Hegedűs Réka és Tóth Edit
Egzotikus utazás a Somogyiban
Egyiptom kettős arca egy kiállítás képein
Karancsi Zoltánnak, a Szegedi Tudományegyetem geográfusának fotóiból nyílt kiállítás Egyiptomi tájak, egyiptomi emberek címmel április 3-án a Somogyi-könyvtár első emeleti folyóiratolvasójában.
A tárlat központi témáját Egyiptom képezte, amely az egyik leginkább kutatott civilizációnak számít. Az egyiptomi kultúra múltjának és jelenének megismeréséhez rendkívül széles körű forrásanyag áll az érdeklődők rendelkezésére. „A Nílus ajándékának számító ország a világ legnagyobb sivatagának, a Szaharának a részét képezi, amely három oldaláról is elérte a terjedésének határait. Az emberi tevékenységnek köszönhetően a sivatag dél felől is egyre nagyobb területeket hódít vissza a termőföldekből”- kezdte rendhagyó földrajzórának induló előadását Karancsi Zoltán. Ám ennél sokat többet kaphattak azok, akik április 3-án ellátogattak a Somogyi-könyvtárba.
Nemcsak az ötezer éves kultúra, valamint a piramisok világának bemutatása volt a cél, hanem hogy a látogatók egy sokkal összetettebb képet kaphassanak a természet, a civilizáció és az ember különleges kapcsolatáról. Így nemcsak a híres egyiptomi látványosságok jelentek meg a bemutatott fotókon, mint például a Gízai piramisok, II. Ramszesz fáraó temploma, a Szfinx, vagy az oly közismert Alexandria könyvtár, hanem az egyiptomi emberek életébe és hétköznapjaiba is bepillantást nyerhettek az érdeklődők. Karancsi Zoltán előadásában rávilágított a térségben uralkodó nyomorra és szegénységre, illetve egyéb társadalmi-, és ökológiai problémákra, valamint a turizmus pusztító hatásaira a környezetre nézve.
A közhiedelemmel ellentétben a Szfinx orrát nem Napóleon rombolta le, hanem mameluk katonák gyakorlat közben, hisz a híres francia hódító különösen rajongott az egyiptomi kultúráért. A tiltások ellenére a helyi gyerekek kedvelt időtöltésének számít felmászni a piramisok tetejére. A Kairóban található lakóházakat tudatosan hagyják befejezetlenül és romos állapotban, hiszen így elkerülhető az ingatlan utáni adó fizetése. Ilyen és ehhez hasonló személyes történetekkel és a helyiekről szóló anekdotákkal színesítve teremtette meg az egyiptomi világot az előadó a Somogyi-könyvtár falain belül.
„Aki ellátogat a Nílus vidékére, annak más szemmel kell a tájra és az ottani emberekre tekintenie, ugyanis a rendkívül nagy méreteket öltő környezetszennyezés, a városokban uralkodó szmog és szeméthegyek mögött meg kell tudni látni a kulturális örökség adta szépségeket, mert igenis ott rejlenek, érdemes és megéri felkutatni őket, mert felejthetetlen élményt biztosítanak azok számára, akik ellátogatnak ebbe a térségbe”- mesélt személyes tapasztalatairól a geográfus.
Az egyik legrégebbi civilizáció emlékeit bemutató kamarakiállítást Karancsi Zoltán saját fotói mellett, a Somogyi könyvtár gyűjteményét képező művészeti albumok, folyóiratok, zenei és filmművészeti ajánlók, irodalmi alkotások gazdagítják. A közönséget egy egzotikus világba kalauzoló tárlat április 26-áig látogatható.
Hegedűs Réka 1990. június 14-én született Gyulán. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Kommunikáció- és Médiatudomány Mesterképzésének végzős hallgatója. Az egyetemi alapképzés során a fő szakiránya, a Public Relations mellett, elvégezte a Nyomtatott sajtó szakirányt is. Tanulmányai során több egyetemi lap munkatársa volt. Legfőbb érdeklődési területe a kulturális kommunikáció, jelenleg a szegedi Somogyi-könyvtár kommunikációs munkáját segíti. Szabadidejében is szereti az aktív, szellemi kikapcsolódást, gyakran jár moziba, színházba és múzeumi rendezvényekre.
Tóth Edit 1986. október 4-én született Békéscsabán. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán Kommunikáció- és Médiatudomány mesterszakon végzős hallgató. 2010-ben anglisztika szakon, amerikanisztika szakirányon szerzett üzleti angol és turizmus specializációs alapszakos diplomát. 2012-ben pedig a Kommunikáció- és Médiatudomány alapképzésen a Public Relations szakirányt végezte el. Pillanatnyilag a szegedi Somogyi-könyvtárban lát el PR gyakornoki feladatokat. Szabadidejében szívesen olvas, és érdeklődést mutat a környezetvédelem iránt.
A szerzőpáros korábbi írása a SzegediLapon: 7 kérdés Sánta Gáborhoz; Gitárszó a lélekhez; Színek szavaian keressük önmagunkat; Magyar-horvát festménykavalkád; „...emléke sok-sok éven át fent fog maradni...”; 7 kérdés Czilczer Olgához; Czilczer Olga műhelytitkai a Somogyi-könyvtárban; Kétszer kettő néha hat; Nem csak a hó lassította le Szegedet; Rubinpiros tangó a Somogyiban; Nyolcvanhat év után újra Szegeden; Esztergapad és faforgács; „a csend nem zavarja a zenénket”