SzegediLap

– nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut utána, hanem a könyörülő Istené. Pál apostol idézi a latin mondást, mely máig igaz lehet Sikerre, Szerelemre, Győzelemre, kinek mi a boldogság. De jól vigyázz, mert senki nem mondhatja magát véglegesen boldognak halála előtt, még ha hiszi is. Így tartották a régi görögök – lásd Oidipusz király történetét… A Boldogság, mondták a filozófusok, csupán pillanatnyi adomány, melyet rögvest elsodor, betemet az Idő… De azért mi is szeretnénk kiválasztottá válni sokan, ha csak pillanatnyi boldogságért is… – Tráser László cédulái

– nézem Raffaello egykori firenzei, majd vatikáni reneszánsz festő Athéni iskola című képét, Platón és Arisztotelész lenyűgöző alakját. Mindketten arányos, Szellem uralta férfiak, az öreg Platón és az élete virágjában lévő Arisztotelész. Platón jobb keze utánozhatatlan mozdulatával, ujjal az ég felé mutat, az ideák világára. Ott az Igazság! Arisztotelész göndör fürtös fejével, szilárd eltökéltséggel tekint Mesterére, karját középen kinyújtva tartja, ujjait békítően tárja szét,! A jó közép, távol a szélsőségektől, sem fönt, sem lent, ott a járható közép. Platón és Arisztotelész, ezredévek óta bölcsek ők, a legkiválóbbak közül, kiket az európai kultúra valaha is fölmutatott. És ékkő Raffaello, az ifjan elhunyt röneszánsz föstő, aki oly édes gyönyörű nőket ismert, hogy látásukra máig hevesen földobog a férfiszív. Szép és bölcs mind, csak éppen e fennkölt áhítatból tekintve reájuk, illetlen s tiszteletlen előugrik a való: Platónt rabszolgának adta el királya az eszméiért, Arisztotelész elmenekült Athénból, mert egykori tanítványa, Nagy Sándor megijedt, még megölik szeretett városának általa is nevelt polgárai, mint elődjét, Szókratészt… mert azóta is ilyen az Ember: valójában holtukban szereti, kiket életükben nagyra tart. – Tráser László cédulái

Zerge rémei együtt növekedtek vele az alaktalan kisgyerekkortól, és e színes gyülekezetben a főhelyet maga Zergényiné Margitka foglalta el, aktákat tologatva a Lenfonógyár személyzeti osztályán, Szeged napégette, provinciális határában. Kávé- és dezodorillatú jersey kosztümökkel próbálta magára terelni a közfigyelmet, de az eredményt erősen lerontotta a magas, vörösbarna konty, ami még a hatvanas évek közepén nőtt a fejére, és nem is múlt el onnan soha többé. Vörösre rúzsozta a száját, és értéktelen, de méretes fülbevalók lengtek a feje két oldalán. Minden évben hízott egy-két kilót. A lányával szemben ő tudta magáról, hogy szép, s ezen elképzelését sajátos módon vissza is igazolták néhányan a műszaki osztály és az igazgatóság magyarnótás állományából. Különösen kitett magáért egy nagy tokájú bajszos, és egy ragyás kopasz. A november hetediki jutalomosztás után közösen rohantak a vállalati büfébe, majd némi töménnyel és sörrel az ereikben egymással versengve próbáltak szépeket mondani Margitkának. − Trenka Csaba Gábor regényének részlete

…és még ezt a mi szegény buta kis agyunkat sem tudjuk megérteni, kesergett csúfondárosan Szentágothai János, az Akadémia néhai elnöke. Azóta nyilvánvalóvá lett: agyunk önmaga működési módja feltárására, még messzi nem képes. Hasonló kérdés, lehetséges-e olyan, elménk elől elzárkózó jelenségek megismerése (Isten, lélek, hit…) amelyek puszta létezéséről is, csak hívő emberek állítása tanúskodik. De az övék, feltétlenül. És közöttük számos élvonalbeli tudós lehet most is, 2012-ben, mint ezredévekkel korábban, amikor csak hinni kevés volt, mert valamely egyház uralmát kényszerültek dicsérni, netán éppen megtagadni. Az egyházi- vagy világi-hatalom, netán a fanatizált tömegek, a személyes szabadság jogán gyakorolt bensőséges Isten-hitet régen is, most is, hangulatuknak megfelelő mértékben üldözték. – Tráser László cédulái

