Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


„Meggyőződésem, hogy kicsit minden ember filozófus, vagy ha nem is az, bármikor azzá válhat...”
7 kérdés Pavlovits Tamáshoz a Filozófia Hosszú Éjszakája kapcsán
 
2013. május 15-én a Grand Café ad otthont a Filozófia Hosszú Éjszakájának, amelyet immár ötödik alkalommal rendez meg a Szegedi Tudományegyetem Filozófia tanszéke. A szervezők e rendezvénnyel a filozófiát kívánják közelebb hozni az emberekhez. Azt szeretnék bebizonyítani, hogy ez a tudomány nem a valóságtól elrugaszkodott gondolkodási forma, hanem nagyon is életszagú és nagyon is életközeli, miáltal olyanok számára is megérthető, élvezhető és fogyasztható, akiknek nincs filozófiai előképzettsége. – Pavlovits Tamás egyetemi docenst, a rendezvény házigazdáját kérdeztük.
 
SzegediLap: Az idén immár ötödik alkalommal rendezi meg a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszéke a Filozófia Hosszú Éjszakáját a Grand Caféban. Mi volt az indíttatás, motiváció, amikor az elsőt kigondoltátok?
 
pavlovitstamas.jpg

Pavlovits Tamás: Franciaországban rendkívül népszerűek a „café philo”-nak (filozófiai kávéháznak) nevezett rendezvények. Ezeknek az a lényege, hogy egy népszerű kávéházba hetente-kéthetente meghívnak egy filozófust vagy egy filozófiai téma szakértőjét, aki tart egy rövid előadást egy megadott témáról, majd a közönség kérdéseire, ellenvetéseire reagál, beszélgetnek. A szegedi Grand Caféban megrendezett Filozófia Hosszú Éjszakáját kicsit ennek mintájára találtuk ki.

SzegediLap: Tapasztalataid szerint milyen kép él az emberekben a filozófiáról, a filozófusokról? Lehet-e − és egyáltalán −, kell-e ezen a képen formálni?
 
Pavlovits Tamás: Szemben Franciaországgal, ahol a filozófia kötelező érettségi tantárgy, Magyarországon nagyon kevéssé ismert és népszerű a filozófia. Ennek az is az oka, hogy a kulturális hagyományunk nem büszkélkedhet olyan nagy filozófusokkal, mint sok más európai nép, a spanyoloktól az oroszokig. Éppen ezért nagyon fontos, hogy valahogy népszerűbbé tegyük a filozófiát népszerűsítő művek, előadások vagy vitaestek segítségével. (A Filozófia Hosszú Éjszakája mellett pl. ilyen szerepet tölt be a www.namitgondolsz.hu weboldal.) Meggyőződésem, hogy kicsit minden ember filozófus, vagy ha nem is az, bármikor azzá válhat, például amikor az élet alapvető egzisztenciális kérdésekkel szembesíti, amelyekre nem találja a választ.
 
SzegediLap: Mit jelent ez a rendezvény a tanszék életében, hogyan veszik ki a részüket belőle a hallgatók?
 
Pavlovits Tamás: A Filozófia Hosszú Éjszakája az SZTE Filozófia Tanszékének a rendezvénye. A hallgatók között, legyenek alap-, mesterképzéses hallgatók vagy doktoranduszok, nagyon népszerű, hiszen egy kicsit róluk is szól ez az alkalom. A népszerűségét mutatja, hogy ilyenkor megtelik a Grand Café, és az előadásokra nem mindig lehet beférni. De a hallgatók nem csak hallgatnak, hanem részt vesznek a vitában, sőt tavaly például az előadók a Szegedi Filozófiai Doktori iskola doktoranduszaiból kerültek ki.
 
SzegediLap: Van-e, lehet-e hatása a Szegeden rendezett Filozófia Hosszú Éjszakájának más filozófiai műhelyekre?
 
