Dobó Mariann
Lázadó szinglik?
Sokan kérdezhetik, vajon mi lehet a valós oka annak, hogy már csaknem társadalmi szintű méreteket ölt a szinglilétet élők száma? Egyáltalán tudatosan választják ezt az életformát, vagy csak kényszerből élnek egyedül ezek az emberek? Mivel magyarázható ez a társadalmat már erősen befolyásoló jelenség?
A kutatások megkülönböztetik a szinglilét állandósult formáját az átmeneti, vagyis nem állandósult állapottól, amely akár több év is lehet. Ezek szerint vannak, akik tudatosan választják a szinglilétet, és élvezik a pozitívumait, míg mások számára egyfajta kényszert és veszteséget jelent a szingli státuszuk. A fentieket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a szinglilétet többféle szempont szerint lehetne elemezni – ahány szingli, annyiféle személyiség és sajátos élettörténet. Bár a szinglilét kialakulásának okait legtöbbször a párkapcsolatokban való csalódással magyarázzák, mégis emögött minden esetben ott rejtőzik egy-egy gyökérprobléma is.
Mivel nagyon összetett jelenségről beszélünk, ezért minden egyes személy vonatkozásában tehát egyedi okokra vezethető vissza e létforma kialakulásának indítéka (kötődési nehézségek, a neveltetés során látott negatív szülői minták, trendek követése, és így tovább).
Az viszont tény, hogy felgyorsult életmódú világban élünk, ahol az egyenrangúság és a pénzkeresés fontosságának előtérbe helyezése következtében teljesen újfajta szerepmodellek alakultak ki. A felnövő újabb és újabb generáció többször hallhatta, olvashatta, hogy a családban élő nők egyre többet panaszkodnak: „tanulunk, dolgozunk, főzünk, takarítunk, gyerekeket nevelünk, és a férjünkről gondoskodunk”.
Lehetnek olyanok is, akik lázadnak már anyáik életstílusa ellen. Látva édesanyjukat úgy gondolják, hogy ők másképpen szeretnék élni az életüket. Ők lehetnek azok, akik szingliként önérvényesítés, karrierjük, munkájuk miatt tudatosan vállalják a magányos életformát – önmagukra koncentrálnak leginkább. Bár feltehetnénk azt a kérdést is: valójában ők mennyire tudatosak ebben? És még azt is: mi van a férfiakkal? Hiszen nem csak a nőket érinti ez a kérdéskör. Ők mi miatt lázadhatnak vajon, amikor a szinglilétet választják?
Bizonyára sokan vannak olyanok is, akiket nem a lázadó szinglik csoportjába sorolnánk. Ők valamilyen szerencsétlenség – például válás vagy szerelmük halála – taszított magányba. A szakértők szerint mindezek tanulmányozása arra is felhívhatja a figyelmünket, hogy a szingliléttel társuló magány és kilátástalanság érzése kártékonyan hat mind az emberre, mind a társadalomra. Annak eldöntése, mennyire lázadás a szinglilét, az olvasóra vár. Az viszont már biztos: a viselkedéskutatók egyre gyakrabban állítják, a vélemények, elvárások sokasága (énképünket alakító folyamatok) nagy hatással van az életstílusunk kialakulására.
Mindenki rendelkezik egy indító okkal, ami miatt benne találja magát egy élethelyzetben. A rossz házasságban felnövő gyermekek, vagy a csonka családokban felnövők alig látnak pozitív párkapcsolati mintát, vagy megfelelő helyzetmegoldásokat az együttélésre, együttműködésre, szabadságuk megélésére. A biztonságosan kötődő személy összhangban él – önmagával és társával egyaránt. Ő olyan családban nőtt fel, ahol a szülők szeretik egymást és gyermekeiket is. Ezt a példát követi. Az elvált szülők gyermekeinél, a rosszul működő családokban felnőtt gyermekeknél megfigyelhető a bizonytalan kötődés vagy a kötődéskerülő magatartás, az elköteleződés hiánya. Mivel korunkban sajnos a széthulló család a jellemzőbb, így az is észrevehető, hogy generációról generációra egyre több a bizonytalan nő és férfi. Bizonytalanok önmaguk és partnerük érzéseiben. Hogyan tudná ez a jelenség elősegíteni a tartós párkapcsolatok kialakulását? A megfigyelések természetesen arra is vonatkoznak, hogy nemcsak a szülői szerepmodell hathat a fejlődő gyermek személyiségére, hanem a nevelők, szellemi vezetők, sőt az adott társadalom iránymutató divattrendjei is.
Összességében megállapíthatjuk: számos okozója lehet annak, hogy a szingliség korjelenséggé vált. De azt is, hogy ennek orvoslása szükségszerűvé vált. Mi tehát a megoldás? A tudatosítás, az érzelmi intelligencia fejlesztése. Teljesen más életstílus, érték- és szabályrendszer kialakítására van szükség. Az éntudatosság abban segít, hogy megtaláljuk ennek a beállítódásnak az okait: ki vagy mi miatt történt mindez? És legfőképpen azt, hogyan tudunk egy értékeket képviselő, példamutató életet kialakítani és követni.
Dobó Mariann a Somogyi-könyvtárban, az Önfelfedező szinglik klubja című programsorozat keretében várja az érdeklődőket!
Dobó Mariann 1956-ban született Szegeden. 20 év távollét után visszaköltözött szülővárosába, ahol megalapította Szabadegyetem.com Tehetségkutató, Személyiségfejlesztő és Tanácsadó Kft.-t, amelynek tulajdonosa, ügyvezető igazgatója. Tanácsadói munkájához külkereskedői és pszichológus képzettsége, számos átélt tapasztalata ad referenciát. Bevallása szerint a tehetségkutatás a szakterülete, de az utóbbi időben a szinglilét, de még a pénzügyi- és üzleti intelligenciafejlesztésének témaköre is foglalkoztatja. Életvezetőknek, tanácsadóknak írt önfejlesztő tréningkönyveiben az egyén kapcsolatainak, pénzügyeinek lelki/érzelmi folyamatait vizsgálja. Kutatásai során körbejárt legfontosabb kérdésére, hogy: „Mi akadályozza meg az embert a teljes gazdagság elérésében?” több megközelítésből is választ ad. Ezeket a válaszokat – üzletasszonyként, magánemberként és tanácsadóként megélt tapasztalatait – osztja meg olvasóival az Áttörés, Tegyük boldoggá az életünket!, Valódi haszon valódi nőknek, Vállalkozónőként reflektorfényben, Ön sem úgy él, ahogy szeretné?, Dobja le magáról a súlyokat! című könyveiben. Szabadidejében örömmel tanulmányozza a fotózás és a dalszövegírás fortélyait.