Ursula mellé megérkezett Árész, olvastam erről az újságban, abban, amit ritkán forgatok, mert értelme nincs. Ursula és Árész esetlen állatok. Kitalálni nem lehetne őket. Szerencsére nem is kell. Vannak. Találva. Egymásnak, hisz immár párban. − CHG illuminált blogbejegyzése

…mit „esznek” Magyarországon tatároktól az amerikaiakig? Kérdi tőlem szenvedélyesen egy hivatásos lélekbúvár, neuro- és pszicho- állapotaink vizsgálója. Mert a tatárok nem mentek tovább, megálltak a Dunán innen, a törökök sem Bécsbe, az oroszok is kijöttek az osztrákoktól, bezzeg minket nem engedtek, most is minket vegzál Amerika, az EU, miközben a románok és bolgárok megrögzött demokraták a világ előtt… Innen odáig jutunk, hogy ma is két Magyarország van, vagy több, nem csupán földrajzi értelemben, hanem lélekben, világlátásban is. Persze hogy jók a régi elnevezések ma is. Csak a veres sipkások most labancék, emezek kurucék. Kicsit még hangoskodunk ott a járdasarkon, majd teljes békében elválunk. A mellettünk elhaladók nem is sejthetik, milyen fontos ügyekről egyeztetett az ősz szakállú, meg az apró hajú öreg. − Tráser László cédulái

…Akármennyire erőltetem agyamat, Lajoson semmi humoros vagy nevetni való dologra nem emlékezem. Az egész ember úgy összességében volt megmosolyognivaló. Nem kinevetnivaló, nem röhejes, Lajost mintha megfelelő alkatrészekből tükör előtt szerelték volna össze, és ez ide, az meg oda került tévedésből. Lajos magasabb volt mindenkinél, a vállai, ha azok vállak voltak egyáltalán, keskenyebbek mindenkiénél. A zakója viszont olyan válltöméstől duzzadt, amely Lajost a legizmosabbnak mutatta, persze, csak ha a szemlélő nem fogott gyanút Lajos cérnavékony nyakát szemlélve. A sport Lajostól teljességgel idegen volt. Tornatanárunk időnként fürkészte Lajost, ekkora emberbe miként fért ennyi ügyetlenség… − Lukáts János elbeszélése

1990-ben jelent meg, az El nem égetett dokumentumok I. kötete beszédes címmel, de minden későbbi folytatás nélkül. Az alábbi orvosi jelentés a könyv külső borítóján olvasható. Érdemes megjegyezni, az orvosi konzílium megállapításai az MSZMP 1989-es, májusi országos pártértekezlete előtt készültek, ahol Kádár Jánost felmentették addigi főtitkári posztjáról és a párt hatalom nélküli, de örökös elnökévé tették. A vizsgáló orvosok közül Kulka Frigyes szegedi mellkas sebész, Hutás Ferenc eü. államtitkár, tüdőgyógyász. Kiváló szakemberek, és rendszerhűségükhöz sem fért kétség. Kulka prof. a szegedi Sebészeti Klinika talán legnépszerűbb orvosa volt, egyébként párton kívüli. Jelentésük és nyelvezete mestermunka. − Tráser László cédulái

A győzelem és a vereség körbeér: Ame­ri­ka ki­vívta függetlenségét, az angolok viszont győz­tek az ópium-háborúban, és Kínát elá­rasz­tot­ták ópiummal. Most Kína vereségéért Af­ga­nisztán vesz revansot, és visszaadja a nyu­gat­nak azt, ami (állítólag) tönkretette a ke­letet, a mák alkaloidáit. (Gyengébbek ked­vé­ért: nem a codeinről van szó!) A leg­meg­ka­póbb a tör­té­net­ben az, hogy Amerika ezt hagy­ja! − Andor Csaba karcolata

A legújabb magyar nyelvben mindennek más a neve, mint korábban. A botanikában já­rat­lan rádiósok és tévések már régóta epernek mond­ják a szamócát (más néven földiepret, hi­szen az igazi eper az fán terem), champignon­nak a csi­per­kegombát (a champignon a gom­ba neve franciául, mindenfajta gombáé), újab­ban pedig vad­kendernek az indiai ken­dert. (Emlékez­te­tő­ül: a vadkender a parlagfű né­pies elnevezése volt a közelmúltban.) − Andor Csaba karcolata