyankor tagadhatatlanul hangosak. Ahogyan a nyári zenés rendezvények. Ahogyan az éjjelenként részegen gajdolva hazatántorgók. Ahogyan a motorjaikat bőgető üres bukósisakok. Ahogyan a légkalapács a felújítás alatt álló közterületeken (mindig akad néhány). Ahogyan a macskákban ellenségét megtaláló szomszédunk, mikor zenét hallgat vagy a Forma 1-gyel múlatja idejét...
 
 
chg_portre.jpgCHG közíró, filozófus és életművész. Nevéből csak három betű ismeretes, ám általános vélemény szerint e három sem a sajátja, inkább a jeles latin-amerikai forradalmár, Ernesto Che Guevara iránti tiszteletének jele. Tárcákat jegyez, aztán elveszíti őket. Egyesek szerint a Vörös Hadsereg Frakció (németül: Rote-Armee-Fraktion, röviden RAF) utolsó sejtje, mások szerint az Ír Köztársasági Hadsereg (Irish Republican Army, azaz IRA) és a Baszkföld és Szabadság (Euskadi ta Askatasuna, vagyis ETA) nevű szervezetek összekötője, ismét mások úgy vélik, nem létezik. Mindazonáltal közismert figura Szegeden, a Googol utca egyik elhagyott lakását lakja.
 
A szerző írásai korábban a SzegediLapon: Víziváros; Kihalt; Évek könyvei; Ursula és Árész; Kisesti; Brüsszel felemelkedése