Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Botz Domonkos

Málta – beszélő kövek

 

malta-hivatalos-cimere.jpgA Földközi-tenger középső részén található az EU legkisebb tagállama, a mediterráneum egyik gyöngyszeme, a Máltai Köztársaság, mely az elmúlt évtizedekben a turizmus egyik kedvelt célpontjává vált. Lévén, hogy szigetországról (szigetcsoportokról) van szó, csak hajóval, vagy repülőgéppel lehet megközelíteni.

Szicília partjaihoz közeledve ereszkedni kezdett a gép, majd felbukkant alattunk a tintakék tenger, apró játékszerek, bukkantak elő a bárkák, tengeri vitorlások, majd lassan kezdtek kirajzolódni az öblöktől tagolt szigetek, végül a homokszínű város, Valletta, Málta fővárosa, ahol találkozott az álom és a valóság.

Egyes feljegyzések szerint már Kr. e. 5200-ban lakták a szigeteket, majd az évezredek során különböző népcsoportok birtokolták. Földrajzi elhelyezkedésének, stratégiai fontosságának „köszönhetően nem kímélték a történelem viharai. Kr. e. 700 körül a föníciaiak gyakorolták a hatalmat, ezt követően Kr. e. 550 körül Karthágó uralma alá került, majd Kr. e. 218-tól a rómaiak foglalták el. Ezzel persze nem ért véget a hatalmi harc, a szigetek még sokszor cseréltek gazdát az idők során. Róma uralmát megdöntve megfordultak itt a vandálok (kelet germán népcsoport), őket követték az osztrogótok, majd újra a rómaiak, akiket 870 körül elűztek az arabok. Ekkor tették le Medina városának alapjait.

5.jpg

Az 1090-es normann megszállást követően alakult ki egy új közigazgatási rend és kezdett megszilárdulni a kereszténység, ami jelenleg is az ott élők mindennapjainak meghatározója.

1530-tól a szigeteket a jeruzsálemi Szent János lovagrend vette birtokába és azonnal megkezdték a megerősítését, tartva az oszmán birodalom támadásaitól, ami aztán be is következett, de a területeiket nem tudták elfoglalni.

Bár 1798-ban Napóleon seregei elűzték a lovagrend tagjait, a hatalmat nem tudták megszerezni. A szigetek felett az irányítást Alexander Ball, brit miniszteri biztos vette át, és így az 1824-től hivatalosan is a brit koronabirtok részévé vált.

1.jpg

A II. világháború alatt a szigetek hadászati fontosságuk miatt számtalan légitámadáson, bombázáson estek át, és a béke csak nem akart elérkezni. Az ötvenes években megkezdődött a brit haderő kivonása, majd 1964-tól Málta visszanyerte függetlenségét. 

A közel 430 000 lakosú sziget fő bevételi forrása a turizmus. Az idelátogatók, még ha csak rövid időre is, részeseivé válhatnak egy időutazásnak, köszönhetően a máig is fennmaradt középkori építményeknek, váraknak, erődöknek, katedrálisoknak, megalitikus templomoknak és palotáknak. Szinte minden településen szembeköszön a múlt a girbe-gurba szűk kis macskaköves utcákon, ahol reggelente a megnyíló ablakokon kisiklik a fény. A kulturális és építészeti emlékek mellett megismerhetjük sajátos gasztronómiájukat, de említést érdemelnek természeti kincsei, barlangjai és tengerpartjai melyek rengeteg tátogatót vonzanak évente.

2.jpg

Egy hét kevés a szigetcsoport megismerésére, így ki-ki tetszése és lehetőségei szerint állítsa össze az úti programot. 

Egy nagy erődrendszerrel körbevett félszigeten fekszik Valletta, az ország fővárosa és kulturális központja, mely nevét a városalapító Jean Parisot de la Valette-ről, a lovagrend nagymesteréről kapta.

Valletta óvárosa nem csak egy történelmi sétával kecsegtet a múlt díszletei között, hanem szinte méterenként remek fotótémákkal is szolgál. A szűk kis utcácskákban egyszerre található meg az európai mellett az arab és a mór építészeti örökségei, az itt-ott gazdagon dekorált, zárt balkonokkal rendelkező sok száz éves épületei, melyeket ma is lakják. Azoknak, akik szeretnének egy röpke időre még mélyebben megmerülni a múltban, érdemes egy rövid sétát tenniük az Old Bakery street-en, ahol a műemléki védettséget élvező házak, épületek között a középkorban érezheti magát az odalátogató.  A Republic street népszerűségét, látogatottságát minden bizonnyal az ott található múzeumoknak, templomoknak, a múlt örökeinek köszönheti. A város középpontjában található a Szent János társkatedrális, ahol megtekinthetjük Caravaggio Szent János lefejezése c. freskóját.   

Amikor a nyájas utazó úgy érzi, hogy a sok sétától beledagadt a lába a cipőbe, ajánlott megpihennie a városfal tetején található Barakka kertben, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a tengerre és a közeli szigetekre.

barakka-kert.jpg

Barakka kert

A sziget délkeleti részén fekszik Marsaxlokk, egy kis halászfalu, ahol a vasárnapi piac valóságos idegenforgalmi látványossággá nőtte ki magát.

marsaxlokk.jpg

Marsaxlokk

Felejthetetlen élményt nyújt a sziget déli részén található, a tenger és az időjárás eróziójától csipkézett Kék barlang (Blue Grotto), de akik ezt az élményt a strandolással szeretnék inkább összekötni, azoknak érdemesebb áthajózni Comino szigetére, ahol megcsodálhatják a sziget nevezetességeit, köztük a Kék Lagúnát, és ahol fehér homokos tengerpart, kristálytiszta víz várja a pihenni vágyókat.

Már csak terjedelmi okok miatt is képtelenség lenne felvonultatni a lap hasábjain mindazt a temérdek értéket, látnivalót, mely Máltán található és részét képezi az európai kultúrának, örökünknek, de hiszem, hogy az itt leírtak felkeltik az érdeklődését mindazoknak az utazni vágyóknak, akik vonzódnak a mediterráneum gyöngyszemei iránt.  

 
 

botz-domonkos.jpg

Botz Domonkos író, újságíró, a Szilaj Csikó című újság rovatvezetője, külső munkatársa a Külváros című hetilapnak, a Kanadában megjelenő Tárogatónak és az Amerikai Magyar Naplónak. Publicisztikai anyagai, versei, novellái folyóiratokban, magazinokban, antológiákban jelennek meg. 2012-ben látott napvilágot első verseskönyve, Elengedett kézzel címmel, 2013. könyvhetére a Szálkás keresztek című prózakötetével jelentkezett. Ezt követte a Triptichon – Külvárosi Szentháromság (versek, 2013 – társszerzők Szarka István és Varga Rudolf), majd az Amikor a bohóc felzokog (verseskötet, 2014).