SzegediLap

A második világháború után a szegedi fotósok először 1958-ban szerveződtek klubba. Ez is bizonyítja, hogy a fényképezés milyen gazdag hagyományokkal bír a városban. Komoly múltra tekinthet vissza a Dr. Lajos Sándor Fotóklub is, amely Dobóczky Zsolt vezetésével tevékenykedik. A klub – a Móra Ferenc Múzeummal közösen – kiállítás-sorozaton mutatja be munkáját az érdeklődőknek. – Tráser László beszélgetése Dobóczky Zsolttal

Végy egy zseniális főhőst, amilyen Robert Langdon, a harvardi egyetem művészettörténésze és szimbólumkutatója, aki a szakterületén világhírű és akinek a tudására a legmagasabb szinteken is igényt tartanak. Langdon professzor persze nem valami nyápic szobatudós, hanem igazi szupermen, egy 007-es ügynök sármjával és egy egyetemi tanár szaktudásával (a maga idejében Indiana Jones is ilyesmi volt). Amikor a katedráról, akár saját előadása közben is, elszólítja egy visszautasíthatatlan feladat, azonnal az akciók világába csöppen, amiként, mondjuk a Skyfall James Bondja, és végigszáguldja a fél világot. Egyetlen nap alatt, földön, vízen, levegőben. Fáradhatatlan főhősünk, akin nem fog az idő, most szinte a nulláról indul: egy kórházi ágyon ébred, nem emlékszik semmire, csak homályos képek futnak előtte. Négyezer mérföldre massachusettsi otthonától, Firenzében van, és azt sem tudja, hogy került oda, hogyan szerezte fejsérülését, aminek következtében amnéziában szenved, és az sem világos előtte, mi az a titokzatos tárgy, amit a holmijai között találtak. Ám alighogy magához tér, máris menekülnie kell, mert az életére törnek. (Számos hollywoodi film indul hasonlóan, nemde?) – Somi Éva Dan Brown: Infernó című regényéről 

Napjainkra – ha nem is mindent, de csaknem – mindent átformált a számítógép. A könyvek univerzuma sem kivétel. A könyv az első nagy forradalmat a nyomtatás megjelenésével élte át, mikor is létrejött az úgynevezett Gutenberg-galaxis; a második nagy fordulat a könyvek életében a virtualitás megjelenése: az Internet, az e-book. Tráser László az Országos Könyvtári Napok alkalmából kérdezte Andóczi Balogh Évát, a szegedi Somogyi-könyvtár munkatársát a könyvek és a bibliotékák jövője felől. (hanganyag) 

A tragédiák sorozatát okozó, „elátkozott” vagy épp önálló személyiséggel bíró jármű a horrorszerzők egyik kedvenc témája – Stephen King Rémautó, vagy a Christine című műve is erre a motívumra épül. Az ötvenes évek filmsztárja, James Dean 1955-ben Kaliforniában halálos balesetet szenvedett Porsche 550 Spyder sportkocsijával. A roncs és a belőle kiemelt alkatrészekkel működő autók újabb baleseteket, tragédiákat okoztak közvetett vagy közvetlen módon. A misztikus történetek kedvelői kiállnak elméletük létjogosultsága mellett, bár valószínűleg csupán szerencsétlen véletlenek sorozatáról van szó. Az alábbiakban egy magyar vonatkozású „halálmotor”-történettel ismerkedhetünk meg. – Horváth Mihály írása a „halálmotor”-ról 

Korabeli lapok vezető hírei közt szerepeltek a „puszták réme”, azaz Rózsa Sándor viselt dolgairól szóló tudósítások. Kufsteini börtönriport, terjedelmes bűnkrónika, a rabló szegedi látogatását tálaló beszámolók tartották izgalomban az olvasókat. – Nyilas Péter írása Rózsa Sándorról, a „szupersztár”-ról

A váci Fehérek templomában mumifikálódott tisztes elődökkel fanyar tréfát űzött a sors. Összekulcsolt kezekkel, a mennyei újjászületés hitében szálltak le a kriptába, hogy az elmúlás csöndes vizei vegyék hullámaikra lelküket, porhüvelyük pedig beleoszoljék a porladó időbe. Nem sejthették, hogy egy nap – olyas messzeségben, aminőről emberi képzelet alig-alig is álmodik – feltárul majd fölöttük a kriptafödél, olvasójukat ismeretlen kezek zördítik, idegen tekintetek fürkészik meglopott múlandóságuk bizarr cafatait. Nem vitatom, hogy az embertani és történeti tudományok fölbecsülhetetlen kincsesbányára leltek a váci altemplomban. Tiltakozom azonban a boldogtalanok látványosságként való kikiáltása ellen. Tiltakozom a halottak – és az élők nevében. – Marton Árpád írása 

Augusztus 7-től rendezik meg a VI. Hungarikum Fesztivált Szegeden. Az esmény egyik különleges látnivalóját a Somogyi-könyvtárban mutatják be: Gyifkó Gyula kisteleki lószerszám-készítő, szíjgyártó kisiparos munkáit. A népi iparművész lószerszámait Ausztráliától Amerikáig csodálhatják, de Európa szinte valamennyi országában is ismerik. Gyifkó Gyulával a Somogyi-könyvtárban látható lószerszámairól Tráser László beszélgetett.

150 esztendeje született Gárdonyi Géza. Az évfordulóról a Somogyi-könyvtár kiállítással és vetélkedő-sorozattal emlékezik. A kamaratárlat központi alakja Gárdonyi, a szegedi párbajhős – a Szegeden mindössze 3 évet újságírósodó író ugyanis ez alatt a rövidke idő alatt kétszer is párbajozott! Tráser László a tárlat bemutatására kérte Bozsó Katalin könyvtárost. 

Mintegy 100 zenekar lép színre a SZIN-en 2013. augusztus 21. és 24. közt, több neves külföldi dj kíséretében.

2013. július 27-én és 28-án hatodszor rendezték meg a Lótusznapokat a Füvészkertben – Gyémánt István képriportja.