Művészet-történés
...képzőművészet/k Szegeden...
Cikkek
Oltárképet festeni. Beszélgetés Sonkodi Ritával
2015.02.28
Oltárképet festeni különleges, kivételes feladat, mély hitet és alázatot kíván, mondja a szegedi festő, akinek a felvidéki Ajnácskőn, az újszegedi lakótelepen, Erdélyben és legújabban Mórahalmon láthatók oltárképei. Újszegeden Teréz anya, Mórahalmon Szt. László képe előtt imádkozhatnak a hívők. Mi a titka és hogyan születik egy ilyen szentkép? – kérdezte Sonkodi Rita szegedi festőművészt Tráser László.
Márki Kitti: Nemezcsodák...
2015.02.17
Nemezből bármit lehet készíteni. Egyedül a képzelet szab határt. Aki ezt nem hiszi, látogasson el a Somogyi-könyvtár Csillag téri Fiókkönyvtárába, ahol szebbnél szebb nemezből készült alkotásokat talál. A Színes szálak álmain című kiállítás darabjai Kiss Gabriella munkái. – Márki Kitti írása
Marton Árpád: A kép születése avagy a festésre írott szók
2015.02.14
Kezdetben volt csak a szín. A vérveres, a vers-véreres. Parázsló epicentrum a tábla egy pontján, egyedüli, az egyetlen pontként a lemez neutrális, vak határolatlanjában, amely tudvalevőleg minőségi léttöbbletként tekint a végtelen létállapotára, mely metafizikus létsík-váltás csekélyke, mégis elengedhetetlen föltétele és kiindulópontja ama parányi, izzó pontocska, ős-sejt, a gondolat zsarátnoka, kozmikus maghasadás, a nincs, jobban mondva a már-majdnem-nincs teremtő cirkulációja a vanba. – Marton Árpád Barkos Bea tárlatához
Kocsis Katalin: Physica curiosa: Különös testek
2015.02.11
Meglékelt koponyába nyúló doktor, véres műtéthez „asszisztáló” angyalok, mankójukon botladozó torzszülöttek, álmélkodó nézőközönség körében végrehajtott foghúzás. Furcsa, meghökkentő, olykor elborzasztó témái a festészetnek, a középkortól egészen napjainkig. Az orvostudomány képzőművészetben megjelentő ábrázolásáról a Somogyi-könyvtár művészeti albumaiból nyílt kiállítás a bibliotéka első emeletén. – Kocsis Katalin írása
Marton Árpád: Marasztalások. Simon Miklós kiállítása elé
2015.01.23
„Nem a kép tárgya a fontos, hanem a szellemi valóság, amely általa testet öltött.” Bernáth Aurél hitvallása kívánkozik mondandóm élére, amikor, sokadik ízben, annak fölfejtésére teszek kísérletet, vajon miféle késztetések munkálnak magát természetelvű festőnek valló barátunk, Simon Miklós alkotó ösztönének hátterében. – Marton Árpád Simon Miklósról
A versfestő. Beszélgetés Barkos Beával
2015.01.16
A műalkotás létrejötte maga a Titok, hasonlatos a Teremtéshez. Ha valaki meg is figyelné a műtárgy születését, a Művész keze alól kikerülő varázslat tárgyiasulását, akkor sem azt látná a lényeget. Maga a műalkotás nem nyilvánosan születik, annak valóságos színtere az alkotó benső tere, azaz láthatatlan, tudhatatlan s mint ilyen – halhatatlan. Barkos Bea képzőművésszel Tráser László beszélgetett. (hanganyag)
Árpás Károly: Egy szőregi kiállítás megnyitója
2014.10.18
A II. Szőregi Képzőművészeti Alkotótábor kiállítását Árpás Károly nyitotta meg 2014. október 17-én a szőregi Tömörkény István Művelődési Házban.
Fű-fa-virág
2014.08.03
Szegedi gyűjteményekből és kortárs képzőművészektől származó alkotásokat láthat az érdeklődő az EDF Galériában. A válogatás a Fű-fa-virág címet viseli. A tárlatot megnyitó Tandi Lajossal Tráser László beszélgetett. (hanganyag)
Fabulya Andrea: Nagyapáti Kukac Péter albumát lapozom
2014.07.25
Fehér a nő, Péter, azon a képen, amit azért festettél akkor éppen, hogy sok gondod közt – lakhatás, meleg ruha, étel-ital – legyen angyalszárny is, ami tart, kitart téged a végtelenbe: topolyai méhész kaptárai fölé emel, mert ehhez a méhszárny bizony kevés! Pedig a jó méhész megálmodta: viszik a méhecskék szárnyukon a mézecskét, idvezült rovararcon naiv felbuzdulás! A zöld fényű nap zöldet pingál: zöld kerítés lécei közt van a mennyország. – Fabulya Andrea miniportréja Nagyapáti Kukac Péterről
Tóth Sándor: Gondolatok...
2014.07.18
Napjainkban két jeles szobrászművész születésének ünnepelhettük volna a 130 éves évfordulóját. Petri (Pick) Lajos 1884. június 8-án, Kisfaludi Strobl Zsigmond pedig 1884. július 1-én született. Azonban sem országos lapokban, sem a helyi lapban nem olvastam róluk, sem a rádióban nem hallottam, sem a televízióban nem láttam – igaz televízióm nincsen – e két jeles művészről megemlékezést, holott mindketten számos alkotással kötődnek Szegedhez. – Tóth Sándor jegyzete