Pavlovits Tamás: Hagyományosan, és idén is a Filozófia Hosszú Éjszakáját egy májusi szerda estére szervezzük. Ennek az az oka, hogy szintén hagyományosan az ezt követő két napon, csütörtökön és pénteken kerül sor a Magyar Filozófiai Társaság tanévzáró konferenciájára, amelynek címe: Lábjegyzetek Platónhoz. Amíg a Filozófia Hosszú Éjszakája inkább egy népszerűsítő rendezvény, addig a Lábjegyzetek-konferencia szakmai esemény. De a konferencia résztvevői sokszor már szerdán Szegedre jönnek, hogy meghallgathassák a Filozófia Hosszú Éjszakája előadásait is. Így mindenképpen érvényesül egyfajta hatás. A Filozófia Hosszú Éjszakája a kétnapos konferenciával kiegészülve (az idei konferencia témája: a hazugság) mára már Szegedi Filozófiai Napokká nőtte ki magát.
 
SzegediLap: Hogyan zajlik egy ilyen rendezvény, milyen a hangulat, mennyire nyitott a laikusok előtt?
 
Pavlovits Tamás: Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a rendezvény nem bennfenteseknek szól. Éppen azért szervezzük a Grand Caféban és nem az Egyetemen, hogy ezzel szélesre tárjuk a kapukat mindazok előtt, akik érdeklődnek a filozófia iránt, de nem azt tanulják, és nem művelik szakmaként. Mindenkit szeretettel invitálunk tehát. Azt akarjuk bebizonyítani, hogy a filozófia nem egy életidegen, elvont okoskodás, hanem a filozófiai alapproblémák igenis nagyon közel állnak azokhoz a kérdésekhez, amit az élettel, a léttel kapcsolatban bárki megfogalmaz a mindennapokban.
 
SzegediLap: Mi lesz az idei rendezvény vezérfonala, milyen kérdések köré szerveződik a 2013-as Filozófia Hosszú Éjszakája?
 
Pavlovits Tamás: Az idén május 15-én megrendezendő Filozófia Hosszú Éjszakájának alaptémája a filozófiai alkotás lesz. Arra a kérdésre keressük közösen a választ, hogy mit jelent filozófiai művet írni. Vajon a filozófia alapvetően egy értelmezői tevékenység vagy inkább a művészi alkotáshoz van köze? Ezt a kérdést röviden úgy is megfogalmazhatnánk, hogy mit jelent ma filozofálni. Olyan szerzőkkel fogunk erről beszélgetni, akik a közelmúltban jelentettek meg filozófiai monográfiákat a legkülönbözőbb témakörben.
 
SzegediLap: A rendezvényen bemutatjátok az elmúlt hónapokban megjelent, a tanszékhez kötődő kiadványokat is. Melyek ezek? 

pszeudo-k.jpg

simonj.jpg

 
 

filozofiai_elmelkedesek_a_tajrol.png

spengler.jpg

 czegledi-konyvborito.jpg
Pavlovits Tamás: Az est első részében bemutatjuk az SZTE Filozófia Tanszéke folyóiratának a Különbségnek az új, tematikus számát, amelynek címe: „A végtelen értelmezései a kora újkorban”. Ezt követően az alábbi szerzőkkel, az alábbi művekről beszélgetek: Czeglédi Andrással: Fjodor Mihajlovics Niëtzky. Széljegyzetek a kései Nietzsche nihilizmus- és esztétikumképéhez (L’Harmattan, 2013), Csejtei Dezsővel: Csejtei Dezső-Juhász Anikó: A táj filozófiája (Attraktor, 2012), valamint Oswald Spengler: Válságok árnyékában (a kötetet fordította és az utószót írta Csejtei Dezső és Juhász Anikó, Noran Libro, 2013), Gyenge Zoltánnal: A megfordult világ, Ismeretlen Kierkegaard-kézirat (Kalligramm, 2012), Simon Józseffel: Létre nyílt lehetőség. Ismeretelmélet és metafizika Duns Scotus és Szent Tamás filozófiájában (L’Harmattan, 2012).
 SzegediLap