SzegediLap

Könyvhét Szegeden - 1. nap – Fábián Attila képei

A Magyar Írószövetség Csongrád megyei Írócsoportjának estje a Millenniumi Klubban. − Az eseményről Fábián Attila tudósít

Negyedik alkalommal vettem részt a székelykeresztúri március 15-i megemlékezésen, s az eddigi tapasztalataim alapján szeretném egy település ünneplésén illetve a város jeles személyeinek megszólaltatásán át szemléltetni, hogyan becsülik az ünnepet a határon túli magyarok. Az erdélyiek számára bár munkaszüneti napot nem jelenthet, mégis ez az egyetlen nemzeti ünnep. Hivatalos állami ünnepük Erdély Romániához való csatolásáról megemlékező december 1., ám akkor – érthető okok miatt – tisztelettel távol maradnak a kisebbségi magyarok a közös ünnepléstől. Trianontól az 1989-es forradalomig – leszámítva az Észak-Erdély visszacsatolásának időszakát 1940-44 között – tilos volt az ünneplés a romániai magyarok számára. – Képiró Ágnes írása

Díjainak, elismeréseinek felsorolása több oldalt megtölt. A Kossuth-díjas, Bartók-Pásztory díjas Tokody Ilona, a Magyar Állami Operaház örökös tagja mégis könnyeivel küszködve mutatja legfrissebb kitüntetését. Az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség által neki adományozott „56-os Hűség a Hazához Érdemrend Nagykereszt” kitüntetés indoklása szerint a nagyszerű művész „a rendszerváltozás óta tanúsított erkölcsi tisztaságáért, abból fakadó tiszteletet érdemlő magatartásáért, cselekedeteiért, amelyekkel a hazához való hűségét, példamutató nemzeti érzését bizonyította”, buzdításul és bátorításul részesül a díjban, „hogy ébresztője és figyelmeztetője legyen minden szabadságát szerető honfitársnak, megmaradni Magyarnak.” – Tokody Ilona '56-os díjáról

A Szegedért Alapítvány művészeti kuratóriumának Gregor József-díját az idén Tóth Pál vehette át, aki animációs filmek rendezőjeként ismer az ország. Marton Árpád miniportréja.

A magyar sajtószabadság címoldalának fejlécén köztudomásúlag az 1848. március 15-i keltezés áll. A polgárosodás eszmeiségének keresve sem találnánk jellegzetesebb kifejeződését, mint ahogyan a nemzeti önrendelkezés joga fonódott egybe a sajtó szabadságának szent ügyével. (…) Alig lehetett tudni ugyan valamit is az új kormány médiapolitikájának részleteiről, a magyarországi médiaszabályozás első híreinek hazai és európai visszhangja 2010. nyarán mégis elnémította a foci VB vuvuzeláinak harsogását. Itthon aláírások gyűjtése vette kezdetét, a nemzetközi színtéren pedig teljes gőzzel folyt az új magyar kormány démonizálása. A vita mára az európai jogkörök illetve a nemzeti függetlenség definiálásáig szélesedett. (…) Nincs az a sci-fi szerző, aki húsz esztendővel ezelőtt csak álmodni is mert volna az emberi méltóságot semmibe vevő, alkotót-fogyasztót egyként lealacsonyító médiatartalmak afféle dömpingjéről, mint amely parttalanul árad kereskedelmi médiumainkból és az azokat a tetszési index hajszájában tehetetlenül majmoló közmédiumokból. Alantas emberi léthelyzetek kipellengérezése, deviáns magatartásformák normává emelése, az emberi személy méltóságának áruba bocsátása és semmibe vétele – sommázhatnánk tapasztalatainkat, amelyeket a médiaműködés bármely, találomra kiválasztott félórájának mérlegelése fényesen igazol. Valóban erre vágytunk a demokrácia és a szabadság hajnalán, húsz esztendővel ezelőtt? – Marton Árpád írása a sajtóról és szabadságáról

2012. február 22-én, szerdán este az Ózon folyóirat estjével indult a Millenniumi Kávéházban az IrodalomCafé rendezvénysorozat. 

Ha a világ bármely pontján elhangzik John Lennon neve, az emberek rögtön zenei pályafutására asszociálnak. Kevesen tudják, hogy a legendás Beatle már jóval a zenélés előtt hódolt a képzőművészetnek. Tanulmányokat folytatott a liverpooli művészeti akadémián 1957-60 között, tevékenysége azonban a Beatles „berobbanásakor” háttérbe szorult, de nem hagyott fel vele végérvényesen. (…) 2012. január 28-án nyílt „The Art of John Lennon” kiállítás illeszkedik abba a sorozatba, melynek részeként évente egy-két nemzetközileg elismert művész grafikai anyagát mutatják be a Regionális Összművészeti Központban. A tárlat anyagát egy német magángyűjtő, Michael-Andreas Wahle gyűjteményéből válogatták. – Képiró Ágnes írása a szegedi Lennon-tárlatról

A „Nyilvánosságtól elzárt 1848-49-es kultúrkincsek bemutatása a nagyközönségnek” projekt keretében Szegeden folytatódik és kapott helyet a Volt egyszer egy múzeum – válogatás az egykori Aradi Ereklyemúzeum kincseiből címet viselő történelmi kiállítás. A Csongrád Megyei Önkormányzat, az Aradi Múzeum Együttes valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésével létrejövő, európai uniós finanszírozással megvalósuló tárlat ünnepélyes megnyitóját 2012. február 7-én rendezték Szegeden a Móra Ferenc Múzeumban. A kiállítás az 1848-49-es szabadságharc emlékeit, dokumentumait mutatja be a látogatóknak.

2012. február 7.-én nyílt Simon Zoltán grafikusművész Deja vu című tárlata a Belvárosi Kamara Galériában. Ott jártunk.