Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 
Az egér veje
(észt népmese)
 

field-mouse.jpg

Élt egyszer egy büszke egér. Volt egy szép leánya. Az öreg egér olyan vőt szeretett volna magának, aki a világon a legerősebb.
Ezért elment a Naphoz és mondta neki:
– Te vagy a világon a legerősebb, megégeted, akire megharagszol, fölmelegíted, akit szeretsz – vedd a lányomat feleségül.
A Nap így válaszolt:
– Van nálam erősebb is: ha jön a felhő, betakar engem, és én nem tudok senkit még melengetni sem.
Az egér erre megkereste a Felhőt, és megkérdezte:
– Ugye, te vagy a legerősebb a világban? Vedd feleségül a lányomat!
A Felhő ezt felelte:
– Nem én vagyok a legerősebb: jön az erős Szél, űz-hajt engem szanaszét, s én semmivé leszek.
Ment az egér beszélni a Széllel.
– Te Felhő-oszlató, ha te vagy a legerősebb a világban, akkor vedd feleségül a lányomat!
Ám a Szél mondott magánál erősebbet: az erős Hegyet még csak megmoccantani sem tudja, nemhogy megrendíteni – ezért nem veheti el a szép leányt.
Ment hát az öreg egér a Hegyhez.
– Te Kőfal, ugye, te vagy a legerősebb a világon? Vedd a lányom asszonyodnak!
A Hegy válaszolt:
– Valóban nagy és erős vagyok, de egy kicsiny teremtmény még nálam is erősebb: a patkány és az egér össze-vissza furkál, s én nem tudok ellenük tenni semmit sem.
Így lett a büszke egér lányának a világ legerősebb lénye a férje – egy egér.
 
(Fordította: Árpás Károly)

   

arpaskarcsi.jpg

Árpás Károly Jánoshalmán született, 1955. június 21-én. Író, költő, műfordító; irodalomtörténész, történész, középiskolai tanár; közoktatási szakértő. 1980-ben végzett a szegedi JATE magyar-történelem-finnugor szakán. Általános és szakközépiskolai évek után 1988-tól alapítóként a szegedi Deák Ferenc Gimnáziumban tanít. Első művei 1970-ben jelentek meg. 1983-bansumma cum laude doktorált észt kultúrtörténetből. Szépírói és oktatói munkája mellett a 19. század irodalmával, mások közt Jókai Mórral és Madách Imrével foglalkozik, s bekapcsolódott e klasszikusok szövegkiadásába is. A jelenkori alkotók közül Baka István és Gion Nándor életműve érdekli – monográfiaszerű köteteket jelentetett meg róluk. 2007 júliusa óta a SZEGED folyóirat szerkesztőbizottságának a tagja. Munkája elismeréseként 2001-ben és 2008-ban a MTA Kutató Pedagógus Díját kapta, 2004-ben Szeged város Kölcsey-érmét és a Szegedi Akadémiai Bizottság ezüstérmét. 2011-ben megkapta a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tanári Toldy-díját.