SzegediLap

Andóczi Balogh Éva a Somogyi-könyvtár PR-munkatársa, számos kulturális kezdeményezés elindítója és levezénylője, 2015-ben a Csongrád megyei Príma Díj egyik kitüntetettje; évek óta az Ünnepi Könyvhét szegedi eseményeinek szíve-lelke. Ezúttal őt kerestük 7 kérdésünkkel.

A Szent István tér, közepén az Öreg Hölggyel, azaz a több mint 100 éves víztoronnyal, Szeged egyik legpompásabb látványossága. Magyarország legidősebb, még működőképes vasbeton víztornya egy igazi túlélő, a háborús sérüléseket sikerült elkerülnie. Szerkezetében számottevő átalakítások nem történtek, leszámítva az 1959-ben és '60-ban végzett homlokzati felújítást. Egy 2003-as szakértői vizsgálat azonban kimutatott néhány, a korral járó problémát, így 2005-ben és 2006-ban rekonstrukciós munkálatokat végeztek rajta, és maga a tér is újjászületett. Galyas Richárd filmjéből kiderül, hogy legyen bár szép vagy borús az idő, legyen akár nappal vagy éjszaka, a tér mindig lenyűgöző látványt nyújt.  

Több mint ötezer magyar munkájával, Benyik György szegedi plébános, teológus professzor kezdeményezésére elejétől végéig lemásolták kézzel a Bibliát. Mint Tráser László összeállításában elhangzik, ez a vállalkozás a maga sajátos módján nemzetegyesítés is volt, hiszen a kárpát-medencei magyarok közül számosan éppen úgy részesei voltak, mint Ausztrália és Kanada magyar nyelvű lakosai közül sokan. Megint egyszer megmutatkozott, hogy a Bibliával való foglalatosság gyümölcsöző lehet. Először a Biblia-másolás koordinátorát halljuk.  

A diktatúra emberellenes, összegzi tapasztalatait a sok éven át megfigyelt, lehallgatott Ilia Mihály irodalomtörténész professzor, a Tiszatáj egykori legendás főszerkesztője. Főállású ügynökökre, megzsarolt, jelentésre kényszerített emberekre néz vissza a Tanár úr, negyedszázaddal az akták lezárása után. Kesernyésen jegyzi meg, hogy levelei másolatát az Állambiztonsági Levéltár őrzi. A történészekre vár a feladat: feldolgozni a Kádár-kori kultúrpolitika történetét. Eközben a besúgók, a jelentők sírba viszik a titkaikat…  – Tráser László beszélgetése Ilia Mihállyal

Bardócz Attila földrajz-rajz szakos tanár, fotós, a szegedi Madách Imre Általános Iskola pedagógusa. Évtizedek óta járja a világot, évről évre kevesebb olyan pontja akad a Földnek, ahol nem járt még. Észak-Amerikától Hawai’i-szigeteken át Skandinávián keresztül a Közel- és a Távol-Keletig, megannyi vidéket barangolt be, s mindenütt fotózott. 2003-ban például 43 nap alatt, közel 800 km-es utat megtéve gyalogolt keresztül Izlandon öt magyar, köztük Bardócz Attila, de Szíriában, Iránban és Törökországban éppen úgy megfordult már, mint Tibetben vagy a Kaukázusban. –   7 kérdésünkkel ezúttal Bardócz Attilát kerestük

Olvasni öröm. Amikor pedig az ember nem tud elmenni könyvért a könyvtárba, kiváltképpen öröm, ha a könyv házhoz jön. A szegedi Somogyi-könyvtár házhoz viszi az olvasnivalót, ami ritka és rendkívül humánus szolgáltatás, példamutató napjaink érzéketlen világában. Talán mondani sem kell, mindez ingyenes szolgálata a könyvtárnak. – Tráser László riportja.

Zombori István, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szegedi elnökének kezdeményezésére egy Odesszában készült keresztet állítottak föl a Dugonics-temetőben, amelyben a II. világháború szovjet katonáinak egy csoportja nyugszik. Mindezidáig csak egy vörös csillagos szovjet obeliszk őrizte emléküket. – Tráser László a kereszt-állításról kérdezte a kezdeményezőt. (hanganyag)

Somogyi Károly vagyont érő könyvtárát adományozza a tiszai nagyárvíztől elpusztult Szegednek – úgy, hogy előtte nem is járt a városban. Katolikus papként az igazságot, a szabad gondolkodást tartotta az élet valódi tudományának és a pápai tiltás ellenére a modernkori fizika megalapozóinak könyveit is megszerezte könyvtárának. Gyűjteményével egy újjáépülő város nyilvános közkönyvtárát alapozta meg. Somogyi Károly esztergomi kanonok nevét ma is viseli a szegedi könyvtár. Életműve célba ért. Szőkefalvi-Nagy Erzsébet évtizedekig gondozta e jeles gyűjteményt, őt kérdezte Tráser László.

A Somogyi-könyvtár és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Mesterségek dicsérete című közös tárlatsorozata egy-egy helyi hagyományokkal rendelkező kézműves szakma könyves emlékeit, ábrázolásait mutatja be. 2015-ben a kádármesterség dokumentumaiból válogattunk – külön kiemelve a szegedi vonatkozásúakat. A Hordókötők, borkötők – avagy kádárok, bodnárok, pintérek című kiállítás 2016. január 27-ig látható a Somogyi-könyvtár földszintjén. A kiállítás anyagát a kísérőszöveg szerkesztett változatának közreadásával ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. – Nagy Katalin és Somogyi Szilvia írása

A közigazgatásilag Szegedhez tartozó Tápé irodalmi vonatkozásai tekintetében mindenképpen nevezetes település. Ilia Mihály irodalomtörténész professzor, a Tiszatáj egykori főszerkesztője ebből a hajdan önálló, a hagyományait máig őrző faluból származik. A modern magyar irodalom tudós ismerőjét egy minapi szabadegyetemi előadása nyomán Tápé és a 20. századi magyar irodalom sokszálú kapcsolatáról Tráser László kérdezte.