SzegediLap

A Magyar Gólem noir krimi műfajú elbeszélés. Irodalmi beszédmódját tekintve bravúrosan egyensúlyozik a korhangulatot idéző ’20-as évekbeli nyelv- és szóhasználat és a mai szépirodalom nyelvezete között – mindez látszatra egy bűnügyi sztori keretein belül. A történet Löw rabbi meghurcolásán keresztül a korabeli magyar társadalom belső feszültségeire és megosztottságára mutat rá. Hatalom, manipuláció, emberség és igazság kavarog a klasszikus tér-, idő- és cselekménykezelésű kisregényben. Weiner Sennyey Tibor jó érzékkel tapint rá a mű történetének idejében azokra a társadalmi ellentmondásokra, amelyek a mai olvasót is képesek megrázni és elgondolkodtatni. – Magyar Gólem. Befejező rész

...Nagyon is érthető a feketén dolgozó kőműves értetlenkedő válasza, amikor fölajánlom számára a helyi lap hétvégi számát: nem szokott újságot olvasni. Pultos a presszóban: ő nem visz haza újságot. Magyarázat: annyi dolga van, örül, ha azokat ellátja. Milliók élnek így mifelénk. Világszerte ugyancsak rengetegen. Nemhogy könyvet, de még újságot sem vesznek kézbe. Az unalomig méltatott ógörög demokráciában a választók személyesen ismerték a közéleti szereplőket és aktívan részt is vettek a helyi ügyek eldöntésében, már ameddig nem ültek nyakukra zsarnokok. Nálunk legalább a gyakran túlzottan is elfogult média előre megcsócsált híradásából kellene tájékozódnia a köznapi választóknak. Ennek hiányában a maradék értelmiség (is) magára marad. Nincs közege, melyben érdeklődve figyelnék véleményét, nincs, akivel megoszthatná felismeréseit. Ez mára világjelenséggé vált. Valakik fölismerték a tömegmanipuláció előnyeit, és mesterfokon gyakorolják... – Tráser László cédulái

Csak csipog. Mintha csak valami gát szakadt volna át, csipog megállás nélkül, valahogy úgy, hogy képtelenség megszólalni mellette, miközben folyamatosan rázza természetesen szőke, tövénél befőttes gumival összefogott hosszú, hullámos hajfürtjeit. Minden pontosan, tudatosan megkoreografált, így nem véletlen a mozdulat, a testtartás, az egyenes hát, hiszen tisztában van vele, hogy már pusztán aranyló hajzuhatagával is képes magára irányítani környezete figyelmét. Számolatlanul érkeznek a bókok, a hízelgő megjegyzések, de neki ez nem elég, ennél többre vágyik, valami sikerre, némi elismerésre. Örökké nyughatatlan, izeg-mozog, még azt is megválasztja, ki mellé ül le, mert az eredmény szempontjából az sem mellékes. – Botz Domonkos novellája

A Magyar Gólem noir krimi műfajú elbeszélés. Irodalmi beszédmódját tekintve bravúrosan egyensúlyozik a korhangulatot idéző ’20-as évekbeli nyelv- és szóhasználat és a mai szépirodalom nyelvezete között – mindez látszatra egy bűnügyi sztori keretein belül. A történet Löw rabbi meghurcolásán keresztül a korabeli magyar társadalom belső feszültségeire és megosztottságára mutat rá. Hatalom, manipuláció, emberség és igazság kavarog a klasszikus tér-, idő- és cselekménykezelésű kisregényben. Weiner Sennyey Tibor jó érzékkel tapint rá a mű történetének idejében azokra a társadalmi ellentmondásokra, amelyek a mai olvasót is képesek megrázni és elgondolkodtatni. – Magyar Gólem. Ötödik rész

– Hú, micsoda éjszakám volt! – mondta Paticsné a porszívó csövét igazgató Nagy Pirosnak. Kissé elharapta a szó végét, mintha már meg is bánta volna, hogy egyáltalán szóba hozta a dolgot. No, meg azért is, hadd pukkadjon meg az irigységtől ez a lassacskán kóróvá vénülő… mi is? Ja, vászoncseléd. A rendészek becézik így, mert úgy fönnhordja az orrát, mintha valami igazgatói belső szaktanácsadó lenne, nem egy koszos takarítónő. Beszélő porrongy. Idejük van, híg agyuk is van hozzá, dől belőlük a hülyeség. Ezért utálja őket a Piros... – T. Ágoston László novellája

