Kultúreset
Cikkek
Ott-hon, itthon. Beszélgetés Újszászi Ilonával
2015.11.12
Újszászi Ilona, a szegedi egyetem sajtószóvivője Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? – Vallomások ott-hon az itthonról című könyve az amerikai Ohio állambéli Toledo és az ottani egyetem, valamint Szeged és az itteni egyetem 25 éve épülő testvérvárosi kapcsolatának köszönhetően született meg. A kötet különös figyelmet fordít az ottani amerikai magyarokra. A szegedi újságíró könyve, mely tíz, portréba zárt családtörténetet tartalmaz, bemutatja azokat a Toledóban szerveződött amerikai magyar közösségeket, melyeket az „ott-honosság” érzése, illetve az amerikai magyarságtudat erősítésének vágya hívott életre. A riportok egyben jelzik a 20. századi amerikai magyar bevándorlási hullámokat is, kezdve a 20. század első éveivel, majd 1945, 1956 és a jelen egészen új viszonyaival. A könyv szerzőjével Tráser László beszélgetett.
Nemzedékek ötvenhata (hanganyag)
2015.10.29
1956 eseményei a mai nagyszülők nemzedékének és közvetve-közvetlenül utódaiknak is befolyásolta az életét. A forradalom és szabadságharc alig tartott két hétig – mégis milyen nagy hatással bír egész nemzetünk életére. Ám csakis akkor – hangsúlyozza a társadalomkutató –, ha ébren tartjuk emlékét, ha a szülők családi-baráti körben elmesélik élményeiket, időről-időre felidézik emlékeiket. Tráser László összeállításában erről kérdezte a megszólított idősebbeket és fiatalokat, elsőként Baradnay Gyulát. – Nemzedékek ötvenhata (hanganyag)
Visszaemlékezés 1956-ra
2015.10.23
1956 szegedi eseményeiről sokféle információ látott napvilágot az utóbbi évtizedekben, kivált természetesen a rendszerváltozás után. Most egy olyan szemtanú emlékképeiről hallhatunk, aki az év szeptemberében kezdte pályáját az Egyetemen. – Visszaemlékezés 1956-ra. Beszélgetés Baradnay Gyulával. A kérdező Tráser László (hanganyag)
Találkozzunk a könyvtárban!
2015.10.03
Az Országos Könyvtári Napok részeként a szegedi Somogyi-könyvtár is programokat szervez októberben, Találkozzunk a könyvtárban címmel. Tráser László elsőként a rendezvény céljáról érdeklődött Palánkainé Sebők Zsuzsanna igazgatótól.
Burkus Márti: SZIN ANNO
2015.09.10
A Szegedi Ifjúsági Napok kezdetét számos forrás 1967-re teszi, hiszen ekkortól viseli hivatalosan ezt a nevet Szeged talán legizgalmasabb nyári rendezvénye – ám története ennél korábbra nyúlik vissza. Városunkban mindig is nagy hagyománya volt a jelmezes báloknak. Már az 1910-es évektől kezdve – még a háborús években is – szerveztek nagyszabású farsangi mulatságokat, szilveszteri bálokat, s ezt a hagyományt 1957. július 21-én egy nyári karneválon elevenítették fel. Hiszen hol máshol lehetne igazi nyári karnevált rendezni, mint a Napfény Városában? – SZIN ANNO – Burkus Márti írása
Halászléfesztivál
2015.09.03
2015. szeptember 4-étől három napon keresztül belengi Szegedet a tiszai halászlé illata. Az étek a folyó mindkét partján készül majd, több ezer vendég számára. Nehéz lenne elmesélni ezt a halas forgatagot, Tráser László is csak egy hangos meghívást nyújt át hallgatóinknak, a halfesztivál alapító-főszervezője szavaival.
Wilhelm József: Növények a világtörténelem színpadán
2015.09.01
Az ember, mint biológiai lény mindig is közel állt a természethez, de mint társadalmi lény folyamatosan azon ügyködik, hogy minél jobban, a saját igényeihez igazítsa környezetét. Az emberiség növényekkel való kapcsolata fajunk keletkezésének gyökeréig nyúlik vissza, és ebben a kapcsolatban többnyire az ember befolyásolta a növényekkel való viszonyát. Mégis adódtak olyan sajátságos történelmi korok, amikor egy-egy növény, hosszabb-rövidebb ideig még a világtörténelem menetét is „befolyásolni” tudta. – Wilhelm József írása
Él a Rózsa Sándor kultusz. Beszélgetés Marjanucz Lászlóval
2015.08.03
A homokhátsági Ásotthalmon található élményházban az itteni tanyavilághoz ezer szállal kötődő Rózsa Sándorhoz kapcsolódó tárgyak és képek láthatók, ráadásul berendezték a híres betyár szegedi börtöncellájának hiteles mását is, ahol Rózsa Sándor élethű szobra köszönti a látogatókat, ükunokájának hangján. A bajai út mellett, a 31-es kilométerkő közelében évszázados nyárfa áll – amint a környéken nevezik Ruzsafa (a hagyomány szerint ugyanis a betyárvezér egy alkalommal ezen a nyárfán talált menedéket a pandúrok elől). Mindezek alapján jogos a kérdés, mi tartja életben másfél évszázad után is kultuszt, mi a nép szeretetének forrása? Erről kérdezte Marjanucz László történészt Tráser László. (hanganyag)
Márki Kitti: Amikor a könyvtár Meseszigetté változik
2015.07.28
Szerencsére vannak még igazi könyvmoly gyerekek, akiket nem csak az elektromos kütyük érdekelnek, hanem imádnak „lapról lapra” elmerülni egy történetben. Erre tökéletes bizonyítékul szolgált a Könyvkirály olvasási verseny és a Kaméleon Olvasóklub. A 20 legügyesebb résztvevő egy nagyszerű programokkal tarkított táborozást nyert a Somogyi-könyvtár Északvárosi Fiókkönyvtárában: július 13-tól 20-ig Meseszigetté változott a halványzöld épület. – Márki Kitti beszámolója
Reformkörök tiszavirágzása. Beszélgtés Géczi József Alajossal
2015.07.20
Különös című kötettel emlékezett egy, az egykori „egypártrendszeren” belüli politikai mozgalom születésére Révész Béla és Géczi József Alajos. A reformkörök élete és halála 1988-1990. címet viselő, az alcíme szerint A tiszavirágzástól Horn Gyuláig tartó időszakot felölő kötet a rendszerváltást elindító, az állampárt tagjaiból szerveződött reformkörök rövid történetének összegzése. A könyv írása során a szerkesztők felhasználtak visszatekintéseket és korabeli dokumentumokat, illetve évfordulós tanácskozások jegyzőkönyveit. Tráser László Géczi József Alajos társszerkesztőt kérdezte.