A Magyar Gólem noir krimi műfajú elbeszélés. Irodalmi beszédmódját tekintve bravúrosan egyensúlyozik a korhangulatot idéző ’20-as évekbeli nyelv- és szóhasználat és a mai szépirodalom nyelvezete között – mindez látszatra egy bűnügyi sztori keretein belül. A történet Löw rabbi meghurcolásán keresztül a korabeli magyar társadalom belső feszültségeire és megosztottságára mutat rá. Hatalom, manipuláció, emberség és igazság kavarog a klasszikus tér-, idő- és cselekménykezelésű kisregényben. Weiner Sennyey Tibor jó érzékkel tapint rá a mű történetének idejében azokra a társadalmi ellentmondásokra, amelyek a mai olvasót is képesek megrázni és elgondolkodtatni. – Magyar Gólem. Negyedik rész

Mög né üsse aszt a gyerököt, mer kikaparom a szömit! Az Ilonka néni, mög a Zoli bácsi fia ő, röndös kölök. Mondom, mög né üsse, me nagy baj lösz – kiabálta az asszony, én meg csak álltam az egyre kövérebbre hízó tömeg közepén. Egyik kezemet egy bajszos, kopaszodó, szemüveges ember markolászta, olyan semmi–szürke arcú, akire anyám azt mondta volna, na, ez a felesége engedélye nélkül még fingani sem mer. De ez az ember akkor ennél jóval bátrabbnak, erősebbnek látszott, legalábbis a keze szorításából, meg a szép titulusából – ő a ruhagyár rendésze, hogy verné ki a ragya a képit – suttogták az asszonyok – ezt éreztem ki. – Bátyi Zoltán novellája

...tavaly indokolhatatlanul sok pénzért vettem a kis műanyag dobozban virágzó sárga és lila crocusokat. Nyáron elfelejtettem, ősszel is sorsára hagytam őket, csak az év végi ordas hidegekben kaptam észbe. Egy cserépben lapultak föld nélkül, de a körömnyi gumókból kibújó apró hajtások életerőt, élniakarást jeleztek. Néhány napig takaró alatt melegedhettek, majd virágcserépbe kerültek, ezúttal óvó gondoskodással. Boldog ígéret még, de ha nyíló virágot hoznának… Lenne beteljesülés. – Tráser László cédulái

A Magyar Gólem noir krimi műfajú elbeszélés. Irodalmi beszédmódját tekintve bravúrosan egyensúlyozik a korhangulatot idéző ’20-as évekbeli nyelv- és szóhasználat és a mai szépirodalom nyelvezete között – mindez látszatra egy bűnügyi sztori keretein belül. A történet Löw rabbi meghurcolásán keresztül a korabeli magyar társadalom belső feszültségeire és megosztottságára mutat rá. Hatalom, manipuláció, emberség és igazság kavarog a klasszikus tér-, idő- és cselekménykezelésű kisregényben. Weiner Sennyey Tibor jó érzékkel tapint rá a mű történetének idejében azokra a társadalmi ellentmondásokra, amelyek a mai olvasót is képesek megrázni és elgondolkodtatni. – Magyar Gólem. Harmadik rész

A Magyar Gólem noir krimi műfajú elbeszélés. Irodalmi beszédmódját tekintve bravúrosan egyensúlyozik a korhangulatot idéző ’20-as évekbeli nyelv- és szóhasználat és a mai szépirodalom nyelvezete között – mindez látszatra egy bűnügyi sztori keretein belül. A történet Löw rabbi meghurcolásán keresztül a korabeli magyar társadalom belső feszültségeire és megosztottságára mutat rá. Hatalom, manipuláció, emberség és igazság kavarog a klasszikus tér-, idő- és cselekménykezelésű kisregényben. Weiner Sennyey Tibor jó érzékkel tapint rá a mű történetének idejében azokra a társadalmi ellentmondásokra, amelyek a mai olvasót is képesek megrázni és elgondolkodtatni. – Magyar Gólem. Második rész